Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Arató András: Egy mondat Karikó Katalin Nobel-díjának margójára
3/10/2023 19:00
| Szerző: Arató András
"... igaz ugyan, hogy a legnagyobb tudományos díjban részesülő tudósok főműveinek a címét sem szavanként, sem összességében nem értjük, és ez többnyire így van rendjén, hiszen ha értenénk, magunk is fölfedeztük volna azt a kis izét, elvégre egy egyszerű gázszerelőnek vagy csempekufárnak éppúgy joga van a zsenialitáshoz, mint egy kiskunhalasi asszonyságnak – jó, legyen kisújszállási, valóban nem mindegy, ám a lényeg az asszonysági lét..."
Tévedett a Dési, amikor azt mondta az Esti vagy a Reggeli Gyorsban, végre egy olyan díjazott teljesítmény, aminek a jelentőségét értjük, feltéve, hogy beoltattuk magunkat - vagy ahogy a korabeli, azaz tavalyelőtti nyelvhasználat mondotta volt: fölvettük az oltást – ráadásul nem haltunk meg a koronavírus áldozataként, vagy ha meg is haltunk, nem covidban tettük, továbbá hazafias kötelezettségünknek eleget nem téve nem a kínai vagy az orosz chipet engedtük be a véráramunkba, hanem a hanyatló Nyugatét, mert igaz ugyan, hogy a legnagyobb tudományos díjban részesülő tudósok főműveinek a címét sem szavanként, sem összességében nem értjük, és ez többnyire így van rendjén, hiszen ha értenénk, magunk is fölfedeztük volna azt a kis izét, elvégre egy egyszerű gázszerelőnek vagy csempekufárnak éppúgy joga van a zsenialitáshoz, mint egy kiskunhalasi asszonyságnak – jó, legyen kisújszállási, valóban nem mindegy, ám a lényeg az asszonysági lét; csakhogy tévedett a Dési, mert a Sorstalanságot megértettük, már aki, aki meg nem, annak elmagyarázta az ötöstagkönyvesek köre, hogy ti. Kertész Imre valójában Imre Kertész az orgoványiból (noha a Makrát nem ő írta), de őt legalább eredeti nyelven olvashatjuk, szemben Mann Tamással, Bellow Saullal, Beckett Sámuellel, vagy éppen Rabindranáth Tagoréval; szóval ott a tévedés, a Désié, hogy valójában az mRNS-nek sem értjük a jelentőségét, csak érteni véljük, miközben az jó érzés, amikor megerősítést nyer a türelem jogossága, mintegy rózsát terem a kapkodás elkerülése, ha kivártuk a pillanatot, és így nemcsak a világ legdrágább, viszont a hatékonyságot nélkülöző löttyöt fogyaszthattuk el intramuszkulárisan, hanem a háborúpártiakét, hiába mutatott példát a vakcina-fürkész felettes énje, és fogadta magába a kínai lét, mondván, bármilyen oltás jobb a semmilyennél; és ha ily hosszan fűzi a mondatát az ember, fennáll a veszélye, hogy mire a végére ér, ha el nem is felejti az elejét, de könnyen kiderülhet, ő maga tévedett, nem a tévedéssel vádolt, mint esetünkben is, amikor a svédek Nobel-esővel kápráztatják el a Kárpát-medencéből elszármazottakat – egy nap sem telt el, és máris itt van nekünk ez a móri uraság, Krausz Ferenc fizikus, aki elsőként mért meg valamit, amivel helyreállt a rend, minthogy a Pobeda karóránk nem méri az attoszekundumot.
