Arató András: Tiszteletet a magyaroknak!

A néhai népi demokráciában, másnéven proletárdiktatúrában, a konyak a proletárok itala volt, amit ők a választott képviselőiken keresztül fogyasztottak.

Mostan a népi helyébe az illiberális lépett, és a magyarokat az ő választott vezetőin keresztül kell tisztelni. Vagyis miatt.

Mert van nálunk nagyvonal, kegyelem, vastaps, meg sajátjogú kóserségi pecsét. Múlt, jelen. Jövő?

A bárdokra lesújt a bárd, hiszen külföldi érdekeket külföldi zsoldból szolgálnak. Ha mégsem, akkor hazaáruló dollárbaloldali álcivilek, ami végső soron ugyanaz. Az embercsempészek meg fussanak, amerre látnak friss csempészni valót.

Győztünk Brüsszelben. Behajoltunk, behajoltunk. És ha élveztük? Magánügy, mindenki úgy élvez, ahogy jólesik neki. Csak ne meséljük el az óvodában.

Magyar náci robbantónak magyar kegyelem. Pedofil-simogató, zsaroló, hamis tanúzásra kényszerítő? De amúgy rendes, futballszerető, narancsfejű ipse, ne rohadjon már szegény a börtönben, nevelje inkább a gyerekeket. Máskor a kóterek zsúfoltságával jöttök, amikor meg elnöki hatalmamnál fogva enyhítek rajta, olyankor nyavalyogtok?

És kik azok a svédek? A magyarok miniszterelnöke szavatartó ember. Megmondta, amíg Ankara létezik, nem honunk ratifikálja utolsóként a NATO tagságukat, hanem az első adandó alkalommal. Tegnap napirenden volt? Nevetséges. A Fidesz nem egy szavazógép, bizonyította már megannyiszor. Csak a hülye nem tudja, hogy a kormány Sopronbánfalvára helyezte ki magát, mert világot akar látni, Hatvanpusztán már jártak a nertársak, nélkülük meg fika a tisztelt ház. Erre a sok leépült nyugati nagykövet bemegy az Országházba, néznek, mint a moziban. Hát csoda, hogy hanyatlanak?

 

Tiszteletet a magyaroknak

Fotó: Arato Andras

 

Ha Ulf elment Ankarába, jöjjön el Budapestre is, utána lehet szó arról, hogy bevesszük a játékba. Ám akkor sem biztos a zöld lámpa, Kocsis világpolitikus majd csak a budapesti Canossa után dönt. (Ez a Felcsút nagyságrendű észak-olasz kisváros és a hozzá kapcsolódó történelmi analógia most nem került szóba a nemzeti médiában, magunk is eltekintünk IV. Henrik sajátos utazásának ismertetésétől. Dőreség az elhallgatás okaként valamiféle üres foltot feltételezni egy olyan kormánynak a tudástárában, amelyiknek a kultuszminisztere már a görög mítológia ismeretéből is fülviaszos tanúbizonyságot tett. Hanem inkább óvatosságról van szó, ugyanis az említett német-római császár később, miután VII. Gergely újra kiközösítette őt, ellenpápát állított – a mi bölcs vezetőink pedig óvakodnak a tűzzel való játszadozástól. Csak semmi akasszátok föl a királyokat, művészettörténet, meg Dávid fxsza az iskolákban – hát hova is vezetne mindez?)

Ez a skandináv csicska néven a történelemkönyvekbe kívánkozó hungarikum állítólag csak Putyinnak jó. És az nektek nem elég?

Vastaps az egyik nemzeti tévében - vajon a testüreg motozás innovációjában élenjáró nyilas és háromperhármas felmenőnek, vagy az erről (is) tudatosan hazudó, és azt büszkén vállaló, jelenkori verbális fröccsöntőnek szól? Vagy mindkettőnek? Vajon melyik legény a derekabb, amelyik nyilasból lett komcsi, vagy amelyik fordított sorrendben váltotta az identitását?

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter bizonyára tévedett, amikor kijelentette: Magyarország nem oroszpárti, hanem magyarpárti. Ezt onnan lehet tudni, hogy Orbán megmondotta: „Nem tartunk igényt a szlávok kóserségi pecsétjére.”

A tisztelet már most is kijár. De majd midőn Schadl, Völner és Varga Judit nertársak is közkegyelemben részesülnek, akkor aztán mindenki jöhet kezet csókolni.