A Blinken-OSA Archívum / Centrális Galéria valóban érdekes és erősen kritikus megközelítéssel készül a Múzeumok Éjszakájára. Rév István, az archívum vezetője nyilatkozott rádiónknak, a Café Péntek című műsorunkban beszélget Váradi Júliával.

Emlékezéssel teli műsor volt, de újdonságokat is bemutattunk: egy új spanyol filmet, valamint egy romantikus oktató videósorozatot nőknek.

Végre élő eseményekről beszélhettünk a Café Péntekben: a Psota-díj átadásáról, Péli Tamás kiállításáról, valamint egy új Robert Capa-fényképalbumról.

Szinte felfoghatatlanul nagy öröm, hogy a művészetet ismét testközelből érzékelhetjük, élvezhetjük. Erről is szó esett a műsorban.

A Café Péntekben Velencébe – a Biennáléra –, Veszprémbe, Szentendrére látogattunk el, illetve a műfordítók kalandos életébe is bepillantást nyertünk.

Tudósítunk az újbudai Eleven Tavasz művészeti fesztivál előkészületeiről, illetve több fotós eseményt is ajánlottunk a Café Péntek hallgatóinak. Végül Fellinire is emlékeztünk.

A Café Péntekben szó volt a Libri-díjról, Parti Nagy Lajos megzenésített művéről, a Velencei Építészeti Biennáléról és egy Slippery című előadássorozatról.

Kollégánk MTA-díjától eljutottunk a független színészképzésig, de közben beugrottunk Európába, Grazba és a 19. század végére is Váradi Júlia kulturális ajánlóműsorában.

Ezúttal költészet, fényképészet, irodalom, textilművészet kerültek a Café Péntek kulturális kosarába.

A Café Péntek fókuszában az OFF-Biennálé, Budapest kortárs fesztiválja volt.

71 éves lenne Esterházy Péter. De nemcsak rá emlékeztünk a Café Péntek adásában, hanem izgalmas kultúrprogramokat is bemutattunk – ahogy azt már megszokhatták hétről hétre.

Ha tavasz, akkor Budapesti Tavaszi Fesztivál – még ha idén kissé másképpen is.

Bár a Café Péntek adásában ezúttal kicsit túlteng a képzőművészet, azért szó volt nagypénteken este más kulturális témákról is.

A Kúria elmarasztalta Tóta W. Árpád írása miatt a HVG-t, ugyanis a szerző egy ironikus véleménycikkében a „büdös magyar migránsok” és a „magyar banditák” kifejezéseket használta. Ezek a legfőbb bírói fórum szerint „a magyar nemzet közösségének méltóságát sértik”. Parti Nagy Lajos író, költő hangsúlyozta: a migráns szó attól lett pejoratív, hogy a kormány azzá tette. Arra a felvetésre, hogy ezentúl akár Bayer Zsolt cikke miatt is lehetne keresetet benyújtani, úgy válaszolt: szerinte ilyennel „csak a legcímeresebb lakájok és idióták menjenek bíróságra”. Szomorúnak tartja, hogy a Kúria ezzel olyan hírbe hozza magát, mint aki egy eléggé romlófélben lévő rezsim elvárásainak engedelmeskedik.

A Kúria elmarasztalta Tóta W. Árpád cikke miatt a HVG-t, ugyanis a szerző egy írásában hasonlatként a „büdös magyar migránsok” és a „magyar banditák” kifejezéseket használta. Ezek a legfőbb bírói fórum szerint „a magyar nemzet közösségének méltóságát sértik”. Váncsa István újságíró végig ironizálva úgy kommentálta az ítéletet: egyetért vele, mert nem szeretné megsérteni a Kúria méltóságát. Szimpatikus kollégának tartja ugyan Tóta W.-t, de nem ülne vele hosszú éveket egy cellában. Arra jutott, hogy ha a magyar nemzetnek van méltósága, az közös pszichét feltételez, de nem gondolná, hogy az ő lelki alkata és például Gulyás Gergelyé között lenne bármi hasonlóság.

A Kúria elmarasztalta Tóta W. Árpádot, a HVG publicistáját, aki egy ironikus írásában a „büdös magyar migránsok” és a „magyar banditák” kifejezéseket használta. Ezek a legfőbb bírói fórum szerint „a magyar nemzet közösségének méltóságát sértik”. A publicista azt mondta: bár az említett kifejezéseket a kalandozó magyarokra használta, nem róluk, hanem Tiborcz István, a miniszterelnök vejének ügyeiről szól a cikk, ehhez használta hasonlatként a kalandozókat. Úgy fogalmazott: vagy direkt nem akarták érteni, vagy a Kúrián vannak most azok, akik az iskolában hátsó padban ültek és egész órán kenyérgalacsint dobáltak. Szomorú lenne hozzájuk igazodni – jegyezte meg.