Archívum

Szombat délelőtti szórakoztató magazinműsor kulturával, tudománnyal és akár sporttal fűszerezve... Születésnaposok, híres tudosok, sztárok, nem sztárok. A műsor szerkesztő- műsorvezetője Kun Zsuzsa, a Klubdélelőtt munkatársa Hajmási Zsuzsa.

Dr. Csehák Judit édesapja cipész, édesanyja varrónő volt, ő elvégezte az orvosi egyetemet, falusi körzeti orvos lett, majd ahogy mondani szokták, igencsak sokra vitte. Miniszterelnök-helyettes, majd egészségügyi miniszter. Vajon mi történt, hogy majd' húsz éve aztán véglegesen szakított a politikával?

Tóth Tibor felsőlajosi állatkertje állami és mindenféle egyéb támogatás nélkül épült meg 25 évvel ezelőtt. Azóta sem kapnak sehonnan támogatást, pedig jól jönne, hiszen az állatoknak szerencsére igencsak jó az étvágyuk, sokba kerülnek. Ha nincs Tibor kitartó lelkesedése, már az állatkert sem lenne. Most az Év embere díjat kapta meg.

Sommer Katalin március 21-én, az Antirasszista világnapon megkapta a Radnóti Miklós antirasszista díjat. Kati bemutatása így kezdődhetne: 1939. február 20-án született, az apukája textil technikus volt, az  anyukája ugyanott dolgozott az irodában. Az esküvőjük 1935-ben a dohány utcai Zsinagógában volt. Hogy a háborúban mi lett a neológ zsidó család sorsa, és hogyan lett Katiból smink- és maszkmester, milyen volt együtt dolgozni a nagy színészóriásokkal, Bessenyeivel, Sulyok Máriával, Gobbi Hildával, hogy a sok százból csak néhányat említsünk, kiderül a Klubdélelőttből.

Korniss Péter 1967-ben kezdett Erdélyben, Széken fotózni. A célja az volt, hogy megőrizze mindazt, ami aztán az idő múlásával szép lassan eltűnik. Kíváncsi volt arra, hogyan élnek a falusi magyarok az erdélyi településeken, megfigyelte Boldizsár Marit, Balogh Mártont, Dobos Karcsi bácsit, Kali nénit. És fotózta Kati táncát és Mari esküvőjét is. Most ezekből a képekből nyílt kiállítás, Hosszú úton, Szék 1967–2022 címmel.

Fiáth Titanillát sokan a Ludditák zenekar frontembereként ismerték meg, aztán börtönpszichológus, antropológus lett, évekig dolgozott és kutatott magyar börtönökben, nemrégiben viszont messzebbre is eljutott, sőt hónapokat töltött Kolumbiában, az ottani büntetés-végrehajtási intézetekben.

Bojár Gábor vállalkozó, a Graphisoft és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója. Eredeti végzettsége fizikus. Ami a Klubdélelőttben biztosan szóba került: nem az akkugyárakban, hanem az informatikában a jövő, Orbán tudatos stratégiája az oktatás lezüllesztése, az ingyenpénz ártalmassága…

Karsai György dramaturg és Makranczi Zalán színész bemutatója a Pinceszínházban. A címe: Médeia. De ki ez a nő, kegyetlen gyilkos vagy egy elképesztően okos, a férfi uralta világban kiválóan eligazodó asszony? Az erős nő archetípusa? De mi az erő benne? A Médeia név jelentése: férfiasság.

Schell Judit színésznő és Réczei Tamás író-rendező különös kibeszélő estre készülnek. Bánat, életképtelenség, magány, színpadi halál… És vajon mi marad meg saját maguk számára a függöny legördültével, ha a színen úgymond már mindent odaadtak? Mivel távoznak a színházi estéről az alkotók villanyoltás után?

Bóta Gábor szinházkritikus, kollégánk, a Művészbejáró műsorvezetője a napokban megkapta A Magyar Újságíró Szövetség Aranytoll Életmű-díját, aminek természetesen nagyon örült, de viccesen azt mondta: És azért reménykedem abban, hogy talán még nincs vége az "életművemnek."

Tarr Mari véletlenül lett színházi súgó, a férje, a díszlettervező idősebb Tarr Béla kísérőjeként került a Madách Színházba, ahol épp hiányzott egy súgó. Ezt követően 55 éven át dolgozott a színházban. Mesterségéről, valamint a kulisszák világáról és szereplőiről a színház iránt érdeklődők körében rendkívüli sikert aratott Mesék a súgólyukból című estjén mesélt. Tolnay Klári egyszer azt mondta neki: "Mari, te legalább akkora művész vagy, mint mi, csak téged nem lát a közönség." Tarr Mari kilencvenedik évében hagyott itt minket, egy korábbi beszélgetéssel búcsúztunk tőle.

Romsics Ignác történész, egy felmérés szerint a magyar tudományos élet második legtekintélyesebb személyisége, nemsokára betölti a hetvenkettedik évét. Születésnapja alkalmából visszatekintettünk a múltra, például arra, miként lesz egy vidéki parasztgyerekből egyetemi tanár, az MTA tagja, sőt 2020-tól annak egyik vezetője.

Bősze Ádám zenetörténész különös életutat járt be. Lázadó, piros hajú kamasz volt, az énektanára például felmentette az éneklés alól, majd mégis a Zeneakadémián köt ki, végül szerzetes lesz a ferenceseknél. Nyolc év múlva kilép a rendből, zenekritikákat ír egy napilapnak, majd elege lesz az írásból... Hogy hogyan tovább? Például most egy előadássorozatot tart, A zenetörténet legnagyobb bűntényei címmel.

Szőke Szakállra legtöbben a Casablanca című filmből emlékeznek, Józsefvárosban indult a karrierje, 1940-ben Hollywoodban telepedett le, ahol Cuddle néven vált ismertté, majd a Vonósnégyes című kabarétréfájával vált világszerte is ismertté. 140 éve született, állítólag, mert sokak szerint a születési éve bizonytalan. Egy biztos, februárban született és halt meg, most rá emlékeztünk Földvári Gáborral. De ki is Földvári Gábor? Polihisztor, sportember, üzletember, vendéglős, műgyűjtő és mindent gyűjtő, pesti, illetve budai polgár.

Kovács János karmester a magyar zenei élet megkerülhetetlen alakja, több mint negyvenöt éve vezényel a Magyar Állami Operaházban. Rendszeresen dirigál külföldön, első karmestere volt a Szlovén Filharmonikusoknak, 1992-től a Tokiói Filharmonikusok vendégkarmestere, 1998 óta első vendégkarmestere. Egy interjúban vajon miért mondta ezt: a pokol legmélyebb bugyraiba delegálnám a karmestereket és a rendezőket.

Szakonyi Károly, a Nemzet Művésze, Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg, első novelláját 1958-ban írta Kuzmics fusizik címmel. Rá öt évre megírta az első drámáját, az Életem, Zsókát. Ettől kezdve élete a színház világához kötődik. Betöltötte a 92. évét, egy interjúban azt mondta: „Nem az számít, hány éves az ember, hanem hogy van-e dolga a világban.”

Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, a Horn-kormány második pénzügyminisztere, a Közép-Európai Egyetem korábbi vezérigazgatója, professzora. Néhány gondolat, ami biztosan szóba kerül: Oroszország első háborúja Amerika ellen? Miért nem győzhetnek az oroszok Ukrajnában? A csőcselék uralma Magyarországon, az uralkodó elit erkölcsi romlásának természetrajza a huszonegyedik században.

Már húszévesen elhatároztam, hogy nem szabad gyorsan írnom. Viszont nagyon gyorsan gondolkozom – mondja magáról Forgách András. Az író nekilátott egy ismeretlen Proust mű fordításának. Ez valóban nem lesz egy gyors munka.

 „Az elmúlt évek alatt tele lettem keserűséggel, frusztrációval és önváddal is, mert nem voltam már képes jól működni, kimerültem, leértem a gödör aljára... Nem tudom, nem akarom folytatni jelen körülmények között a társulat napi szintű működtetésének szélmalomharcát.” Többek közt ezekkel a sorokkal indokolta a nyilvánosságra hozott búcsúlevelében döntését Szabó Réka, aki húsz éve a meghatározó kortárs táncszínházi társulat, a Tünet Együttes alapítója, vezetője. Volt.

