A Szabadság-szobor előtti új keresztnél pózolt a főépítész, szerinte "a szabadság így nem gyökértelen, hanem önismereten nyugszik"

Minden tiltakozás ellenére felkerült az óriási, fehér kereszt a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra, majd nem sokkal később Karácsony Gergely arról posztolt, hogy „a kereszt nem lehet politikai furkósbot”. Márpedig a főpolgármester szerint azt a keresztet a Szabadság-szobor talpazatába erőltették, Budapestet és az alkotó örököseit pedig kihagyták a döntésből.

Erre reagálva posztolt Lánszki Regő országos főépítész, aki szerint a szobor „környezete nem választható el a magyar történelemtől – és nem is kell elválasztani. A szabadság nem a semmiből terem, hanem van múltja és van alapja: közös emlékezet, megvívott küzdelmek, megtartó hittel épült nemzeti közösség. Ez az alap ma is tart – és ezért szimbolikus jelentőségű, hogy a kereszt ott, a talapzatnál kapott helyet.”

Lánszki állítása szerint „a megújulás nem önkényből született. A Citadella és a szobor környezetének átalakítása kizárólag minden érintett jogszerű hozzájárulásával valósulhatott – és valósulhat meg.” A főépítész szerint „a szabadság így nem gyökértelen, nem mások fegyveres harcaival kapcsolódik össze, hanem önismereten nyugszik: tudnunk kell, miért lehetünk szabadok – és mi fenyegeti ezt ma is.”

Lánszki azt írja, a szobor mögött álló „egykori, a város fenyegetésére épült erőd zárt falai mindent szimbolizálhattak – csak a szabadságot nem. Most ezek a falak is megnyílnak.” Azt ígéri, hogy jövő tavasszal „egységében nyílik meg újra a Gellért-hegy teteje”.