Trump vámháborúja miatt a többiek egymás felé nyitnak

A tavaszi turbulencia után augusztus elejével, némileg rendeződött az amerikai vámok körüli helyzet. Egyelőre persze sok a kérdőjel: néhány fontos országgal – így Kanadával, Indiával vagy Mexikóval még nem születetett megállapodás, számos egyezséget nem szavaztak még meg a parlamentek, bizonyos termékekre kimaradtak és egyes szereplők tettek olyan vállalásokat, amelyek megvalósítása nem olyan egyértelmű – ilyen például az Európai Unió fegyvervásárlási ígérete.

Mindezzel a sok ismeretlennel együtt, úgy tűnik, a piaci árazásakból és a bizalmi indexekből, hogy a piaci bizonytalanság illetve a kereskedelempolitikával kapcsolatos bizonytalanság érdemben csökkent – mondta Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója az Esti gyorsban. 

A vámok belengetése óta téma, kire hárulnak végül a plusz terhek – a fogyasztókra, az importőrökre – tehát az amerikai forgalmazókra – vagy az exportőrökre? Azt, hogy végül milyen megoszlásban vállalják a terheket a szereplők a piac majd eldönti – mondta Kiss. Egyelőre úgy tűnik, megjelent a nyomás az Amerikába behozó partnereken, hogy engedjenek az árakból, hiszen így tudnak versenyben maradni. Előzetes adatokon nyugvó felmérésekből az látszik, hogy 40 százalékban az amerikai fogyasztók, 40 százalékban az importőrök, és 20 százalékban az exportáló országok viselik a terheket – vázolta a befektetési igazgató, aki szerint az várható, hogy a fogyasztók terhei nőnek, ez pedig az inflációt is növeli majd.

Olyan fontos, stratégiai termékekről nem született még, mint például a félvezetők, gyógyszerek, elektronikai cikkek. Ezek közül a félvezetők behozatala egy állatorvosi ló, ezekre a termékekre ugyebár 100 százalékos vámot lengetett be Donald Trump, ugyanakkor az mentesülne, aki Amerikában gyárt nagy mértékben vagy tesz erre vonatkozó vállalást – ezzel gyakorlatilag az összes nagy szereplő ki tud bújni az intézkedés alól, tehát jó kérdés, mennyi lesz az effektív vámtarifa. Azt sem lehet tudni, más szektorokra is vonatkozhat-e majd ilyen kedvezmény. Számos európai gyógyszercég viszont már be is jelentette, hogy gyárat épít az Egyesült Államokban.

A piaci felfogás az, hogy a Kína és Amerika közötti konfliktus várhatóan nem eszkalálódik tovább, de nehéz belőni mi lesz ennek a vége. A két szereplő most sakkban tartja egymást: előbbi a ritkaföldfémek exportjának korlátozásával, utóbbi a mesterséges intelligencia chipek exportján illetve saját piaci súlyán keresztül. Úgy tűnik, a 40 százalékos vámtarifa még elviselhető, amennyiben az nem vonatkozik olyan, létfontosságú cikkekre, mint az előbb említett ritkaföldfémek, chipek vagy a félvezetők.

Úgy tűnik, Trump vámháborújának nem az a hatása, hogy mindenki más is bezárkózik, sőt: a világ többi szereplője egymás között próbálja élénkíteni a kereskedelmet, az Európai Unió például sorra köti a szabadkereskedelmi egyezményeket, amelyek jellemzően épp a kereskedelmi terhek, a vámok csökkentésére irányulnak. 

 A teljes interjút meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)