Techet: Trump azt akarja, hogy az EU oldja meg Ukrajna ügyét, Orbán pedig egyre inkább akadályozza ebben

Az alaszkai és a washingtoni csúcstalálkozó után is eléggé bizonytalan, merre mozdul – mozdul-e érdemben az orosz-ukrán háború rendezésének kérdése. Az elmúlt napok hírei alapján kezd kialakulni egy olyan kép, hogy Donald Trumpnak tetszene, ha az Európai Unió minél hamarabb felvenné Ukrajnát tagjai közé, amivel egyrészt tehermentesítené az Egyesült Államokat a biztonsági garanciák egy része alól, másrészt az EU-csatlakozással a háborúban álló ország NATO-tagság iránti vágyait is csökkenteni lehetne. Az uniós csatlakozási folyamatot azonban Magyarország gátolja – felmerül a kérdés, Trump nyomást gyakorolhat-e Orbánra ezügyben, ha tényleg úgy látja, a gyors csatlakozás vezet a megoldás felé?

Ami biztos, az az, hogy Trump szeretné csökkenteni az ukrajnai kiadásokat és szeretne hátrébb lépni Európa védelméből. Lehet, hogy értékalapon nem ítéli el Putyint, de nem akarja otthagyni Európát Oroszországnak – mondta Techet Péter a Megbeszéljükben. A bécsi Duna-régió és Közép-Európa Intézet tudományos munkatársa szerint az is látszik, hogy az amerikai elnök valamilyen módon meg akarja oldani a háborús helyzetet, az orbáni álláspont pedig egyre inkább akadályozza ebben.

Az orbáni álláspont egyre nyíltabban oroszpárti, Trump viszont nem tud és nem is akarhat teljesen oroszpárti megoldást találni. Azt akarja, hogy Európa vállaljon nagyobb részt a megoldásból és Orbán ebben nem szövetséges – mondta Techet.

Persze azért messze nem Orbán Viktor az egyetlen, aki nem szeretné Ukrajna gyors felvételétől. Magyarországon ez a téma a belpolitika része, a választások előtt szükség lett egy újabb ellenségre, de azért számos uniós ország vezetőinek vannak fenntartásai a rapid felvétellel kapcsolatban. Aggódnak, hogy milyen gazdasági, szociális terheket jelentene, mennyiben bontaná meg az amúgy is kényes egyensúlyt az EU-ban egy háborúban álló, már annak kezdete előtt is nagyon szegény és korrupt, papíron 50 millió lakossal rendelkező ország felvétele – magyarázta Techet, emlékeztetve, hogy még Friedrich Merz német kancellár is arról beszélt, nem reális, hogy Ukrajna 2030 előtt csatlakozzon a közösséghez.

Ha előállna egy olyan helyzet, hogy Trump nyomást gyakorol Orbánra, akkor figyelembe kell venni, hogy a magyar miniszterelnöknek nem érdeke, hogy nyíltan ellentmondjon az amerikai elnöknek. Ha hagyja magát meggyőzni, a mögött pedig lehet egy olyan szempont is, hogy Ukrajna csatlakozása rövid távon gyengítené az uniót, ráadásul mivel problémásabb ország lenne, mint Magyarország, Orbán radar alatt tudni működni, kevésbé lenne a kritikák kereszttüzében – vélekedett a kutató.    

Techet szerint a csütörtöki munkácsi rakétatámadást a magyar kormány a "sajnálatos események" kategóriájában fogja kezelni, viszont, ha újabb támadások érik Kárpátalját, arra kénytelen lesz válaszolni. Elképzelhető, hogy nemcsak Trump, Putyin is érzékeli Orbán pávatáncát és próbálja rászorítani, hogy még nyíltabban valljon színt – mondta a kutató. Amit sokan elképzelnek, hogy lehet egyszerre Trump és Putyin mellett állni, hiszen mindkettő populista politikus, nem működik a külpolitikai erőtérben, hiszen a mögöttük álló hatalmaknak ellentétesek az érdekeik – hangsúlyozta Techet.

 A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)