A Klubrádió publicisztikai oldala
A Klubrádió munkatársainak - Dési János, Hardy Mihály, Józsa Márta, Kárpáti Iván, Kárpáti János, Rózsa Péter, Selmeci János és Szénási Sándor - jegyzetei hanggal és írásban.
A Klubrádió publicisztikai oldala
A Klubrádió munkatársainak - Dési János, Hardy Mihály, Józsa Márta, Kárpáti Iván, Kárpáti János, Rózsa Péter, Selmeci János és Szénási Sándor - jegyzetei hanggal és írásban.
Érdemes itt egy pillanatra megállni és felidézni, hogy kiket is akart Oroszország visszakapni az élmúlt évtizedekben soha nem látott méretű fogolycserében, mert hogy a KGB utódja, az FSZB sem hagy senkit az út szélén.
Azonban a választói akarat is csak addig érdekes, ameddig mellettük áll. A fideszes többségnek mindent lehet, a paksi többség le van szarva.
Egyszer, még Orbánnak is szüksége lehet az összes segítő kézre, hogy kihúzzák a bajból. Ő viszont ezt meg sem várva, ellentmondást nem tűrve leordítja, vagyis pontosabban lenyomja a leendő segítők egy részét. Csakazértis, mert ő egy ilyen kemény legény.
Az tudható, hogy Orbánék két konnektje, Oroszország és Kína szintén jelen vannak, az egyikük fegyvereladási listáján Venezuela több milliárd dollárral az ötödik. A tankokért a tízes években Maduro még banánnal, és más mezőgazdasági termékekkel fizetett, azóta tán más a helyzet, az elnököt az húszas évek eleje óta mindenesetre orosz katonák is védik.
Nem foglalkoztak vele, de a Fidesz vezére levezette a maga módján azt is, hogy miért lapátolták ki az állami pénzt 1000 milliárdos nagyságrendben a családnak és a barátoknak. Valamiféle piramist vázolt, aminek a tetején a nagy és erős nemzeti vállalatok vannak, amik nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Aha. Beton. Azt tudunk termelni közpénzből.
A kabalaállat a templom egere, így az egyházak is megjelennek, a lángot a snájdig Lőrinc viszi a felcsúti stadionba, az amerikaikat eleve hazaküldtük, mert túl libsik. Ilyen lenne a budapesti olimpia megnyitója Dési János szerint.
Ahogy ez errefelé szokás, ki egy nádast, ki egy partmenti telket, ki egy szállodát visz haza, aztán kiabálhatunk utánuk.
A békepártiak szerint az oroszok, lehet, hogy kissé túllőttek a célon, de van bennük igazság. Mert ugye a Krím-félsziget az ősi oroszok szent helye volt. Meg a Dombász is olyan ősi orosz föld, hogy még. Vagyis adják oda Putyinnak a már elfoglalt területeket, és viszontlátásra. Orbán szerint ez olyan egyszerű, mint a karikacsapás. Itt tessék aláírni, mondta Zelenszkijnek, meg mutatta is a V jelét, mint annak idején Churchill, de az ukrán elnöknél nem volt toll.
Szóval a Tisza Párt most kap tőlem egy pontot az orvosáért, és a kitűnően felismert lehetőségért, és annak különösen drukkolok, hogy ők megmutassák magukat, végül is nem ártana megtudnunk, hogy végül is kikre szavazott a választók harminc százaléka.
Talán a hely szelleme, Bálványos okozza Németh Zsolt fejében ezt a nagy Trump-bálványozást. Még szerencse, hogy pár órával korábban ugyancsak ő, ünnepélyesen átadott egy szippantós kocsit is Posványoson. Úgy látom, szükség lesz rá…
Mármost a nemtürk, nemorosz, és egyéb, ezektől elhatárolódó média felhívja arra a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban a kormánykritikus aktivistákat 1. börtönben tartják, 2. meg is kínozzák őket, arról meg szó sem lehet, hogy az azeri nyilvánoságban bárki összevissza fecsegjen, ha mégis megteszi, lásd az első, és a második pontot.
Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.
Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.
Milyen reggele lesz majd az asszonynak? Nincs otthon a gyerek, cserébe az egész lakást feldúlták.
Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.
Hiába, a felelőtlen, hanyag újságírók nem a megfelelő nézőpontból mutatják meg az eseményeket.