Inkább maradnánk az EU-ban, de lanyhult a lelkesedés

Az adatokat ugyanakkor árnyalja, hogy az EU-tagságot pozitívan megítélők aránya négy százalékponttal csökkent a fél évvel korábbi méréshez képest. Ez az arány az uniós átlagtól is elmarad: az EU-ban átlagosan 62 százalék nyilatkozott úgy, hogy örül annak, hogy országa az Európai Unió tagja. Magyarországon viszont az uniós tagságot elutasítók aránya alacsonyabb az átlagnál - olvasható a Telexen.

Az Európai Unióról alkotott összkép esetében a magyar és az uniós adatok közelebb állnak egymáshoz. A hazai válaszadók 46 százalékának volt jó, 41 százalékának semleges, 13 százalékának pedig rossz benyomása az EU-ról. Uniós szinten ez az arány 49–34–17 százalék volt.

Az Európai Parlament megbízásából készült felmérés szerint a magyarok többsége nem számít érdemi változásra saját életszínvonala tekintetében. A válaszadók 72 százaléka úgy véli, hogy a következő öt évben sem javulás, sem romlás nem várható. Derűlátónak 11 százalék, borúlátónak 12 százalék vallotta magát. A semlegesek aránya ebben a kérdésben is meghaladta az uniós átlagot.

A világ és az Európai Unió jövőjét illetően a magyarok az uniós átlagnál optimistábbnak bizonyultak. Míg uniós szinten 44 százalék volt derűlátó a világ jövőjével kapcsolatban, Magyarországon ez az arány 56 százalék. Az EU jövőjét illetően az uniós átlag 57, a hazai adat 64 százalék volt. A saját ország megítélésében és a személyes, családi jövővel kapcsolatos várakozásokban a magyar válaszadók nem tértek el az uniós átlagtól.

A biztonsági és védelmi kockázatok közül az EU-ban és Magyarországon is a közeli háborúk és fegyveres konfliktusok váltották ki a legnagyobb aggodalmat. Ezeket a magyar válaszadók 62, az uniós megkérdezettek 72 százaléka értékelte legalább hét ponttal egy tízfokú skálán. A klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófák Magyarországon a második legaggasztóbb problémává léptek elő: ettől a magyarok 60 százaléka tartott komolyan, szemben az uniós 66 százalékkal.

A magyarok fele aggódott amiatt, hogy EU-n kívüli országok próbálják befolyásolni a választásokat vagy a politikai döntéshozatalt, ez az arány azonban szintén elmaradt az uniós átlagtól. A kommunikációs és társadalmi problémák kapcsán általában kisebb volt a szorongás mértéke Magyarországon, a média függetlenségének kérdésében azonban szinte teljesen megegyeztek a hazai és az uniós adatok. A dezinformációval összefüggésben a magyar válaszadók körében az online személyes adatok védelme vált kiemelten aggasztó tényezővé.

A felmérés szerint a magyarok több mint négyötöde úgy véli, hogy az EU tagállamainak egységesebben kellene fellépniük a globális kihívásokkal szemben, és többségük szerint több eszközre lenne szükség ahhoz, hogy az Unió hatékonyabban kezelje a világméretű problémákat, valamint erősebben érvényesítse álláspontját a nemzetközi porondon.

A válaszadók Magyarországon elsősorban a versenyképesség, a gazdaság és az ipar megerősítését tartanák kulcsfontosságúnak az EU globális szerepének erősítéséhez. Uniós átlagban ezzel szemben a védelem és a biztonság került az első helyre, míg Magyarországon ezt az energiafüggetlenség, az erőforrások és az infrastruktúra kérdése is megelőzte.

Az EU polgárok 41 százaléka szerint az EP-nek az inflációval, az emelkedő árakkal és a megélhetési költséggel kellene foglalkozni, a magyarok 45 százaléka gondolja ugyanezt. A második helyen a gazdaság és munkahelyek teremtése áll: az EU-s adat 35, a magyar pedig 44 százalék. Míg az európaiak 34 százaléka az EU védelmét helyezte a harmadik helyre, a magyarok számára a közegészségügy került a legfontosabb témák közé, 35 százalékkal - emeli ki a kutatásból a HVG.