Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
Jobb híján Vance - Kárpáti Iván jegyzete
Orbán Viktor ma az amerikai alelnököt tárlatvezeti, ezzel értékes órákat veszít a kampányban. Eleve nem is őt akarták, hanem nyilván a főnökét, de ő most azzal van elfoglalva, hogy bedöntse a világgazdaságot, egy más által nehezen értelmezhető mesterterv alapján. Ezzel az eseménnyel a kemény magon kívül másnak már nem nagyon tud imponálni.
Az indokolatlan nyugalom indoklása
Gondolatok húsvét apropóján arról, hogyan nem tudunk együtt ünnepelni, és a bizakodásról, hogy hamarosan talán mégis együtt veszünk egy nagy, tiszta, közös levegőt. Józsa Márta jegyzete.
Mi folyik itt? – Hardy Mihály jegyzete
Miért kellene tudomásul vennünk, hogy a magyar külügyminiszter Moszkva ügynökeként vesz részt az Európai Unió külügyi tanácsülésein és erről megönthetetlen bizonyítékok kerültek napvilágra? Hogy Magyarország annak az Aliser Uszmanov üzbég milliárdosnak és rokonainak akar szívességet tenni, aki a fémgyártásban és az elektronikai iparban birtokolt beruházásain keresztül támogatja Vlagyimir Putyin háborúját Ukrajna ellen? Mi folyik itt?
Csak hazugság és semmi más – Selmeci János jegyzete
Egy héttel a választás napja előtt már nincs igazságuk, nincs semmijük. Ezzel szemben ott van a valóság: pénztárcák, kórházak, aranyozott vécék és az állam állapotáról kitálaló, hús-vér századosok formájában.
Korotkoje piszmo (Rövid levél) - Rózsa Péter jegyzete
Rózsa Péter jegyzetében segít Szijjártó Péternek kéréssel fordulni orosz kollégája felé.
Arató András: Ungárnak mégiscsak igaza volt
20/08/2023 11:41
| Szerző: Arató András
Emlékezetes jelenése volt az LMP valamilyen beosztású vezetőjének a Klubdélelőttben pár hete. Rögzítsük hamar, az említett jelző nemcsak pozitív töltettel használható gazdag nyelvünkben, noha többnyire mégiscsak a dicséretes távoli rokonaként használjuk, elvégre jobban szeretünk csak a szépre emlékezni, annak ellenére, hogy ez sajnos nem lehetséges.
Ungár Péter Kun Zsuzsa azon dupla kérdésére, hogy ti. mit szól a kedves vendég a Klubrádió jogainak törvénytelen korlátozásához, továbbá gazdag ember lévén támogatja-e kisebb-nagyobb összegekkel a fennmaradását, határozottan nemet mondott e jeles férfiú, méghozzá indoklással: a Klubrádió szélsőségesen bal-liberális médium, a legszélsőségesebb, ha egy darab külföldön működő szereplőt nem számolunk. Indokolásra nem került sor, igaz, ezt a műsorvezető nem is forszírozta. Hozzátette Ungár, hogy az ő anyagi helyzete magánügy. Utóbbi megállapítás még vizsgálat tárgyát képezheti, minthogy a vagyonnak nem a ténye, hanem az eredete, a növekedés módja közérdeklődésre tarthat számot. Természetesen bárki esetében így van ez, legyen bár a neve Pista, Kati, Tóni, Lölő, Dezső.
Nem kértük őt a szembe-dicséretre, mégis jólesik az embernek. Elvégre egy rádió fikázása annak élő adásában mégiscsak a szabadság dicsérete. Képzeljük el, amint a Párt tévéjében-rádiójában, vagy akármelyik kesmoid mutációban egy vendég őszintén elmondja a véleményét a szervilis propaganda-média erkölcsi és szakmai minősíthetetlenségéről!
Most éppen jól megérdemelt szabadságunkat töltjük oly távol a székesfővárostól, hogy esélyünk sincs egy kört közösen megtenni a Szent Jobbal, a Klubrádiót mégis sikerült meghallgatni. Nem a 25, 39, 49, stb. méteres rövidhullámon, hanem az ultránál is rövidebb frekvencián, az interneten.
Abban is a Tükörfordítás című műsor jutott el hozzánk, határokon átívelve. Nem konkrét műsort szándékoztunk meghallgatni, hanem csak úgy bekapcsoltuk. Sokan vagyunk ezzel így, bármikor érdemes megnyitni, szinte mindig érdekes, amit hallunk.
Ismerős volt a riportalany hangja, a rádió hallgatói bizonyára azonnal felismerték, noha sok-sok éve nem hallhatták nálunk Schmidt Máriát. (Itten utalhatnánk az „emlékezetes” szó tárgyában az első bekezdésben írottak igazára, ám nem tesszük, pusztán álszerénységből). Nem az adás tartalmáról kívánunk most megemlékezni, nem azért, mintha ne lett volna érdekes (emlékezetes), hanem mostan nem az a témánk. Még csak nem is a sokszoros főigazgató-főtanácsadó, a nemzeti nagytőke megteremtésében úttörő szerepet áldozatosan magára vállaló hölgy és az LMP-korifeus rokoni kapcsolatát taglaljuk, mert e tényező privát jellegében is igazat adunk a zöld politikusnak – magánügy, egészen addig, amíg. Megtudtuk az interjúból, a magyarok szabadsága erősen ki van bontakozva, és a hon történelmének híres és hírhedt szereplőinek minőségét aszerint kell megítélni, hogy az illető miként szolgálta a magyarok hosszútávú érdekeit, nem szem elől tévesztve a lupe alatti figura mozgásterét – e megvilágításban akár Kádár vagy Horthy megítélését is árnyalni szükséges. Ám e megközelítéssel sem kívánunk ezúttal vitatkozni, ami távolról sem az egyetértésünk jele, hanem egyszerűen nem óhajtjuk szem elől téveszteni, mit is akartunk megosztani széles olvasótáborunkkal.
A Főigazgató Asszony megszólaltatása igazi meglepetés volt. Kellemes-e vagy sem, ez éppúgy magánügy, mint bárkinek az opera iránti rajongása/utálata. (Amíg nem ő osztja a zsozsót a kultúrában.)
Ámde a műsorvezető nem kért engedélyt az interjúhoz. És tudják, miért? Mert nem kellett neki engedélyt kérnie. Tegyük hozzá, egy előzetes konzultációnak éppenséggel helye lenne, lett volna, ám e lehetőségnek az elmulasztása nem jár hátrányos következményekkel az újságíró kollégára nézvést. Függetlenül attól, amit gondolunk a tárgyban.
Hát bizony ilyen egy „szélsőségesen liberális médium.” Köszönet az elismerő szavakért.