Virág Emese zongoraművész, huszonöt éve korrepetitor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékén, mára docens, emellett neves énekesek kísérőjeként és szólistaként hangversenyezik itthon, de fellépett már Európa számos városában és Torontóban is. Hatszor nyerte el az Artisjus Zenei Alapítvány díját, 12 lemeze jelent meg. Most a kétszeres Oscar-díjas és az idén is jelölt Cate Blanchettet készítette fel a Tár című film szerepére.

Gánóczy Mária festőművésznek az édesanyja, a nagyanyja, a nagyapja, a dédanyja festőművész volt, és a fia is az lett. Mária nem csak a festésnek él, hanem a családjának, a kilenc gyerekének, unokáknak, dédunokáknak, no és a nyelvek szerelmese is, például 95 évesen tanult meg angolul. Magyarországon az elmúlt évtizedekben kevesebb kiállítása volt, mint külföldön, Belgiumban, Olaszországban, Franciaországban, Párizsban talán jobban ismerik a munkáit, mint itthon.

Pálinkás József atomfizikus, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 2008-2014 között az MTA elnöke. 2001-2002 között oktatási miniszter volt az első Orbán-kormányban. 2014-ben kormánybiztosnak nevezték ki, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal létrehozásáért felelt, 2018-ig az NKFIH elnöke volt. 2020-ban létrehozta az Új Világ Néppártot, melynek közgyűlése a Fidesz által fölényesen megnyert 2022-es parlamenti választások után a párt jogutód nélküli feloszlásáról döntött.

Bátor Tamás operaénekes, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál korábbi igazgatója. 1989-ben a luzerni Stadttheaterbe szerződtette Marcello Viotti, ettől kezdődően egészen 2002-ig külföldön élt, és a világ számos városában (Genf, Luzern, St. Gallen, Bern, München, Augsburg, Hannover, Weimar, Lipcse, Koppenhága, Madrid, Barcelona, Bilbao, Milánó, Róma, Bologna, Prága, Dublin, Baltimore, Portland, Seattle, Tel-Aviv, Monte-Carlo, Tokió, Oszaka, Hirosima) énekelt. Közben közel húsz évig állandó vendégművésze volt a Magyar Állami Operaháznak.

Tahi Tóth László színművész özvegye, Kárászy Szilvia zongoraművész hosszú betegség után, 62 évesen, egy hospice házban, öt évvel ezelőtt elhunyt férje után ment. Szeretett volna nélküle élni, alkotni, koncertezni, hosszú távú tervei voltak, de a férje nélkül nem ment. Szilvia halála után egy másik nagy művésztől, Dunai Tamás színésztől is búcsúzunk. Ahogy a család közleményében áll, otthonában, tragikus hirtelenséggel ment el.

Körner Tamás a magyar komolyzenei élet egyik meghatározó alakja. Két évtizeden át a Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója volt, olyan sztárokkal volt kapcsolatban, mint Yehudi Menuhin, Alfred Brendel, Solti György, Kiri te Kanawa, Martha Argerich, Kocsis Zoltán, Fischer Iván...

Spáh Dávid színész, rendező, forgatókönyvíró, sokan még a Família Kft. ikerpárjának egyik tagjaként ismerik, de hol van már a múlt, amikor ő még gyerekszínész volt. Azóta felnőtt férfi lett, egymás után írja a filmforgatókönyveket, sorozatot és színházi darabokat rendez, reklámfilmeket készít, és egyre többet foglalkozik a negyvenes férfiak válságával, kiégésével.

Február elején napokkal korábban jutott hozzá egy kormányközeli kutatócég a KSH által hivatalosan csak hétfőn közölt kiskereskedelmi adatokhoz. Mivel a statisztikai hivatal adatainak akár piacmozgató jelentősége is lehet, a hivatal munkatársait szigorú titoktartási szabályok kötik.

„Gondoljunk csak bele, aki két nappal korábban tudja versenytársainál, hogy mekkora lesz a negyedéves GDP, milliárdokat tud keresni vele a tőzsdén" – mondta Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A volt KSH elnök szerint a kiszivárogtatás nem lehetett a véletlen műve. „Példákkal támasztom alá, hogy a Központi Statisztikai Hivatal már régóta a kormány szolgálólányává szegődött.”

Kertész Péter Jászai Mari-díjas és Aase-díjas színész 1943. február 10-én látta meg a napvilágot. Ahogy mondja, háborús gyerek volt, az édesapját, aki a fronton harcolt, két és fél évesen ismerhette meg. Nehéz, mégis szép életút van mögötte, bármi is történt az életében, egyet biztosan tudott, hogy színész akar lenni, az álma maradéktalanul megvalósult. 80. születésnapján köszöntöttük.

Wolf Kati az Állnak az órák című dalban a békéről énekel. Azt vallja, ez valódi békedal, nem valakivel szemben, hanem a béke mellett, nem a különböző felek, hanem az ember oldalán szólal fel.

Radnóti Zsuzsa dramaturgot, Örkény István özvegyét, 85. születésnapján köszöntöttük. Ahogy az Örkény Színház igazgatója, Mácsai Pál ünnepi köszöntőjében fogalmazott, Zsuzsának köszönhető a színház létrejötte. Ez így is van. De sok más is köszönhető neki, színházi munkássága középpontjában a kortárs magyar dráma áll, a Nyílt Fórum egyik életre hívója, megalapította a Kortárs Magyar Dráma-díjat, és férje halála óta gondozza hagyatékát és az életművét.

Egy asszony útjai Ausztáliába és vissza. Vajon Kovács Hédi miért ment el, miért jött vissza, és mit keresett több ezer kilométerre a hazajától? Vajon megtalálta? 

"Amikor születtem, még hajóval keltek át a tengereken, reménnyel és várakozással teli "bugyorral", a kivándorolni vágyók. Akkor még nehéz volt indulni, és ugyanolyan nehéz volt megérkezni. Harcoltam azért, hogy a megmagyarázhatatlan vágyódásomat és soha el nem múló szerelmemet bizonyítani tudjam ennek a nemtelen, de gyönyörű „lénynek", Ausztráliának, és elérjem, hogy a „szerelmei" között lehessek végre. Hét alkalommal cserkésztem be őt, hét alkalommal száguldoztam oda és vissza, hét alkalommal mondtam: "az nem lehet, hogy ne ott éljek..."

Józan László Kárpátaljaról származó színész, az ukrán háború kitörésekor felszólalt a háborúellenes, ellenzéki tüntetésen. Ezt követően egy interjúban ezt mondta: „Kárpátalján körülbelül 120 ezer magyar él, jelentős részük átjött Magyarországra. Az a félelmem, hogy nem fognak mind visszamenni. Ha a háborús helyzet elhúzódik, munkát találnak itt, elkezdenek beilleszkedni. A magyarok száma meg fog csappanni Kárpátalján, ami nem jó, mert fontos a határon túli magyarság. Az ízes beszédük, a kultúrájuk, a gasztronómiájuk mind érték...”

A színész a háború kitörése után egy héttel Warhorlik Zoltán vendége volt az Ötösben. Azóta eltelt lassan egy év...

Lajtai György Kanadában élő operatőrnek kalandos, de annál sikeresebb életút jutott. 1987-ben a  családjával együtt Olaszországba disszidált, ott operatőrként dolgozhatott egy tévénél, majd a Rómában töltött évek után továbbmentek Kanadába. Több mint harminc éve él ott, több alkalommal jelölték Emmy-díjra operatőri munkájáért.

Több díjra is jelölték a 2019-ben debütált Szellemíró (Ghostwriter) című ifjúsági kalandsorozatért.

Varsányi Anna gyerekkorától kezdve színházi ember szeretett volna lenni. Dramaturg lett a Szegedi Nemzeti Színházban, de jelmezt és díszletet is tervez. És drámát ír, körülbelül húszat ez idáig. Most az egyiket Alföldi Róbert megrendezte, a darab szórakoztató látlelet a birkaságról, a hatalommal való viszonyról. Mert nem a polgármester bűne a legnagyobb itt, hanem ahogy a környezete szemet huny fölötte és tűri keresztapaságát.

Peer Krisztián költő 2017-ben tért vissza az irodalmi életbe. Azóta verseiben igen sokat foglalkozik a rendszerváltás elveszett illúziójával, a viharosan alakuló személyes sorsával, és azzal, ami 2010 után Magyarországon történt és történik.

