Gábor György: Keresztény menekültek ante portas

Fájóan igaztalan és szégyellnivalóan tudatlan minden olyan megszólalás, amely a NER szellemiségével szemben áll, attól elkülönül, vagy azzal erőnek erejével konfrontálódni törekszik.

Az elmúlt 24 óra során ismét megannyi meggondolatlan és ostoba vélemény látott napvilágot, amelyek gúnyosan vagy lesajnálóan minősítették Soltész Miklóst, elmebéli állapotát megkérdőjelezve és hazugnak minősítve őt, csak azért, mert a Miniszterelnökség egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, hogy „Nyugat-Európában, a demokrácia bölcsőjében a liberalizmus fellegvárában, ha valaki felvállalja kereszténységét, akkor kirúgják az állásából és börtönbe is viszik.”

Soltész Miklós állítása úgy igaz, ahogy az elhangzott, de a NER-nek ellenálló megveszekedett libsi okostojások képtelenek felfogni az elhangzottak megannyi csodálatos előnyét, nemzetünk gazdagodására, épülésére és szellemi kiteljesedésére szolgáló következményét.

Például azt, hogy az alábbi világhírű katolikus egyetemek (Katholieke Universiteit Leuven, Faculty of Theology Friburg, Institut Catholique de Paris, Pontificia Università Gregoriana, Università Cattolica del Sacro Cuore, Universidad Católica de Ávila Santa, Universidade Católica Portuguesa, Katholische Hochschule Mainz, Katholieke Universiteit Leuven, Universidad Pontificia de Salamanca, Leeds Trinity University, St. Mary’s University Twickenham London, Katholische Universität Eichstätt-Ingolstadt, Pontificia Università San Tommaso d’Aquino, Catholic University of Applied Sciences) az elviselhetetlenné váló nyugat-európai keresztényüldözés miatt Magyarországra kívánják áttenni székhelyüket, de csak azzal a feltétellel, ha teljes ingó és ingatlan vagyonukat a magyar kormány haladéktalanul fideszes alapítványba rendezi, amely alapítvány elnöke Soltész Miklós, s az összevont egyetem rektora Kiss-Rigó László luxusmegyéspüspök lenne, a kinevezésekkel is mintegy világossá téve a brüsszeli bürokraták számára az így létrejött összevont intézmény politikai pártoktól való teljes függetlenségét és tudományos autonómiáját.

A fentiekkel egyidőben a Vatikán is magyarországi letelepedési engedélyhez folyamodott. A Szentszék Kulturális és Oktatási Dikasztériuma Pintér Sándorral, a Kommunikációs Dikasztérium Liszkay Gáborral, a KESMA Kuratórium elnökével, a Pápai Történettudományi Bizottság Schmidt Máriával, a Vatikáni Múzeumok L. Simon Lászlóval és Demeter Szilárddal, a Vatikáni Bank pedig Parragh Lászlóval és Matolcsy Györggyel már előrehaladott és roppant gyümölcsözőnek mondható tárgyalásokat folytat.

Mint az kiderült, a Hittani Kongregáció ugyancsak Magyarországra menekülő (hát hová máshová?) prefektusa, Card. Victor Manuel Fernandez Jászjákóhalmán szeretne segédharangozóként munkálkodni, Ferenc pápa pedig Söjtörön ministránskodni.

Ami pedig a Nyugat-Európában bebörtönzött keresztényeket illeti, sajnos Soltész Miklós azt nem látszik tudni, hogy az Úr angyala a bebörtönzött apostolokat kivezette a börtönből, s mondá nekik: „menjetek, álljatok ki a templomban a nép elé, s hirdessétek ennek az életnek az igazságait” (ApCsel 5,19), de ugyanígy kimenekítette a fogságból Pétert (ApCsel 12,4-11), valamint kimenekítette Pált (ApCsel 16,23-40), továbbá azt sem tudja Soltész Miklós, hogy „a sátán néhányotokat fogságba vet, hogy próbára tegyen benneteket. Megpróbáltatásotok tíz napig tart” (Jel 2,10), végül pedig azt sem tudja, hogy Jézus elment a börtönben sínylődő lelkekhez (1Pét 3,19).

Márpedig abból az emberből, aki ennyi mindent nem tud az Újszövetség világából és szellemiségéből, ám hazudni és hülyeségeket beszélni annál inkább, Magyarországon előbb-utóbb egészen biztosan egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár lesz.

És lőn!