Róna Péter jogász, közgazdász szerint arra a kérdésre, hogy milyen országban szeretnénk élni, három válasz adható. Az egyik a Fideszé, ez a "döglődő ló", a másik a Magyar Péter-féle, ez a "a korai Fidesz, azaz a Fidesz mínusz a korrupció", a harmadik pedig a Pride-felvonulás közönsége, amely fejlett, művelt, európai nemzetállamban szeretne élni. De mindegyiküknek meg kell mondania, milyen gazdaságpolitikát tud szembeállítani a nem működő orbánival – tette hozzá.

Az orvos-avatáson elmondott rendszerkritikus beszéde után sokan gratuláltak Kincsének és persze betalálta a kormánypárti sajtó is. Az adás vendégei voltak még Tóth Gábor Ákos, Demszky Gábor és Dr. Mechtler László. Búcsúztunk Grunwalsky Ferenctől.

"A Kijevnek nyújtott aktív támogatás miatt nemcsak az Európai Unió nagy nyugati tagállamai, de a legtöbb kelet-közép-európai szomszédunk is sokkal jobb pozíciókkal fog részt venni az ukrán újjáépítésben - cégeik, gazdasági szereplőik révén - mint ezt a magyar kormány magatartása alapján Magyarország esetében várhatnák" - jelentette ki Hegedűs Dániel, külpolitikai elemző a Reggeli gyorsban. 

Nem tartja elég keménynek az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentését a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Kádár András Kristóf a Reggeli gyorsban azt mondta, bár elég lesújtó képet fest a dokumentum Magyarországról, de az olyan témák, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenysége vagy az "átláthatóságinak csúfolt" törvény csak szőrmentén szerepelnek benne, pedig a brüsszeli bizottság korábban keményen beszólt a kormánynak ezekben az ügyekben.

Az aszállyal küzdött eddig az agrárium, mostanra némileg fellélegezhetnek a gazdák: a kukorica és a napraforgó legalább a Dunántúlon szép termést ígér. A lehűlés és a csapadék az utolsó pillanatban érkezett - mondta Raskó György agrárközgazdász, aki szerint viszont ez csak tüneti enyhülés – a megoldás a 70-es évek vízgazdálkodási rendszeréhez való visszatérés lenne. A Reggeli gyors című műsorban arról beszélt: az Alföldön évtizedes mulasztások vezettek oda, hogy a föld már nem tart vizet. Pedig a víz itt van – csak el kellene juttatni a növények gyökeréhez.

Eddig csak bizonyos fajta támogatásokat vontak meg Magyarországtól, miközben Orbán rendre az Oroszország elleni szankciók megvétózásával fenyegetőzött – értesült a Politico. Nemzetközi lapszemle.

Területi kompromisszum hozhatna előrelépést, tehát úgy 3-400 ezer hektáron másfajta termelésre kellene átállni, a szántóföldek helyett a víz megtartására alkalmas, természetközelibb tájhasználatot kellene kialakítani, és ezeken a területeken nyilvánvalóan kompenzálni a gazdálkodókat – mondta Kajner Péter, a WWF szakértője. Aki szerint erre minél hamarabb be kellene indítani azokat az agrártámogatásokat, amik igazából már előkészületben vannak, csak nagyon hosszú ideje várunk arra, hogy komoly fordulat történjen az agrárpolitikában is.

Az Ursula von der Leyennel és az Európai Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítvány arra volt jó, hogy Orbán – vagy épp más, peremre szorult politikusok – arról írhassanak, hogy mekkora balhé volt. Nem volt esély arra, hogy megszavazzák, de ettől még felelőtlenség volt támogatni a román szélsőjobbos AUR kezdeményezését. Magyar Péter taktikusan járt el azzal, hogy nem szavazott – véli Szent-Iványi István. Őt a Megbeszéljükben, míg a korábban szintén külügyi államtitkárként tevékenykedő Eörsi Mátyást az Esti gyorsban kérdeztük.

"Rendben van a csávó", "látja a pályát" és "keveset hibázik”, de egy ilyen erejű formációt kritikák nélkül követni veszélyes lehet, mert nem biztos, hogy egy kormányváltó erőt 15 év NER után így kell vezetni – mondta a Tisza Párt elnökéről a Magyar Kétfakú Kutyapárt (MKKP) új listavezetője a Reggeli gyorsban. Nagy Dávid szerint a Kutyapárt felelőssége az, hogy elinduljon a választáson, mert 150–200 ezer olyan szavazójuk van, akiket más pártok nem tudnak megszólítani. "Nekünk az a felelősségünk, hogy jobb kampányt csináljunk, jobban kommunikáljunk, ne vesszen el a régi értékünk, és húzzuk be az öt százalékot, és jussunk be, mert az öt kormányváltó mandátumot jelent" - fogalmazott.

A 720 képviselőből álló Európai Parlamentben 175-en szavaztak igennel az Európai Bizottság elnökének megbuktatására, míg 360-an nemmel szavaztak, 18-an pedig tartózkodtak.

Budapestre új, korszerű villamosok érkeznek uniós forrásból, ám a szükséges infrastruktúra fejlesztése elmaradt. A kerekesszékesek továbbra is nehezen jutnak fel a járművekre, a régi villamosokat pedig nem lehet teljesen kiváltani. A főváros most válságüzemmódban próbálja működtetni a rendszert, miközben a kormányzati és uniós támogatás évek óta akadozik. Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnöke, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője a Reggeli gyorsban azt mondt, a helyzet túlélhető – egy darabig.

Azzal, hogy Magyarország az Ursula von der Leyen elleni bizalmi szavazáson azok közé áll, akik az Európai Bizottság elnökének menesztésére voksolnak, Orbán a szélsőjobboldaliak táborába kormányozza az országot – számolt be róla a Klubrádió brüsszeli tudósítója a Reggeli gyorsban. Arató László szerint a bizalmi szavazás megbukik, von der Leyen pedig a helyén marad.