A főnemesi Batthyány családnak megközelítőleg 130 leszármazottja él a világ minden táján, Magyarországon közülük hárman: Bálint, Lukas és Ádám. Az utóbbi felesége Batthyány Schmidt Margit létrehozta a vidéki nők felzárkóztatása érdekében a Magyar Női Uniót, melynek elnöke is lett. Diplomahalmozó és hisz abban, hogy a nők helye nemcsak a konyhában van.

Két évvel ezelőtt, három hét alatt, mindössze 65 évesen vitte el a betegség Götz Anna férjét,  Böröndi Tamást, a Vidám színpad igazgatóját, tulajdonosát. Nehéz örökséget hagyott a színész a feleségére, a színházat, amivel a színésznő erején felül igyekszik megbirkózni. Azóta egymást érik a bemutatók, óriási sikerrel.

Elindult a CEU Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért névre keresztelt programja, amely során ukrán diákok vitatják meg az orosz-ukrán háború kapcsán az igazság és a bizonyítékok problémáját az álhírek világában. Vendégünk volt Trencsényi Balázs a CEU történész professzora, a program ötletgazdája.

Kedves Én- 2. világháborús kamasznaplók a Bálint Házban. Részlet az egyik naplóból: „Elvitték Rezső bácsit és tegnap Gyula bácsit. Én már nem vagyok úgy elkeseredve, Rendületlenül hiszek a JÖVŐMBEN. És ha őszintén vesszük, sajnálom Rezső bácsit, de nem izgat különösebben. A Kálmánt meg a Gyulát szinte nem is bánom. Nem tudom, hogy miért, de így van. Sajnálatot erőltetni nem lehet. És a bombázások sem izgattak, szinte még örültem is, hogy legalább egy kis változatosság van… Nem tehetek róla. Ilyen a természetem.” A darab rendezője: Szenteczky Zita.

Iván Ildikó operaénekes, egyetemi docens, színházban játszik, önálló esteket ad, fest, igazi reneszánsz ember. Születésnapján köszöntöttük.

A botrányos turul szobor után a Hegyvidéki Önkormányzat Mohácsi András képzőművészt kérte fel egy új világháborús emlékműre. Részlet egy vele készült interjúból: „Európában és különösen Magyarországon hagyománya van annak, hogy a nemzetek időnként kiirtják saját lakosságukat. Ha ezzel nem vagyunk hajlandók szembenézni, akkor hazudunk, és ennek a jelképe a köztéri pátosz.”

Iványi Miklós, Iványi Gábor testvére, 2001 óta szolgál Kispest lelkészeként. Felesége tanár, kilenc gyermeke van. Egy olyan gyülekezetet vezet, amely az 1970-80-as években az állami, és az azzal kollaboráló egyházi vezetés üldöztetése miatt elvesztette a templomát, és az utcán tartotta istentiszteleteit hét éven keresztül. Egyháza a holokauszt 60. évfordulóján bűnbánó istentiszteleteket tartott, és emléktáblát helyezett el minden olyan vasútállomáson (35 magyarországin és két ukrajnain), ahonnan deportáló vagonok indultak a megsemmisítő gázkamrák felé.

Az elmúlt héten Ukrajnában járt... "Szétlőtt házakkal, megnyomorított egzisztenciákkal, kulturális emlékek szétlövésével, életüket mentő belső menekültekkel találkozhattunk lépten-nyomon. Az a segítség, amit vihettünk, csepp a tengerben ahhoz az ordító szükséghez képest, amit láthattunk."

A Raoul Wallenberg Egyesület 15. alkalommal díjazta azoknak a civileknek a munkáját, akik a hátrányos helyzetben élők érdekében tevékenykednek. A díjazottak között van Schiffer János jogász, várospolitikus, egykori főpolgármester-helyettes, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete elnöke. Édesapja újságíró, országgyűlési képviselő, nagykövet volt, édesanyja Szakasits Klára textiltervező, emlékiratíró, nagyapja Szakasits Árpád Szociáldemokrata politikus, köztársasági elnök.

De mi lett a szerelemmel? Csehov-novellájából készült darab rendezője Kiss Csaba, az egyik főszereplője Zsigmond Emőke. Az alaphelyzet egy szerelmi háromszög, egy klasszikus „in flagranti”, amelynek különös, groteszk vége van. A kérdés: hogyan tovább? Kinek a sorsát kövessük? A jámbor férjét? A frivol asszonykáét? Vagy a barátét? Ősbemutató lesz a Pinceszínházban

Lázár Eszter kórusvezető, a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt 48 évig, a Fészek Művészklub művészeti programszerkesztője több mint húsz évig. A 2011-es Liszt-év alkalmából 10 előadásból álló irodalmi és zenei sorozatot rendezett, a legtöbbet olyan írásos és zenei anyagokból, amiket Ausztriából és Németországból kutatott föl, és nagyrészt először kerültek bemutatásra Magyarországon. 85. születésnapján köszöntöttük.

Dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, az intézmény tudományos és innovációs rektorhelyettese tavaly ötödször került fel a világ legtöbbet idézett kutatóinak listájára. „2014-ben és 2017-ben a farmakológia és toxikológia szakterületén szerepeltem, míg 2020-ban, 2021-ben, valamint 2022-ben a több tudományterületet együttesen számba vevő, úgynevezett cross-field kategóriában. Szakterületünk a szívinfarktus okainak, terápiájának kutatása. Ezen belül különböző gyógyszerek és terápiás eljárások fejlesztésében veszünk részt  társaimmal.”

Szüts Miklós festőművésszel egy remek interjút olvastam életről, halálról, barátokról, barátságról, a hazai közéletről, politikáról. Csak egy mondat az írásból: „Az utóbbi években sokkal pimaszabb és gátlástalanabb lett a hatalom. Már meg se próbál úgy tenni, mintha jogállamban élnénk...” Folytatás a Klubdélelőttben.

A búcsú félórája:

75. évében elhunyt Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró. 1978 óta élt Magyarországon,  taníthatott az ELTE BTK Filozófiatörténeti Tanszékén, ahonnan ellenzéki magatartása miatt távolították el. A következő években a Yale egyetemen, majd angol és amerikai intézményekben tanított filozófiát. Főmunkatársként dolgozott az MTA Filozófiai Intézetében, 2007-től volt a CEU vendégprofesszora. Egy évvel ezelőtt beszélgettünk itt a rádióban, amikor a Filozófia Világnapja alkalmából életműdíjat kapott.

Mécs Imre 1956 októberében végzős hallgatóként részt vett az egyetemi nemzetőrség szervezésében, november 4. után pedig az ellenállásban. 1957 júniusában letartóztatták, és halálra ítélték. Közel egy év siralomház után az ítéletet életfogytiglanra változtatták, 1963 tavaszán amnesztiával szabadult. Diplomáját csak 1975-ben szerezhette meg. Fejlesztőmérnökként több mint harminc találmányt dolgozott ki, négyszer is megkapta a Kiváló Feltaláló címet. Később kirúgatták az állásából, mert egy volt bajtársa temetésén, 1983-ban forradalomnak nevezte a „sajnálatos eseményeket”. Az 1956-os forradalom halálraítéltje, az SZDSZ alapító tagja, majd parlamenti képviselője, 90. évében hagyott itt minket. Ő is egy évvel ezelőtt volt műsorunk vendége.

Gergely Róbert kétszeres EMeRTon- díjas színész, énekes, színházigazgató  a hatvanadik születésnapján ezt mondta: „Amikor a negyvenest ünnepeltem, azt gondoltam, hogy már elkezdődik valami, amikor az ötvenest, akkor az volt bennem, hogy lassan kifelé megyünk az erdőből, most a hatvanasnál viszont vissza akarnék még menni. Most kezdődik igazán...” Vajon mit gondol a 65. születésnapján?

Szakonyi Noémi Veronika kínai nyelvet és filmezést tanult Pekingben, a filmjét nem is betiltották, inkább korlátozták az egyetemen: nem vetítették le a többiek vizsgafilmjével együtt, mivel kritikus volt az akkori kínai politikával. A rendező itthon  az idei év talán legnagyobb filmes felfedezettje, a nyílt örökbefogadást  körbejáró Hat hét számos fesztiváldíjat kapott.

