Karikó Nobel-díja a tudomány megítélésének is jót tesz
3/10/2023 14:55
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Ma nagyon kevés tudós nevét ismeri a szélesebb közönség, sok esetben a hétköznapi ember számára nehezen érthető kutatási eredményekért kapnak Nobel-díjat. Karikó Katalinnal viszont más a helyzet, a BioNTech júniusban közölt adatai szerint mintegy másfél milliárd ember kapta meg a Pfizerrel közösen fejlesztett mRNS-vakcinát. Boldogkői Zsolt, molekuláris genetikussal és Hargittai István kémikus, tudománytörténésszel beszélgettünk a magyar tudós elismeréséről.
A fő porbléma akkoriban az volt a messenger RNS-technológiával, hogy ha bevitték egy nanorészecskével – egy liposzómával – akkor gyulladásos reakciót váltott ki, a szervezet vírusként érzékelte. Karikóék rájöttek, hogyan lehet ezt a reakciót lecsökkenteni az egyik bázis átalakításával – foglalta össze a felfedezést Boldogkői Zsolt, molekuláris genetikus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára a Reggeli gyorsban. Ez innentől egy működő technológia, amit sokféle területen fel lehet használni. Eredetileg rákos megbetegedések terápiájának lehetőségét vizsgálták, a koronavírus-járvány miatt azonban átterelődött a fókusz a vakcinafejlesztésre – idézte fel Boldogkői.
Az, hogy 2005-ben publikálták az eredményeket és mára megkapták a Nobel Bizottság elismerését rendkívül gyorsnak számít a díj történetében – mondta Hargittai István kémikus, tudománytörténész az adásban. Karikó járt volna rosszabbul, ha ennél is gyorsabban adják neki, mert a Nobel után számos – relatíve kisebb – díjat már nem lett volna ildomos neki ítélni, amiket így megkaphatott – magyarázta Hargittai.
Ma nagyon kevés tudós nevét ismeri a szélesebb közönség, sok esetben a hétköznapi ember számára nehezen érthető kutatási eredményekért kapnak díjakat, ezért Hargittai szerint a díj nemcsak Karikónak nagyszerű, hanem a tudomány megítélésének is. Az ő nevét rengetegen megismerték az elmúlt években, tudják mihez kötni a felfedezését. A BioNTech júniusban közölte, hogy világszerte mintegy másfél milliárd ember kapta meg a Pfizerrel közösen kifejlesztett mRNS-vakcinát – emlékeztetett a Szabad Európa.
Hargittai és Boldogkői is hangsúlyozta, hogy Karikónak nagy kitartásra volt szüksége, amikor Amerikába ment. Végig kellett verekednie magát az úton. Az Egyesült Államok sem kánaán, óriási a verseny, ugyanakkor harcok és elutasítások közepette el lehet jutni az ötletek megvalósításáig – mondta az ottani tudományos világról Boldogkői. Jelentősen eltér az itteni működéstől az is, hogy Amerikában az üzleti világ ráépül a kutatás-fejlesztésre, el lehet adni a szabadalmakat – tette hozzá.
Karikónak sok kudarca volt kint, de ezeket nagyszerű humorral kezelte. Ha egy kutatónak nincsenek bukásai, az azt jelenti, hogy nem megy el a képességeinek, az érdeklődésének, az ötleteinek a határáig - véli Hargittai.
A díj Magyarország szempontjából is remek, a kisújszállási gimnázium, a szegedi egyetem, Karikó témavezetője, az ottani kutatóintézet mind hozzájárultak ahhoz a háttértudáshoz, ami kellett a felfedezéshez – mondta Boldogkői.
Persze, ilyenkor felmerül a kérdés: itthon is el lehetett volna érni ezt az eredményt? Hargittai szerint természetes, hogy a kutatók elmennek, az a baj, hogy ez egyirányú mozgás, pedig kétirányúnak kellene lennie. Szerinte a díjnak annyiban lehet negatívuma, hogy azzal a felkiáltással, hogy lám-lám, kis támogatással is el lehet érni nagy eredményt, megerősödhet az alulfinanszírozási tendencia – miközben ugye a felfedezéshez vezető kutatások nem Magyarországon zajlottak.
A két beszélgetést a cikkben elhelyezett lejátszókra kattintva hallgathatják meg.
Reggeli gyors/interjú Hargittai Istvánnal
2023. október 3., 7:12 és 7:20,
Műsorvezető: Dési János
