Oroszország nem vesztett, Ukrajna viszont nem győzött

Új ablakban

2025. szeptember 05. Reggeli gyors, részlet (2025.09. 05.) Kárpáti János lapszemléje

06:11

00:00

Európa rettenetes nyara

– ezzel a címmel összegzi Andor László volt magyar EU-biztos, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának a főtitkára az elmúlt hónapok legfőbb politikai fejleményeit az öreg kontinens szemszögéből. Az írás az alapítvány honlapján jelent meg.

Andor szerint ez az időszak alkalmas lett volna arra, hogy Európa bebizonyítsa, nem üres koncepció az úgynevezett stratégiai autonómia. Az EU-nak három próbán kellett volna megfelelnie ezen a nyáron: állni a sarat az Egyesült Államokkal kibontakozott kereskedelmi vitában, útjára indítani a következő hétéves uniós költségvetési keretről szóló eszmecserét, valamint választ adni Donald Trump elnöknek az orosz-ukrán háború lezárását célzó felszólításaira. A nyár fejleményei azonban minden szinten megmutatták Európa gyengeségeit, valóra váltották a legrosszabb rémálmokat, és most ébresztőt kell fújni.

Először is – írja Andor - az európai vezetők Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök kivételével elfogadták Trump őrült követelését, hogy az éves GDP 5 százalékára tornásszák fel a katonai kiadásokat, abban a reményben, hogy az Egyesült Államok által rájuk kirótt általános vámtarifa nem lesz magasabb 10 százaléknál. Trump azonban nem ismer kegyelmet, és 15 százalékos vámot írt elő. Ezt a tarifát az EU elfogadta, Ursula von der Leyen arcán mosollyal, abban a reményben, hogy Trump nem engedi el az ukrajnai háborút. Az európaiak röviddel ezután, nem meglepő módon, azt láthatták, hogy Trump nem csupán vendégül látja Putyint Alaszkában, hanem papagájként ismételgeti állításait a háború úgymond mélyen gyökerező okairól, és ejti a tűzszünetre vonatkozó követelését, valamint az egész szankciós ügyet.

 

Kép: 

Facebook

 

Az európai progresszív irányzat agytrösztjének a vezetője szóvá teszi azt is, hogy von der Leyen nem tudott egyenes választ adni arra a kérdésre, hogy pontosan milyen engedményt tettek az amerikaiak – mégpedig azért nem, mert nem tettek semmi ilyet. Éppen ellenkezőleg, tovább követelőztek. A 15 százalékos – illetve néhány más termék esetében ennél is magasabb – vámtarifa önmagában is fájdalmas ugyan, de ennél is drámaibb, hogy az EU vezetése nem volt képes kiállni a multilateralizmus mellett a nemzetközi kereskedelemben, és ehelyett Trump hamis narratíváját visszhangozta az egyensúly helyreállításáról. Emellett olyan ígéretek hangzottak el, hogy az európai vállalatok felturbózzák az Egyesült Államokon belüli befektetéseiket, ami ellentmond a Draghi-jelentésben gyökerező azon európai törekvésnek, hogy éppenséggel az unión belül kell behozni a beruházások terén mutatkozó elmaradásokat.

Andor László a beruházásokat illetően úgy fogalmaz, hogy a következő hétéves ciklusra vonatkozóan júliusban előterjesztett európai bizottsági tervezetet „innovációnak álcázott visszavonulásként” lehetne jellemezni: von der Leyen hű maradt önmagához, amennyiben ebben a második hivatali ciklusában visszabont mindent, amit az első időszakában épített. Ami pedig az ukrajnai háborút illeti, Andor szerint új megosztottság mutatkozik transzatlanti vonatkozásban: a rettenetes befejezés és a végtelen rettenet között lehet választani. Trump az előbbit preferálja, míg a legtöbb európai az utóbbit. Jelenleg az oroszok vannak előnyben, de ez korántsem jelenti azt, hogy úton vannak céljaik elérése felé. Valószínűtlen, hogy a háború bármelyik fél megadásával érjen véget, ezért fontosak a tárgyalások. Oroszország nem vesztett, Ukrajna viszont nem győzött. Nem lesz egyértelmű győztes, illetve vesztes, az viszont biztos, hogy mindkét országnak nagyok a veszteségei. Trump lendületet adott a rendezésre irányuló törekvésnek, amennyiben Oroszország és Ukrajna képes közeledni egymáshoz. Ez viszont azt is jelenti, hogy az európaiak maximalista célkitűzései elérhetetlenek.

A vérszegény európai növekedés,

valamint a kormány választás előtti költekezése együttesen azt eredményezheti, hogy Magyarország költségvetési deficitje idén elérheti a négy és fél százalékot – írja a Reuters a nemzetgazdasági miniszterre hivatkozva. A hírügynökség szerint az elmúlt hetekben aggodalmat okozott a hosszabb távú államadósság-szolgálat költségeinek az emelkedése, de Nagy Márton azt ígérte, hogy Magyarország megőrzi a piacok és a hitelminősítők bizalmát. A miniszter Londonban találkozott befektetőkkel, és az idei büdzséhiányt 4 és 4,5 százalék között, a jövő évit pedig 4 százalék körül valószínűsítette. A Reuters emlékeztet arra, hogy az idei magyar gazdasági növekedési prognózist a korábbian feltételezett 2,5 százalékról 1 százalékra kellett megnyesni, az infláció pedig az előzőleg reméltnél magasabb szinten, várhatóan 4,7 százalék körül alakul.

 

Nagy Márton

MTI/Lakatos Péter

 

„Nem akarjuk kockáztatni a befektetők és a hitelminősítők bizalmát, ilyen értelemben nem vagyunk ostobák” – idézi a hírügynökség Nagy Mártont, aki azonban ehhez hozzáteszi: „be kell bizonyítanod az embereknek, hogy te vagy a legjobb választás, mert kompetens vagy, és javítani tudod az életszínvonalat”. A miniszter szerint a hitelminősítők egy kicsit megnyugodtak, miután az ország 3 milliárd eurót vett fel a hitelpiacon. Az S&P hitelminősítő, amely áprilisban „negatív kilátással”, vagyis az alsóbb kategóriába sorolás eshetőségét jelezve adott Magyarországnak BBB minősítést, október 10-én vizsgálja felül Magyarország besorolását. Ha a BBB alá sorolják be az országot, az már a bóvli osztályba kerülést jelenti.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)