Egy hetvenes, sármos, hajdan tehetős, rózsadombi és csúcshegyi villával, diplomával rendelkező férfi 14 éve hajléktalan, most éppen egy szükséglakásban húzza meg magát. A neve: Rejtő Gábor. De vajon mi történt, hogy így kettétört az élete?

Egri János a legendás televíziós, jégkorongozó, 87 évesen a mai napig nem szakított a sporttal, olyannyira nem, hogy Finnországba készül, a jégkorong világbajnokságra.

Áron László virtuális színészmúzeumot hoz létre, ahol  feldolgozza az utóbbi öt-hat évtized színészetét, kalandokkal, adomákkal, pletykákkal. De bekukkantunk a titkos naplójába is, ami természetesen jórészt róla, az életéről szól.

Közzétették a legtöbbet idézett kutatók listáját, amelyre idén négy magyar tudós is felkerült, köztük van a Semmelweis Egyetem Bioinformatikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA doktora, Dr. Győrffy Balázs.

Száz éve született Mácsai István, a képeiből kiállítás nyílt a Kiscelli Múzeumban. A tárlat kapcsán a festőművész fia, Mácsai Pál színművész, az Örkény színház igazgatója volt a Klubdélelőtt vendége.

Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró, költő tavaly májusban töltötte be 70. évét. Késve, de nem elfeledve együtt ünnepeltük a születésnapját.

Boros Lajos műsorvezető kétszer született. Egyszer 75 évvel ezelőtt, másodjára akkor, amikor a betegsége, a szívműtétje után öt hétig feküdt kómában. Állítása szerint ez utóbbit csak egy évvel később mondták el neki. Isten éltessen sokáig Lali király!

Illés Fanni világbajnok paraúszó születése pillanatában így szólt az orvos diagnózisa, amit a szülőknek mondott : „Holtan született, sikerült újraélesztenünk. De jobb, ha nem látja. Nincsenek lábai, és a kézfeje sem nőtt ki rendesen. Valószínűleg ülni sem tud majd és szellemileg sem lesz ép. Mint gyakorlott apuka azt tanácsolom, mondjon le a gyermekéről."

Dr. Borbély Zoltánt tizenhárom éven át szóvivőként láthattuk a Legfőbb Ügyészség, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyes-bajos dolgaival kapcsolatban nyilatkozni, jó ideje ügyvédként dolgozik. Most a betegsége és gyógyulása kapcsán kért szót, ugyanis egyik percről a másikra lebénult az arca, amiről azt gondolta nem éli túl.

Bruck Edithet 13 évesen, több családtagjával együtt Tiszakarádról hurcolták el Auschwitzba. Túlélte a koncentrációs tábort, majd sok hányattatás után Rómában telepedett le, író lett. Tavaly, a Holokauszt nemzetközi emléknapján fogadta őt Ferenc pápa.

Hetényi Zsuzsa nyelvész, egyetemi professzor, műfordító, az orosz kultúra ismerője. Az orosz - ukrán háború kitörése óta a pályaudvarokon önkénteskedik, mindenben segíti a háború elől menekülő ukránokat. A Kolera-karantén című visszaemlékező írásáért, ami a szovjetunióbeli nyelvtanulásáról és gyógyulásáról szól, elnyerte a nagy orosz tudósról elnevezett Mengyelejev-díjat.

December 23-án életének 83. évében elhunyt Bak Imre Kossuth-, és Herder-díjas festőművész. Kivételes érzékenysége, szerénysége, szakmai alázatossága és következetessége nemcsak a magyar képzőművészeten hagyott mély nyomot, hanem annak nemzetközi ismertségén és piacán is. Egy évvel ezelőtt beszélgettünk vele a Klubdélelőtt műsorában, amikor magyar festmény rekord született egy varsói aukciósház árverésén. 1969-ben festett  absztrakt Orange című festményéért  46,2 millió forintot fizetett egy vevő. Ezzel a beszélgetéssel búcsúzunk a Bak Imrétől. 

„Szaporodjon ez az ország
Emberségbe`, hitbe`, kedvbe`,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.”

(Kányádi Sándor)

Sajgál Erika és Kovács István színészházaspár közös élete majd’ 30 évvel ezelőtt, egy idősek otthonában indult. Ott léptek fel, nem együtt, hanem külön-külön, a harmincas évek ismert szerelmes dalait énekelték. Így kezdődött, a folytatás a Klubdélelőtt műsorában: színházról, filmekről, múltról és jelenről.

Kamocsay Ákosnak, a Neszmély Hilltop főborászának kalandos élet jutott. Az, hogy milyen díjnyertes borokkal büszkélkedhet, nem titok, azt azonban kevesen tudják, hogy az 1968-as Ki Mit tud egyik győztese volt versmondás kategóriában. Azóta is a versek szerelmese, több százat mond fejből, no és a legendás Egyetemi Színpadról, az ottani élményeiről is szívesen mesél mindig.

Szunyogh Szabolcs kollégánkat, a Klubrádió jeles műsorvezetőjét nemigen kell bemutatni. Az elmúlt évek során számtalan könyvet írt, amiből pontosan kiderül az érdeklődési köre, hihetetlen műveltsége, tájékozottsága, de van egy könyve, a régmúltból, amiről talán sokan már el is feledkeztek. A címe: Riporteri titkaimat nem viszem a sírba. Innen indult a beszélgetés.

Dr. Nagy Károly kettős életet él. Pék és háziorvos, ez igen csak ritka párosítás. Éjjel süti a kenyeret, otthon kezdte,  a Kenyérlelke Fesztivál otthonsütés kategóriáját kétszer is megnyerte, aztán beült az iskolapadba, péknek tanult, azóta sorra nyeri a profik között is a versenyt. Nappal háziorvosként dolgozik, már több mint negyven éve.

Mondok Yvette opera-énekesnő 2007-ben szerezte énekművész diplomáját. A szoprán életében a 2014-es év hozta el a fordulópontot. Ekkor figyelt fel hangjára a világhírű zongoraművész és karmester, Vásáry Tamás, akivel számos alkalommal közös koncertet adtak, emellett több oratórium-előadás szoprán szólistája volt, melyet a világhírű művész vezényelt. Az énekesnő sokszor lépett fel külföldön is. Kínában, az Egyesült Államokban, Kanadában - az egyik legcsodálatosabb szerepe az Éj Királynője.

Bozóki András egykori kulturális miniszter, a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének professzora és a CEU Demokrácia Intézetének tudományos munkatársa. Fő kutatási területe a demokratizálódás, a demokratizálódás megszüntetése, a politikai rendszerek, az ideológiák, a közép- európai politika és az értelmiség szerepe.

Szakály György Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész koreográfus, balettmester, Örökös Tag, Mesterművész, balettigazgató, születésnapján köszöntöttük.

Száraz Miklós György író, azt tartja, az a jó világ, amelyikben az irodalom, a zene, a festészet, a szobrászat, az építészet, a művészet a fontos. (Na, most nem éppen ezt a világot éljük, ezt csak én teszem hozzá.)

Balázs Péter közgazdász, diplomata, a Közép-európai Egyetem (CEU) professor emeritusa, az intézmény Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) igazgatója, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere. És nem utolsósorban hat gyerek édesapja.

Horn Gábor közgazdász, tanár, egykori politikus, a Republikon Intézetet fenntartó Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Iskola alapító, mi másról beszélgethettünk volna, mint a hetek óta tartó tanársztrájkról, tüntetésekről, oktatásról és a jövő nemzedékéről.

Búcsúzunk Dr. Valki László nemzetközi jogásztól, 2022. november 29-én este egy balesetet követő hosszú betegség után, életének 82. évében elhunyt. 2006-ban járt a Klubdélelőttben, akkor születésnapján köszöntöttük, most ezt a beszélgetést ismételtük meg.

Váradi Juli – mit is mondhatnék róla, évtizedek óta kollégák vagyunk, nagyon szeretem őt, a műsorait is, például a Dobszerdát – megrendítő beszélgetései írókkal, művészekkel, építészekkel, táncművészekkel, zenészekkel hétről hétre ott tartanak a rádió előtt. Most végre el is olvashatjuk ezeket az interjúkat, megjelent ugyanis a Dobszerda című könyve, benne 22 beszélgetéssel.

Köves József író most megjelent könyvének címe: Szemenszedett irodalomtörténet, elolvasókönyv. Vajon mit jelent ez utóbbi? Egy biztos, a könyv szerzője sajátos, szemenszedett nem igaz, kissé pimasz történeteket írt meg a novelláiban Ady Endréről, Babits Mihályról, Krúdyról, Karinthyról.

