Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
A kutya ugat – Szénási Sándor jegyzete
18/04/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
Az Adria Winch 2022-ben 700 000 euró értékben adott el az oroszoknak többek között finn és német gyártmányú alkatrészeket, 2023-ban viszont tulajdonost váltott. Az új menedzsment pedig megesküdött az anyja életére, hogy a rizikók elkerülése érdekében tényleg lemond az orosz business-ről. Persze nem mondott le: a fiókcégeken keresztül ebben az évben 1,2 millió dolláros forgalmat realizált az orosz hadihajó iparral.
Azt tudjuk, hogy az orosz hadiiparnak szánt nyugati szállítmányok a legkeményebb szankciók ellenére is célba jutnak, általában a szürke zónának nevezett harmadik országok cégei segítségével, amelyek megrendelik és megveszik az alkatrészeket, majd komoly felárral eladják az oroszoknak.
A Meduza nevű, Rigában székelő független orosz hírportál ehhez annyit tesz hozzá, hogy az a szürke zóna nem feltétlenül fed harmadik felet, vagyis az illegális bizniszben gyakran vesznek részt olyan vállalkozások, amelyek anyaországa a szankciós politika híve és gyakorlója. Horvát, olasz, sőt litván cégekről van szó, az utóbbiak esetében a szégyen nemcsak szekunder.
Hogy megy mindez? Vegyük a horvát Adria Winch nevű társaságot, amely hadihajóknak szállított részegységeket, és 2016-ban a tatárföldi Zeledonolszk Shipyard-al (ZS) hozott létre közös céget Adria Winch Zelenodolszk néven, amelyben a ZS tulajdonosának, az Ak Bars Holdingnak 51 százaléka van, a horvátoknak tehát 49 százalék marad. Az Adria Winch-nek azonban van egy orosz fiókcége is, amely szintén szállít a tatárföldieknek.
Mármost akkor, amikor Putyin lerohanta Ukrajnát, a horvát anyacég leállította a direkt szállításokat a tatárföldieknek, a forgalom a közös cégen keresztül ment, amelynek a többségi tulajdonosa nem esett a szankciók alá. De a szállítások Törökországon, Kínának keresztül is folytak. Így magyarázza ezt az Adria Winch volt elnöke, Milivoj Peruzovic a BBC tudósítójának, hozzátéve, hogy a szankciók ezért is nevetségesek.
Az Adria Winch 2022-ben 700 000 euró értékben adott el az oroszoknak többek között finn és német gyártmányú alkatrészeket, 2023-ban viszont tulajdonost váltott. Az új menedzsment pedig megesküdött az anyja életére, hogy a rizikók elkerülése érdekében tényleg lemond az orosz business-ről. Persze nem mondott le: a fiókcégeken keresztül ebben az évben 1,2 millió dolláros forgalmat realizált az orosz hadihajó iparral.
A már említett litván cég, a Marine Systems tulajdonosa egyébként orosz Igor Szmolin, aki azóta a vagyontárgyait felszámolva elhagyta az országot, a céget egy Evelina Szmolina nevű nő vezeti, feleség, vagy lánygyerek, nem tudni. Maga Igor ugyanolyan névvel, csak cirillbetűkkel írva vezet Oroszországban egy vállalkozást, német, japán és amerikai részegységeket forgalmaz. A litván cégtestvér szintén továbbra is szállítja ugyanazt az orosz hadiiparnak, a vámnyilatkozatokra azonban már azt írják rá, hogy a felhasználás a polgári hajózásban történik. Hacsak úgy nem.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. április 18-i adásában hangzott el.
