Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Arató András: Permanens bontakozás
6/10/2023 10:42
| Szerző: Arató András
Pedig a kormányunk igen nehéz körülmények között, az ellenség tengere által körülvéve ügyködik a nemzet rózsás jövőjén, de nem kell aggódni, szürke állományban jól állunk, amit nemcsak a Nobel díjasok sora jelez, hanem jól látszik, a vezérkar nem hagy egyetlen nagy elmét sem parragon heverni.
Hoffmann Rózsát aktuálisan már nem Czunyinénak hívják, hanem máshogy, ami mindegy is egészen addig, amíg rend uralkodik az iskolákban. Ebből az uralkodás már megvan, és ahol uralom van, ott előbb-utóbb a rend is kiteljesedik, méghozzá katonás-rendőrös módon, nem amolyan összevissza, mint amikor a szabadság szüli őt.
A bontakozás pedig zajlik sebesvonat sebességgel, bár a honban az utóbbi hasonlatossággal óvatosan kell bánni. Nem mintha a történelem ne mutatna föl e vonatkozásban is kitűnő példákat, lásd például a régi viccet, amelyikben a Szibériában veszteglő vonaton Sztálin a személyzet megtizedelésében, Hruscsov egy pártkongresszus összehívásában látja a kibontakozást, ellenben a brezsnyevi javaslat szerint le kell húzni a redőnyöket, és úgy tenni, mintha a vonat robogna a célja felé. Hazánkban a nemzeti illiberalizmus ötvözi a szovjet nertársak módszereit.
A bontakozás fokozódik, mert ami például a pedagógushiányt illeti, ott a viszonylag békés Brezsnyev-doktrína hozta el a megvilágosodást, sötétség alakját magára véve. Az Oktatási Hivatal mostantól nem mondja meg, mekkora a tanárhiány Magyarországon, sőt, országunk felelős vezetői egy pillanatra sem tévesztik szem elől az adatbiztonságot. Hiszen ahol adat van, ott szivárgás is van, az imperialisták pedig nem alusznak. Ezt megelőzendő e fontos intézmény be sem kéri az iskoláktól az érdektelen statisztikát, amiből kiderülne, hány magasfizetésű ingyenélő kóricál a nebulók között az iskolák folyosóin. Elegendő annyit tudni, amit a gyermekek jövőjét a szívén viselő kormány köznevelési Maruzsája mond, most éppen azt, hogy a pedagógusok 99 százaléka boldogan választja az új életpálya modellt, még ha a dollármédia és a vele szövetséges szakszervezetek sulykolásra is pazarolják a homokórában lepergő drága homokot, kampánycélokat lebegtetve véreres szemeik előtt.
A bontakozás sebességet váltott, aminek jegyében egy újabb anarchisztikus elem fölszámolása is tovább repíti a közoktatás szekerét. Eddig eléggé el nem ítélhető módon egyes magánszemélyek, sőt, civilek, maguk dönthettek arról, hogy a pénzüket melyik iskolának adják. Most felszámoltatik ez az anomália is, ezentúl a Klebelsberg Kunó nevű Központ vagy a gyermekek fejlődéséhez oly kitűnően értő tankerületek diszponálnak a fölajánlott összegek felett, levéve a laikusok válláról a gondolkodás terhét, mely utóbbi stratégia amúgy is az ifjúság nevelésének az ars poétikája.
A vonatokkal pedig az a helyzet, hogy az ő érkezésük időpontjának hullámzása mögött a sohasem elhanyagolható éberség van, jól is néznénk ki, ha Brüsszel előre tudná, mikor fut be a gőzös Kanizsára, vagy Belgrádba. A nép pedig vezetőink megfontoltságának hála nem fog a sebesség mámorában kábuldozni, hisz’ lebeg előttünk a múltnak az ő árnyéka, azaz a Coca Cola és a Beatles hatvan évvel ezelőtti romboló hatása, a Nyugat azóta sem szűnő hanyatlása.
Pedig a kormányunk igen nehéz körülmények között, az ellenség tengere által körülvéve ügyködik a nemzet rózsás jövőjén, de nem kell aggódni, szürke állományban jól állunk, amit nemcsak a Nobel díjasok sora jelez, hanem jól látszik, a vezérkar nem hagy egyetlen nagy elmét sem parragon heverni.