És a végén megismételtünk egy régebbi beszélgetést. Dr. Forgács József, a nemzetközi szociálpszichológiai szakirodalomban: Joseph Paul Forgas) magyar származású ausztrál szociálpszichológus, 22 éves korában emigrált Ausztráliába. Egyik úttörője volt azoknak, akik vizsgálták az érzelmek sokrétű szerepét a gondolkodásban, ítélkezésben, emlékezetben, az érzelmi intelligenciában, a neuropszichológiában és az emberek közötti viselkedésben.

A most szombati adás vendége az Orlaiprodukció, és az általa bemutatott színdarabok színészei és írója.

Orlai Tibor közgazdász, egy gyógyászati termékekkel foglalkozó cég alapító- igazgatója, világ életében nagy színházrajongó volt, aztán 15 évvel ezelőtt alapított egy magánszínházat, az Orlaiprodukciót. Olyan kezdeti sikerek fűződnek a nevéhez, mint a Hat hét, hat tánc, a Férfi és Nő,  Esőember színpadi változata.  Múltról, jelenről és a jövőről már a Klubdélelőttben mesélt.

Molnár Piroskának az életben nem adatott meg, hogy nagymama lehessen.  A Jaj nagyi! című darabban a Kossuth díjas színésznő, a Nemzet színésze viszont belekóstolhat ebbe a csodálatos szerepbe, feladatba.

Maros András író, drámaíró, forgatókönyvíró tanulmányait Hollandiában, az USA-ban, Angliában és Magyarországon végezte, de van egy közgazdász diplomája is. Dolgozott betanított munkásként, takarítóként, volt angolnyelv-tanár, matematikatanár, utcai hegedűs, utcai furulyás, újságárus, festő-mázoló, teniszező, teniszedző, teniszütő-húrozó, sportszertáros, kínai bolt áruszállító sofőrje, tolmács, és most az Orlaiprodukció három darabjának a Redőny, a Tok Tok és a  Balkon írója. Főszerepekben: Schruff Milán.

Két fiatal azt érzi, mintha egymásnak teremtették volna őket. Életük aztán más-más pályán fut, a kapcsolatukat csupán romantikus levelek jelentik, amelyeket rendszeresen írnak egymásnak. A szerelmük levelekben lángol fel ismét, szakad meg, majd éled újjá. A négy évtizeden át írt sorok között két teljesen különböző egyéniség rajzolódik ki. Vajon beteljesülhet valaha ez a szerelem? Kiderül a Love letters előadásból, Hernádi Judit és Gálffi László ragyogó színpadi játékából.

László Lili, Rohonyi Barnabás és Paczolay Béla jól tudják, mi zajlik egy pszichiátriai rendelő várószobájában. A Tok tok előadás próbáin, majd azt követően az előadásban alaposan kibeszélhették ezt, majd megtapasztalhatták.  

És újból Orlai Tibor, rengeteg meglepetéssel!

Magyar Bálint egykori oktatási miniszter és az SZDSZ egykori elnöke messziről érkezett annak idején a politikába, bár ha mélyen kutakodunk a felmenők között, találunk egy-két politika iránt érdeklődőt. Édesapja Magyar Bálint színháztörténész, színházigazgató, édesanyja, Siklós Olga színházi dramaturg volt, aki illegális kommunistaként fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Apai nagyszülei Magyar Elek lapszerkesztő, újságíró,és a nemesi származású Kürthy Berta, akinek a nagyapja szemerei Szemere Bertalan (1812–1869) miniszterelnök volt. Magyar Bálint jó ideje felhagyott a politizálással egy interjúban így nyilatkozott: Amit politikusként véghezvittem, vagy aminek részese lehettem, azt nagyjából ledózerolták. Ennyiben, ami az országgal történik, az fokozottan a személyes történetem is...”

Az egykori tulajdonos, József nádor is megirigyelhetné, amit hatvanpusztai majorsága romjaiból emelt az Orbán család – sok-sok milliárdból. A közel félórás, Hatvanpuszta drága titkai című dokumentumfilm alkotói annak jártak utána, mit érdemes tudni a miniszterelnöki beruházásról, a főhercegi birtok átalakulásáról. Vendégünk volt az egyik alkotó, Gergely Márton, a HVG felelős szerkesztője, újságíró.

Mészöly Kálmán 61-szeres válogatott labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, az egyetlen magyar, aki játékosként és szövetségi kapitányként is világbajnokságon szerepelt, 81 évesen, hosszú betegség után hagyott itt minket, egy vele készült születésnapi beszélgetéssel emlékeztünk rá.

Bencze Ilona tanárnőnek készült, aztán úgy alakult az élete, hogy közgazdasági technikumba ment, hogy érettségi után dolgozhasson. Kellett a kenyérkereső a családba. Hogy mégis hogyan lett színész és rendező, arról a 75. születésnapját ünneplő művész mesélt.

Turi Lajos, Lui neve az idősebbek fülében ismerősen cseng, volt idő, amikor úgymond sztár volt, utoljára tavaly, rendezvényeken lépett fel, énekelt. De a nagy nyilvánosság elől már régebben eltűnt. Most a Klubrádió technikusaként dolgozik, kollégánk.

Hodosán Róza soha nem akart politikus lenni.  Darvason született egy 12 gyermekes szegény családban, édesapja földműves, állattenyésztő, édesanyja napszámos, majd konyhai főzőnő volt. Róza szociológusnak tanult, amikor kapcsolatba került a demokratikus ellenzékkel, ami azzal járt, hogy minden lépését besúgók kísérték. A Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) egyik alapítója, nyolc éven át országgyűlési képviselő volt. 1998 óta politikai szerepet nem vállalt, az SZDSZ tagja maradt 2009. július 13-ig.

Zalán Tibor költő, író, drámaíró, dramaturg az 50. Tokaji Írótáborban az irodalmi közélet jelenlegi állapotára hívta fel a figyelmet. „Én azt gondolom,  nem dolgunk a magunk visszafelé magyarázása. Nem a mi dolgunk, hogy most azt bizonyítsuk, hogy a 80-as években ellenállók voltunk vagy sem, hogy a felmenőink itt voltak vagy ott voltak, így neveltek minket vagy úgy. Magánügyként határoltam el magamat ettől Tokajban is. Inkább az lenne a dolgunk, hogy arról beszéljünk, most hogyan élünk és látunk – ahhoz képest –, és például a fiataloknak milyen a helyzete a mi akkori helyzetünkhöz képest. Vagy, hogy most is mennyire reménytelen, illetve valóban az-e?"

Monspart Sarolta, a Nemzet sportolója, tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, az  első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot tavaly áprilisában ment el. Most novemberben, a születésnapján a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség első alkalommal adta át a Monspart Sarolta-díj a tájfutásért elismeréseket. Vendégünk a férje, Feledy Péter újságíró, tévériporter.

Havas Judit irodalomtörténészt, előadóművészt születésnapján köszöntöttük, de az ünneplés mellett szó volt Szabó Magdáról, aki tizenöt évvel ezelőtt, 2007. november 19-én halt meg és Judit öt évvel ezelőtt csinált egy verses hangoskönyvet: Ágaskodj újra, ész címmel, bemutatta Az ajtó monodrámát angol felirattal New Yorkban, San Franciscóban.

Hatházi Fanni rendező Majdnem jó című dokumentumfilmje Bartakovics Balázsról szól. Hogy ki ő? Menedzser diplomával a zsebében az ENSZ-nél kezdte pályafutását, majd egy neves magyar civilszervezet pénzügyi igazgatója lett. Francia barátnője szintén az ENSZ munkatársa, két közös gyermekük van, Budapest egyik legjobb részén élnek. Mindezek ellenére Balázs nem boldog, úgy érzi, valami hiányzik az életéből. Mindent megpróbált, hogy elterelje a figyelmét arról, hogy ami másoknak álom, az neki teher. Két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy gyökeresen változtat az életén: otthagyta a pénzügyi igazgatói állását, és egyszerű biciklis futár lett. Vendégünk volt a rendező és a film szereplője.

