Kormányzati emlékezetkiesés: mégis eladtunk harcjárműveket Szerbiának

Jelentős ellentmondásra derült fény a Honvédelmi Minisztérium nyilatkozatai között: június 19-én a tárca még azt állította, hogy „nem adott át a Szerb Köztársaság részére BTR harcjárművet”, amikor Hadházy Ákos független képviselő érdeklődött az ügyben.

Ez a kijelentés már akkor is meglepő volt, hiszen több forrás – köztük a szerb sajtó és maga Alekszandar Vucsics szerb elnök – is tényként kezelte a magyar páncélozott járművek átadását. Vucsics korábban a szerb védelmi minisztérium honlapján is megerősítette: „kiváló együttműködést alakítottunk ki a BTR páncélozott személyszállító járművek magyarországi beszerzésének kérdésében”, hozzátéve, hogy cserébe Magyarország lőszert és más felszereléseket vásárol Szerbiából.

A HVG ezután újra megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, és ezúttal már az ellenkező választ kapta. A tárca közölte: „a feleslegessé vált eszközöket értékesíti a Magyar Honvédség, és ebben az esetben is ez történt” – ezzel gyakorlatilag elismerték, hogy az átadás megtörtént. Arra, hogy miért állítottak korábban mást, nem reagáltak, ahogy arra sem, pontosan hány járműről van szó, és mennyiért adták el őket.

A magyar sajtó 26 és 66 közötti darabszámot emlegetett, míg a szerb források 66 darab BTR-80 és BTR-80A típusú járműről számoltak be. Ezek többsége elavult, felújításra szorul, egy részük alkatrészként szolgál. A harcjárműveket a niši felderítő zászlóalj kapja meg, de a szerb védelmi minisztérium közölte: digitalizáció, páncélerősítés és új tűzvezető rendszer is vár rájuk, részben a pozsareváci kiképzőközpont közreműködésével.

A BTR-eket Magyarország még a kilencvenes években kapta Oroszországtól egy korábbi szovjet adósságrendezés részeként. Azóta azonban az EU-s szankciók miatt alkatrész-utánpótlásuk akadozik, ráadásul a modern Lynx páncélosok bevezetésével már nem számítanak korszerű haditechnikának. Tárolásuk drága és értelmetlen – így logikusnak tűnik az értékesítés.

Ám Ukrajna helyett Szerbia lett a kedvezményezett: miközben más közép-európai államok az elavult eszközöket jutányos áron Kijevnek adták, Magyarország Szerbiának exportál. A lap megjegyzi, a fegyverexport nem újkeletű: Belgrád korábban radarrendszereket, MiG-29 alkatrészeket is vásárolt tőlünk, és nyitott további üzletekre is – papíron még 266 BTR szerepel a honvédség állományában.

A mostani üzlet a két ország közötti védelmi partnerség elmélyítésének is része. A kooperációról Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics tavaly állapodtak meg, a belgrádi tárgyalásokon Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Palkovics László is részt vettek. Bár a magyar kormány inkább politikai kapcsolatról beszél, Belgrád védelmi szövetségként kommunikálja a viszonyt, különösen a Koszovó, Horvátország és Albánia részvételével formálódó regionális katonai blokkal szemben.