"Azért nem nő a fogyasztás, mert nincs miből fogyasztani"
12/12/2024 14:47
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Székely Tamás nem látja, hogy az akkumulátoriparban bármiféle visszapattanás következne be, Dávid Ferenc pedig inkább arra számít, hogy – választást megelőző év lévén – valamiféle pénzosztogatás lesz 2025-ben.
A Reggeli gyors csütörtöki adásának vendégei Dávid Ferenc közgazdász, a DK országgyűlési képviselője és Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségi tagja, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke voltak, akiket elsőként arról kérdeztek a műsorvezetők, Herskovits Eszter és Selmeci János, hogy rosszabbul élünk-e, mint 4 éve. Székely szerint a kormányzati propaganda és személyes tapasztalataink vásárláskor ellentmondanak egymásnak. Dávid szerint világosan látszik, hogy mennyivel rosszabb helyzetben van ma Magyarország, mint 4 évvel ezelőtt volt: elég csak megnézni a forint és az euró árfolyamát, az eladósodottságot, a költségvetési hiányt.
Azt a kérdést már körülményesen tudták csak megválaszolni, hogy fejleményekre számíthatnak 2025-ben. Székely nem látja, hogy az akkumulátoriparban bármiféle visszapattanás következne be, Dávid pedig inkább arra számít, hogy – választást megelőző év lévén – valamiféle pénzosztogatás lesz. Csődhelyzetre nem számít, az infláció növekedésére annál inkább. A Nagy Márton által vizionált gazdasági növekedéssel kapcsolatban erőteljes kételyeit fejezte ki, Székely pedig egyetértett vele.
Kitértek a Gazdaságkutató Intézet (GKI) friss elemzésére is, amelyben azt vizsgálták, milyen okok húzódhatnak meg a fogyasztás lassú bővülése mögött. Az derült ki, hogy mivel a dolgozók közel felének nem nőtt a reálbére az elmúlt négy évben, így nem akkora csoda, hogy nem lő ki a fogyasztás.
„Azért nem kezdtek el fogyasztani, mert nincs miből fogyasztani. Ha az alaptermékeket nézzük, legyen az energetika, benzin, ami a közlekedéshez elengedhetetlenül szükséges, és az alapvető élelmiszerek ára is olyan mértékben nőtt, hogy ez a bérnövekmény nem fedezi a napi szükségleteket. Ami még nagyon fontos, a mi kutatásaink alapján megnőtt a dolgozói szegénység” - mondta Székely. Bár mindkét szülő rendelkezik munkahellyel, fizetéssel, de a hónap utolsó szakaszában „nincs mit letenni az asztalra”.
Dávid ezt azzal egészítette ki, hogy a 4,5 millió magyar dolgozó mellett a 2,5 millió nyugdíjas helyzete is romlott. „2010 és 2024 között a nyugdíjak reálértéke, legyünk nagyvonalúak, 25 százalékkal emelkedett, a béreké 60 százalékkal. Utóbbiak beépültek az árakba, ami tovább nyitja az ollót.”
„A legfelháborítóbbnak azt tartom, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter elkezd papolni arról, hogy fogyasszon a magyar, mert egy ilyen kis gazdaságot a belső fogyasztás hajtja, de nem törődnek azzal a 2,5 millió nyugdíjassal, akik, ha egy kis reálnövekedést kapna nyugdíjuk, akkor azt nem vinnék külföldre, nem utaznának a távol-keletre, hanem vinnék a vegyesboltba, az áruházakba, amiből az állam áfa-bevétele és jövedéki adója lesz. Ezt elmondtuk nekik a gazdasági bizottsági ülésen is. Ehhez képest az új, hároméves bérmegállapodás 8-7-7 százalékos lesz az átlagbér növekedés. Három év alatt 25-28 százalékkal nő az átlagbér, a nyugdíjak a három év alatt 9 százalékot nőnek” – összegezte Dávid.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024.12.12., csütörtök 9:00
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