Vitray Tamás 90 éves. 64 évet töltött a Magyar Televízióban, olyan műsorok fűződnek a nevéhez, mint Ötszemközt, Csak ülök és mesélek, Telefere... 45 olimpiai aranyérmet közvetített, de mindez kevés volt ahhoz, hogy egykori munkahelye felköszöntse a jeles nap alkalmából.

Papp Richárd, alias Riki, docens, kulturális antropológus. Kutatási területei: identitás, vallás, kulturális emlékezet, modern mítoszok és rítusok, etnicitás, nacionalizmus, humor. Például azt kutatta, min, hol, mikor, hogyan és miért nevetnek az emberek.

Szigethy Gábor színház-és irodalomtörténészt, rendezőt, írót 80. születésnapján köszöntöttük. A Ruttkai-, a Latinovits-, a Dajka-, a Mezei Mária-hagyaték gondozója, 1983-ban egyik alapítója volt a Fészek Művészklubban a Latinovits Baráti Körnek, 1989-ben feleségével, Gábor Júliával (Ruttkai Éva és Gábor Miklós lányával) létrehozta a Ruttkai Éva emlékszoba színháztörténeti gyűjteményt.

Ari Santeri Kupsus Finnországban született, dolgozott Skandinávia, Svájc legnagyobb divatházainál, a finn köztársasági elnök kabinetjéhez kerülve az államfőt, majd a miniszterelnököt öltöztette. Húsz éve él Magyarországon.

Az ENSZ történetében eddig egy magyar elnöke volt a közgyűlésnek, 40 év után újból magyar elnöke lett. Kőrösi Csaba tanult a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, a Leedsi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, a Truman Közel-Kelet Tanulmányok Intézetében a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, valamint a Harvard Egyetemen. Diplomataként dolgozott Görögországban, Izraelben és Líbiában ...

Két éven keresztül, a Covid legnehezebb időszakában Dr. Szlávik János a fertőző és trópusi betegségek hazai szakértője, infektológus főorvos szinte családtag lett, hiszen sokat láthattuk, hallhattuk a televízióban, a rádióban, vártuk, mit mond, mi vár ránk az elkövetkezendő időszakban. Miután csitult a járvány, visszatért a kórház megszokott hétköznapjaiba és „csendben” gyógyít, mint előtte évtizedeken keresztül.

Szávai Géza legújabb könyvének címe: Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse. A könyv az író életéről szól, munkásságáról, irodalomhoz, emberekhez, családhoz, nőkhöz fűződő viszonyáról. Szávai jelzi, hogy a Polcz Alaine-ről egy évvel ezelőtt közreadott könyve, Az életed, Polcz Alaine és ez a kötet összetartoznak. Nem csupán azért, mert Polcz Alaine és Mészöly Miklós házastársak voltak, az író határozottan nem akart házasságkönyvet írni. "Egy életünk van, házasságunk több is lehet..."- állítja.

Stork Natasának, a Veszélyes lehet a fagyi című film főszereplőjének ítélték a legjobb színésznőnek járó díjat a New York-i Filmhéten. A film egy egypetéjű ikerpárról szól, akik a külső hasonlóságuk ellenére különböznek egymástól: Éva gazdag feleségként neveli kisfiát, míg a radiológus Adél munkájába menekül a magány elől. Egy nap belép az életükbe Ákos, aki megtestesít mindent, amire a két nő vágyik.

Eszterhai Katalin újságíró, szerkesztő, televíziós producer, író... 1987-ben férjével és lányaival együtt Olaszországba mentek, majd két év római tartózkodás után Kanadában lelték meg új hazájukat. Katalin több könyv szerzője, mindegyikben a szeretetről ír, arról az erőről, amely képes megváltoztatni sorsokat, képes kitágítani az ember-és kutyaszíveket, és ami hol elbűvöl, hol összetör.

A legendás, idén már 43 éve együtt muzsikáló, Máté Péter-díjas Karthago együttes szokatlan, de fantasztikus projektbe vágott bele. Karthago szimfonik – Máté Péter in Rock! címmel adnak koncertet a Papp László Budapest Sportarénában. Vendégünk volt Szigeti Ferenc, a Karthago zenekar frontembere.

Emlékezés Borbély Szilárd íróra és Bitó László íróra, orvosra.

A New York-ban élő Forgács Gábor sikeres tudós, az MTA doktora, üzletember, innovátor, akinek cégét a tőzsdére is bevezették. Elméleti fizikus és biomérnök, aki e két tudományág ötvözésével, kutatásait a gyakorlatban kamatoztatja. Az általa alapított cégek többek között bioprinteléssel, valamint sejtalapú hús előállításával foglalkoznak, ma még megoldatlan tudományos kérdésekre keresve a választ.

Egy uniós rendelet alapján levelet kapnak a 14 év alatti gyermekek a bíróktól arról, hogy szüleik válnak. Ez az eljárás augusztus óta van hatályban. Vajon mit szólna ehhez a válófélben lévő szülők, a gyerekek, no és a családjogász, ügyvéd: Dr. Subasicz Éva.

Újabb fájdalmas hét van mögöttünk, négy nagyszerű ember hagyott itt minket. Búcsúztunk Frank Júlia gasztronómiai újságírótól, a 129 szakácskönyv szerzőjétől, Kabai Lóránt írótól, költőtől, vizuális művésztől; Korcsmáros György rendezőtől, színésztől; és Maros Gábor színművésztől.

Csernus Mariann 94 éves, és még mindig aktívan dolgozik, éppen az önálló estjére készül, a címe: Vizsolyi Biblia 2.0. A színésznő a majd’ két órában azt ragadja meg, amiben emberi helyzetet, emberi közlést talál és lényegeset. Amikor ember szól az emberhez, és amikor Isten beszél hozzánk.

 A 90 éves Szinetár Miklós rendező nem pihen, munkával telnek a napjai, most éppen nem rendez, nem ír könyvet, már színházakat sem igazgat, viszont megírta és a Magyar Tudományos Akadémián előadta az akadémiai székfoglalóját, így a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagjává fogadta. Így kezdte a beszédét: "A politika meg a közélet rémes. A morál hiánycikk... Anyanyelvi szinten megy a hazudozás és a gazdasági helyzet rémisztő. Mint háborús gyerek minderre gyakran mondtam, hogy „de” legalább nem lőnek. Sajnos a közelünkben már ez sem igaz..."

Kuncze Gábor egyik legfontosabb vállalása, hogy öt éven keresztül kollégánk, a Klubrádió műsorvezetője volt. A tréfát félretéve, bár ez igen komoly feladat, lássuk a rövid pályafutását: A Piarista Gimnáziumban érettségizett, utána segédmunkás volt a várpalotai bányában, majd felvették az Ybl Miklós Műszaki Főiskolára, mélyépítő üzemmérnök lett. Mellette a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát, a rendszerváltásig a szakmájában dolgozott, egészen az igazgatóhelyettesi megbízásig vitte. 1992-ben lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe, ettől kezdve, mint politikust jegyezzük. A Horn-kormány belügyminisztere volt, majd sok évre rá véget ért a politikai pályafutása, de a közéleti szerepléséről soha nem mondott le, a véleményét, határozott elképzeléseit, humoros megjegyzéseit mindig őszintén tárja a nyilvánosság elé.

Borikönyv - Jelenetek Péterfy Bori életéből című könyv hiteles képet ad Péterfy Bori énekesnő-színésznő életéből. Megismerjük a híres felmenőit, Áprily Lajos költőt, műfordítót; Jancsó Adrienne előadóművészt; Jékely Zoltán írót, költőt; édesapját Péterfy László szobrászt; bátyját Péterfy Gergely írót... Megtudhatjuk, hogyan válhat valaki maga is művésszé ebben a művészcsaládban, és beavatott a családalapítás örömeibe, nehézségeibe is.

Rózsa János Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, filmproducer, az Objektív Stúdió művészeti vezetője volt, betöltötte az Európai Filmrendezők Szövetségének elnöki posztját, tagja lett az Európai Filmakadémiának. Tanított a Washingtoni és a Los Angeles-i Egyetemen. A filmjei közül néhány: az első a Gyerekbetegségek, aztán jött az Álmodó ifjúság, Vasárnapi szülők, Csók, anyu!, Félálom. Utolsó filmje, 2009-ben készült, Csiribiri a címe, a főszereplője a felesége, Halász Judit. 85. születésnapján köszöntöttük.

