Nyilvánosságra kell hozni, hogy kerültek a magyar kastélyok magánkézbe

Jogerősen is pert nyert a Demokratikus Koalíció, nyilvánosságra kell hozni a részleteket a magyarországi kastélyok magánkézbe játszásáról.

Az ellenzéki párt közleményében azt írta, "jogerős ítélet született Lázárék kastélymutyijának ügyében, így most már az Építési és Közlekedési Minisztérium kénytelen kiadni a kastélyprivatizációval kapcsolatos pályázatokat, dokumentumokat. A DK még márciusban nyert elsőfokon a minisztérium ellen, most pedig a bíróság másodfokon is a DK-nak adott igazat. 

Az állami kastélyfelújítási program keretében állami tulajdonban lévő kastélyokat újítottak fel csaknem 60 milliárd forint állami és uniós forrásból, hogy aztán a DK szerint magánbefektetők ingyen megkaphassák ezeket a kastélyokat a magyar államtól. A DK ezért indított pert. 

A Demokratikus Koalíció azért nyújtott be közérdekű adatigénylést, hogy megtudja, kiknek és mire alapozva akarja odaadni a kastélyokat a magyar kormány.

A Népszava emlélkeztetett a feljelentés nyomán az Európai Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 2024 októberében vizsgálatot, majd 2025 februárjában nyomozást indított, a Lázár János építési és közlekedési miniszter fémjelezte kastélytörvény, vagyis a privatizációs hullám miatt. A privatizációra az a törvény ad lehetőséget, amelyet Novák Katalin volt köztársasági elnök 2023 vége felé visszadobott, elküldte az Alkotmánybíróságnak, amely a jogszabály egyes részeit 2024 januárjában alaptörvény-ellenesnek is nyilvánította. Az ezután módosított törvényt – amelytől az Orbán-kormány azt reméli, hogy külső források bevonásával újulhat meg a kulturális és építészeti örökség – végül 2024 júniusában fogadta el az Országgyűlés.  Az első, vagyis 2024. augusztusi körben nyolc, a második körben, 2025. februári kiírás nyomán 21 kastélyra lehetett pályázni.