Polgáron póznadíjat vetnének ki az áramszolgáltatóra, ebből fedeznék a közvilágítás pluszköltségeit

Ha kiállja a törvényesség próbáját a rendelet, akkor precedensként más települések számára is megoldást jelenthet a többszörösére emelkedő közvilágítási díjak megfizetésére. A közterülethasználatról szóló helyi rendelet módosítását múlt héten tárgyalta Polgár képviselő-testülete, egy tartózkodás mellett megszavazták a módosítást. A helyi rendeletek törvényességét a kormányhivatalok vizsgálják, ezen a szűrőn még át kell mennie a póznadíj-rendeletnek.

Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei város polgármestere szerint mivel a kormány az önkormányzatok hatáskörébe tolta a közvilágítást, így ők most élnek ezzel a joggal. Bár morálisan teljesen megalapozottnak tartja a póznadíj ötletét, a rendelet jogszerűségéről nincsenek teljesen meggyőződve, az ülésen a jegyző meg is jegyezte, hogy a jogszabálynak megfelelés kérdéses lehet. Tóth József polgármester ehhez annyit tett hozzá, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolását sokan várják.

Tóth József úgy véli, hogy a kormánybiztossal való egyeztetésekből kiderült, a jövő évben minden település számára súlyos pluszkiadást jelentő közvilágítási díjakban nem remélhetnek segítséget a kormánytól. Polgár polgármestere nem gondolja, hogy spórolásként a város utcáinak elsötétítése megoldás lehet, ezért is kezdtek el más lehetőségeket vizsgálni a polgármesteri hivatal munkatársaival együtt.

Az áramszolgáltató tulajdonában levő, de közterületeken álló oszlopokra vetnének ki díjat. Egy 2000-es alkotmánybírósági döntésre hivatkoznak: a határozatban a testület megsemmisítette egy 1994-es törvény passzusát, amely a villanyvezeték telepítésének és üzemeltetésének közterületen ingyenességet biztosított. Erre a döntésre hivatkozva Kemenesmihályfalva még akkor perbe ment az áramszolgáltatójával, az első fokú bíróság a kis falunak adott igazat, és arra kötelezte az akkori szolgáltatót, hogy fizessen a közterületen felállított oszlopok használatáért. Ám másod-, és harmadfokon a falu elbukta a pert, pedig akkor már sok száz település reménykedett abban, hogy számukra kedvező döntés fog születni. A Legfelsőbb Bíróság ítéletében arra hivatkozott a húsz évvel ezelőtti sajtóhír szerint, hogy az Alkotmánybíróság 2000-es határozatát megelőzően telepítette a szolgáltató az oszlopokat, így a testület döntése visszamenőlegesen nem érvényesíthető – ismerteti a hvg.hu.

(Képünk illusztráció, forrás: Pexels.com)