Szolnoki Csanya Zsolt roma származású költő, grafikus, alkotásait a Cigány Ház Képzőművészeti Gyűjteménye őrzi. A 2009-es Cigány festészet című reprezentatív albumban közreadták szakmai életrajzát és hat grafikáját „Napénekéj” című sorozatából. Nemrégiben töltötte be a 60. évét.

Juszt Balázs filmrendező, forgatókönyvíró, producer, nem mellesleg Juszt László fia. 18 évesen, Washingtonba utazott, ahol gyakornokként dolgozott Tom Lantos képviselő mellett, erről könyvet is írt Gyakornok voltam Washingtonban címmel. Így kezdődött, de a folytatás sem rossz. Az American International School of Budapesten végzett, ahol musicaleket és színdarabokat rendezett, tanulmányait a londoni Royal Holloway egyetemen folytatta, itt közgazdaságtanból diplomázott. Másoddiplomáját a Kaliforniai Egyetemen szerezte producer szakon. Később rendezőasszisztensként dolgozott Szabó István mellett a Rokonok című filmen, közreműködött Gerber Picture-nél a Duke of Hazzardon és Herendi Gábor Lora című filmjén.... Hogy most hol tart, milyen sikerei voltak, vannak - erről már a Klubdélelőtt műsorában mesélt.

Születésnapján, mégpedig 80. születésnapján köszöntöttük a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt, Halász Juditot. 1942-ban született, ez az évszám mindent elárul arról, mi minden várt rá az elkövetkezendő években, évtizedekben. A történelem végigkísérte az életét, de bármi is történt, mindig felállt, és ment előre. Semmi nem akadályozhatta meg, hogy színész legyen. Erről az életútról beszélgettünk, de természetesen eljutottunk a jelenhez is.  

Mihályi Péter közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómiai Tanszékének egyetemi tanára, a Közép-Európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora. A professzor úr azt mondja, az Orbán-kormány célja nem az államosítás, hanem a nemzeti vagyon újraelosztása, a nyilvános adatok alapján a miniszterelnök és kormányai eddig négyezermilliárd forintot fordítottak vagyonvásárlásra, a másik állítása, hogy ez nem hozott átütő változást, és visszafordítható. Vajon ez tényleg lehetséges? 

Dr. Vámos Zoltán orvos kutatási területe a felnőtt és gyermek vérnyomás-szabályozás, keringésszabályozás, valamint a súlyos koponyasérülések. Hazai és nemzetközi kutatások szakmai vezetője, számos társegyetemmel (Ludwig-Maximilians-Universität München, Cambridge University) végez közös kutatómunkát. John O'Keefe Nobel-díjas kutatóval közös agykutatási projektben vett részt. Szabadidejében, hogy ez mikor van, még elképzelni is képtelenség, de forgatókönyveket ír, filmeket készít. Most mutatták be legújabb filmjét, közösségi finanszírozással készült, a címe: A gyémánt út pora. Egy Alzheimeres idős asszonyról és megpróbáltatásairól szól, akit a 82 éves Kossuth és Jászai díjas színésznő, Vári Éva játszik. Vendégünk a rendező volt.  

A francia Annie Ernaux kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Orzóy Ágnes fordító így vall a könyveiről: „Ernaux több mint húsz könyvet írt, és mind hasonló abból a szempontból, hogy a saját élettapasztalatáról ír: első szexuális élményéről, az abortuszának történetéről, harminc évvel fiatalabb férfival való kapcsolatáról... Több könyve szól arról, hogyan került egy kis normandiai település vegyesboltjában dolgozó szülők gyermekeként a párizsi középosztályba. 

Öröm és fájdalom, siker és kudarc kézen fogva járnak Bock Attila, művésznevén Márió, a harmonikás életében. Kislánya tragikus elvesztése, válása, egy súlyos szívburokgyulladás, új házasság, majd újabb gyász, egy éve meghalt a felesége. Hogyan képes újra és újra felállni? Azt mondja, a mélypontjaiban mindig a zenében talált vigaszt. 

Farkas Zoltán újságíró miután végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd rádiós szerkesztő, műsorvezető, újságíró lett, a gazdasághoz akkor is hű maradt. Könyvei: Hitelválság – Adósságaink története, Fogyatkozó illúziók, Hét szűk esztendő – A válságtól az önkénygazdaságig. Mind, mind gazdasági ismeretekbe, valamint a gazdaság mögött rejlő titkokba avat be. Hogy most mi izgatja? A recesszió, a húsz százalék körül tetőző infláció, a hatalmas fizetésimérleg-hiány...

Dr. Varga Péter Pál a gerincdaganatok specialistája mindent elért, amit orvos elérhet a hivatásában. Harmincnál több szabadalomban részes, közülük hetet ma is használnak világszerte a műtőkben. Egyikük, a „csigolyaterelő” blokk, amely forradalmasította a gerincsebészet egyik fontos területét, az implantátumok közül ma is ebből a típusból ültetnek be a legtöbbet a világon. A kilencvenes években még maga utazott a külföldi betegeket megoperálni, később már inkább hozzá jöttek. Most, 71 évesen  váltott egy nagyot. Felhagyott a gyógyítással, maga mögött hagyta az általa alapított Országos Gerincgyógyászati Központot, és levendulatermesztésbe fogott. Megvásárolt Somogyban, Viszen egy kúriát, azt felújíttatta, ott él a családjával. A  birtok kéthektáros része pedig a levenduláé. Hogy miért esett a választása a levendulára? Mert fájdalomcsillapító, nyugtató tulajdonsága hasznosítható a gerincbetegek kezelésében is.

Duda Éva táncművész, koreográfus bő tíz évvel ezelőtt létrehozta a saját társulatát, itthon és külföldön, mindenütt óriási sikerük van. Hogy miként néz ki a mérleg csak külföldön? 15 ország megközelítőleg 50 ezer néző. Hogyan tovább, vajon a válság miként érinti a független társulatokat?

Életének nyolcvanadik évében elhunyt Szakcsi Lakatos Béla, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, érdemes művész. Hirtelen halála mindenkit megrázott, ugyanis  úgy tűnt, jól volt, előző este még Gerendás Péterrel lépett fel közös koncerten.

Benedek István Gábor író, újságíró tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából. Több,  nem halálos betegséggel kezelték egy kórházban, és ki tudja miért, ő maga vetett véget az életének, kiugrott az ablakon. 85 éves volt.

Beck György közgazdász, informatikai szakember, több társaság elnöke, társelnöke volt: Vodafone, Neumann János Számítógéptudományi Társaság, Magyar Vízilabdaszövetség, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, Day One Capital Befektetői Alap felügyelő bizottsága... Lehetetlen a sort folytatni. Nemrégiben a XXI. Század Társaság Hazám díját kapta meg.

Budapest rendszerváltás utáni első főpolgármestere, Demszky Gábor 70 éves. 20 évig vezette a várost, sokak szerint jól, persze akadnak bírálói is szép számmal. Múltról és jelenről, a betegségéről, mindenről őszintén mesélt.

Máté Kriszta régóta nem látható a televízió képernyőjén. Miután végigjárta a szakmai ranglétrát, volt riporter, műsorvezető, szerkesztő, közben folyamatosan tanult és tanult. Az egyetemi diplomák mellé a doktori fokozatát is megszerezte, egyetemi docens lett, most producerként dolgozik. Születésnapján köszöntöttük.

Dr. Kende Péter szociológus, társadalomtudós, miután 1956-ban újságíróként részt vett a felkelésben, a megtorlások miatt kénytelen volt elhagyni Magyarországot. Franciaországban telepedett le, ahol közel 40 évig, elsősorban a szovjet blokk kutatójaként dolgozott. 95 éves, ma már ritkábban jár haza, de egy ilyen alkalommal sikerült vele a találkozó.

Czakó Borbála közgazdásznak, Magyarország egykori londoni nagyköveteként volt alkalma együtt dolgozni Tony Blairrel, Gordon Brownnak, David Cameron miniszterelnökkel, de találkozott a nemrégiben elhunyt II. Erzsébet királynővel is. Hogyan tovább Egyesült Királyság?

Baku György jogász, színész, rendező, újságíró. Vajon hogyan lehet egy fiatalembernek ennyi lábon megállni? Mégpedig minden területen sikerrel.

