A múzeumok sötét éjszakája?
25/06/2021 07:58
| Szerző: Klubrádió
A Blinken-OSA Archívum / Centrális Galéria valóban érdekes és erősen kritikus megközelítéssel készül a Múzeumok Éjszakájára. Rév István, az archívum vezetője nyilatkozott rádiónknak, a Café Péntek című műsorunkban beszélget Váradi Júliával.
Ezt az éjszakát a Blinken-OSA Archívum / Centrális Galéria is komolyan vette, és az apropó kapcsán azt igyekszik bemutatni, mi történt a magyarországi közgyűjteményekkel, könyvtárakkal, múzeumokkal, levéltárakkal, a műemlékvédelemmel az elmúlt 10 év során. Nem az archívumuk bemutatásával készülnek, hanem olyan gyűjteményekkel, melyek veszélyeztetett helyzetük miatt hozzájuk kerültek. Június 26-án éjjel a Partizán élő stúdiót rendez be náluk, hogy olyan műsort sugározzanak, melyen közgyűjteményi dolgozókat és szakembereket látnak vendégül, hogy a hazai múzeumok, levéltárak és könyvtárak jelenlegi állapotáról beszélgessenek.
Nemcsak azt akarják bemutatni, milyen rossz dolgok történtek, de az eredményeket is szeretnék megmutatni: Sikertörténet lenne, hogy a Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertjében az Illatmúzeum egymilliárdos állami büdzséből; vagy hogy Semjén Zsolt átadta a Széchenyi Zsigmondról elnevezett Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumot Hatvanban több mint 8 milliárdos adófizetői pénzből? Zalaegerszegen pedig épül Mindszentyneum nevű emlékmúzeum és zarándokhely. Rév István a Szépművészeti Múzeum újranyitását és a Liget projekt elemeit is megemlíti, de nehéz nem kihallani az iróniát a szavaiból a politikailag – és szakmailag is – erősen vitatható projektekről, illetve arról, ahogyan azok megvalósulnak (amennyiben megvalósulnak).
Rév elmondta, hogy a Liget program alapja az az elhatározás volt, hogy Európa legnagyobb kulturális komplexumát megszüntetik, amely a budai várban működött, ahol az Akadémia humán- és társadalomtudományi kutatóintézetei voltak, ahol a Zenetörténeti Intézet és Múzeum működik, a Budapest Történeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, vagy az Országos Széchenyi Könyvtár, a kutatóintézeteket pedig a Közvágóhíd közelébe tervezik költöztetni. A folyamat az Oktatási és Kulturális Minisztérium megszüntetésével kezdődött, aminek helyébe az Emberi Erőforrások Minisztériuma lépett, amelyben csak egy helyettes államtitkári szinten foglalkoznak a közgyűjteményekkel.
Az emúlt években pedig sok intézkedés született a közgyűjteményekben dolgozók helyzetének megváltoztatása érdekében is, kezdve azzal, hogy 2011-ben 20%-kal építették le a létszámukat, megszüntették a 13. havi fizetését, majd az ott dolgozó szakemberek továbbképzési lehetőségeit és a kutatónapot számolták fel, végül a közalkalmazotti státuszukat is elvették. Megjelent egy új levéltári törvény is, mely a megyei levéltárak önállóságát megszüntette, centralizálta azokat az országos szervezet alá rendelve. Kiköltöztették a Magyar Nemzeti Levéltár legújabbkori gyűjteményét a várból a 18 folyókilométernyi anyaggal, és egy raktárban helyezték el – ez azt jelenti, hogy az 1945 utáni magyar történelem nehezen kutatható. De a jövő történészei sem ismerkedhetnek meg a jelen fejleményeivel, mert 2010 óta nincsenek felvételek és jegyzőkönyvek a Miniszterelnökség üléseiről. Vagy milyen szempontok alapján vásárolták meg a Seuzo-kincseket 13,2 milliárd Ft-ért, hiszen az ezzel kapcsolatos dokumentumokat is titkosította a kormányzat 30 évre.
Rév István hangsúlyozta, hogy bár a Blinken-OSA egy magánararchívum, amelyik nincs kiszolgáltatva az államnak, teljes mértékben magánkézben van, de kötelességüknek érzik, hogy a közt szolgálják, és amikor a közgyűjteményekben dolgozó kollégák nem emelhetik fel a szavukat egzisztenciális okokból, akkor ezt ők teszik meg helyettük.
További "érdekességek" is elhangzanak ebben a beszélgetésben, hallgassák meg a fenti lejátszás gombra kattintva, vagy a péntek esti adásban 20 óra után.
2021. június 25. péntek 20:00
Szerkesztő-műsorvezető: Váradi Júlia