Micsoda koncert volt! Dés Lászlóval lépett fel szeptember 11-én a világhírű dzsesszorgonista, a Hammond-orgona királynője, Rhoda Scott a budapesti  Dohány utcai Zsinagógában. A felejthetetlen élménybeszámoló után, nem ünneprontásként, de természetesen szóba került a közélet is.

Nógrádi Gábor költő, író, újságíró, hangjáték-, tévéjáték- és filmforgatókönyv-író idén lett  75 éves.  Gyerekkora óta írónak készült, ennek ellenére építőgépésznek tanult, majd könyvtár-népművelés szakon szerzett főiskolai, majd egyetemi diplomát. Eddig negyven könyve jelent meg – 1964 óta publikál, első verseskötete: a Kéthátú életünkben (1973), sikert hozó ifjúsági regénye a Gyerekrablás a Palánk utcában (1983). 2013-ban  az Év Gyerekkönyve díj könyvheti átadóján életműdíjat kapott, de ez nem a hivatása a végét, hanem egy új életmű  kezdetét jelentette.  

Dr. Gyarmati Andrea gyermekorvossal, az 1972-es müncheni olimpia ezüstérmes úszójával az ötven éve, Münchenben, az olimpia ideje alatt történt túszdrámára, terrortámadásra és mészárlásra emlékeztünk. Palesztin terroristák  izraeli sportolókat ejtettek foglyul, közülük tizenegyen vesztették életüket.

Dr. Geréb Anna filmtörténész, az orosz és örmény film kutatója, oktatója  az egyetemes filmtörténet kezdeteinek, mellette a néma filmek „szerelmese”, és operát, nagyáriákat is énekel, de utóbbiról ritkán mesél. Anna  az ELTE BTK filozófia-esztétika és orosz-magyar szakjának elvégzése után a Színház- és Filmművészeti Főiskola doktori iskolájában szerzett fokozatot, a Magyar Nemzeti Filmarchívumban az orosz-szovjet filmek archivátoraként dolgozott, közreműködött filmográfiák összeállításában, dokumentumfilmekben és könyvek létrehozásában.

Gyabronka József  különleges színházi élménnyel lepte meg a közönségét. Dante napnyugtakor és hajnalban a Gellért-hegyen – a Pokol és Purgatórium-Paradicsom, című rendhagyó színházi produkciója nagy élmény volt, és valóban a természet lágy ölén, a Gellért-hegyen mutatta be.  Az előadás díszlete a besötétedő, majd kivilágosodó ég és alatta a város volt.

Ami a gazdaságban most zajlik, az még nem a klasszikus válság, de abba az irányba haladunk. Sokan vannak, akiket az infláció már most súlyosan érint, ahogy a rezsi emelkedése is, ők már most válságként élik meg a helyzetet. Az üzleti szféra jelentős része azonban még nem így érzékeli, bár érkeznek a figyelmeztető jelek. László Csaba közgazdász, egykori pénzügyminiszter augusztusban kifejtett véleménye ez, vajon azóta máshogyan gondolja?

Földvári Gergely – művészneve Grego – zeneszerző, zongoraművész és fotográfus bejárta a fél világot, Berklee College of Musicon végzett, zeneszerzés szakon magna cum laude diplomát szerzett, amelyet Pat Metheny ítélt oda neki 1996-ban. Amerikai tanulmányait a Berklee-től és a világ több más részéről kapott, jelentős érdemeken alapuló ösztöndíjak tették lehetővé. Sok elfoglaltsága mellett Latin címmel  könyvet írt az öten évvel ezelőtti, 1972-es müncheni olimpián végrehajtott terrortámadásra emlékezve.

Frank Iván újságíró, szerkesztő, rádiós műsorvezető, elsőkötetes író, nemrégiben töltötte be a 80. évét. Könyvének címe: Kissrác a kisvárosból (1944-1956). Hogy miről szól a könyv? Arról a kissrácról, aki túléli a deportálást, az ötvenes évek történelmi fordulatait, az értelmiségi, a kulák, a középparaszt, a horthysta katonatiszt mindennapjait, majd jönnek a budapesti évek, ami  1956-tal veszi kezdetét.

Dr. Hámori József Széchenyi-díjas biológus, agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnöke, az első Orbán-kormány első nemzeti kulturális örökség minisztere egy évvel ezelőtt hunyt el,  most  poszthumusz díjjal tüntették ki, a Haza embere lett. Vendégünk a lánya, Hámori Barbara filmproducer, forgatókönyvíró.

Dr. Mangó Gabriella Gyöngyösön háziorvos, nemrégiben egy magánéleti történetet írt meg a közösségi oldalán. Hogy ez miről szól? Arról, mit érez egy hétgyerekes anya, egy orvos, aki megtudja, hogy a huszonöt éves fia lány. Így írt erről: „Pszichológus! Az kell ide! Majd rájön, hogy rosszul gondolja. Nem a testemben, hanem lélekben, a gondolataimban vagyok lány, anya! A segélyvonalakat hívtam, hogy elviszem hozzájuk a fiam/lányom. Azt mondták, inkább nekem kell ezt megemésztenem. És én emésztettem. Úgy éreztem, összedőlt a világ, valamit elvettek tőlem, becsaptak. Mi van, ha rájön, hogy rosszul gondolja? Ki az a marha, aki férfi helyett nő akar lenni? Mi lesz vele? Írtam a tesóinak és neki is, hogy baj van. Amikor ezt a levelemet megkapta a lányom, akkor éppen a munkahelyén volt. És bebújt az asztala alá sírni ..” A történet folytatását hallgathattuk meg a Klubdélelőttben.  

Vastagh Pál jogász, egyetemi oktató, politikus, diplomata, 1994 és 1998 között a Horn-kormány igazságügy-minisztere, 2002-ben  az Európai Konvent tagja, melynek feladata az Európai Unió alkotmánytervezetének kidolgozása volt. 2006 októberében Magyarország nagykövetévé nevezték ki a kanadai Ottawába, emiatt lemondott országgyűlési mandátumáról és főiskolai főigazgatói posztjáról is.

Az Év Komolyzenei Műve – Artisjus-díjat kapott Vajda Gergely karmester, zeneszerző, klarinétművész Fuharosok című kamaraoperája, amely Esterházy Péter azonos című elbeszélése alapján készült.  Hogy mit jelent maga a szó, hogy fuharosok? A fuvaros régi, tájnyelvi alakja, de bármit is jelöl a név, a végén található többesjel mindenesetre jelentéssel bírhat. Nem egy egyénről van szó, hanem egy meghatározhatatlan létszámú csoportról, ami félelmetessé és mitikussá növeli erejüket, mint ahogy kinézetük hasonlósága is. A Fuharosok többesszámbeli ereje politikai hatalmat is képviselhet.

Szilasi László József Attila-díjas író, irodalomtörténész egy interjúban így mesélt a kezdetekről: „Békéscsabán nőttem fel, elég szegények voltunk. A szüleim nem szerettek kirándulni, unalmas volt az élet, kevés volt az esemény. Anyám egy idő után könyvtáros lett, az iskolának, ahová jártam volt egy fiókkönyvtára. Akkor szerettem meg az olvasást. A könyv volt az esemény, a kalandos dolog. A gimnáziumban egy nagyon kedves tanárnő tanított, Sipos Lászlóné. Ő sok mindenre rányitotta a szememet – ő mutatta meg Esterházyt, Hajnóczyt, amerikai kisrealistákat. Ő nagyon fontos volt nekem. De valahogy úgy képzeltem, hogy régész leszek, mert az olyan romantikus – mint később Indiana Jones...”

Kő Boldizsár kőfaragómester, grafikus, mesebeli játszóterek alkotója. A saját gyerekei inspirálták, hogy olyan játszóhelyeket, térbeli mesekönyveket alkosson, ami egyben szabadtéri kiállítótér művészi szobrokkal, amire felmászhatnak a gyerekek. Például Zöld Péter a budai Millenáris Parkban.

Hosszan tartó betegség után, életének 92. évében, elhunyt Mihail Gorbacsov, a XX. században a két világrendszer közötti hidegháború vérontás nélküli lezárásához döntő mértékben hozzájáruló reformer politikus, a Szovjetunió első és utolsó elnöke, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) utolsó főtitkára. Zolcer János újságíró, televíziós producer, filmes jól ismerte őt, két évvel ezelőtt a Klubdélelőttben mesélt a barátságukról. Ezt a beszélgetést ismételtük most meg.