A tavaszi állapotokhoz képest érdemben csökkent a piaci bizonytalanság illetve a kereskedelempolitikával kapcsolatos bizonytalanság, ettől még persze sok a kérdőjel. Várhatóan részben az amerikai fogyasztók fizetik majd meg a terheket, de nőtt a nyomás az exportőr országokon is, hogy alacsonyabb áron kínálják a termékeiket. Trump lépéseinek mellékhatása, hogy a világ többi szereplője inkább a kereskedelem élénkítésére fókuszál, az EU például sorra köti a szabadkereskedelmi egyezményeket. Kiss Pétert, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatóját az Esti gyorsban kérdeztük. 

A Patrióták európai pártcsalád létrehozott egy adatbázist, amelyből Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselők szerint kiderül, hogy a "politikai aktivistahálózatok" milyen támogatásokat kaptak az uniótól az elmúlt években, de az derült ki, hogy a kormány megdöntésére felbérelt civilek helyett állami szervezetek kapták a legtöbb forrást. Segesvári Csaba, az Átlátszó újságírója a Reggeli gyorsban mondta el a részleteket. 

– ezt a címet adta tudósításának a Frankfurter Rundschau. A magyar miniszterelnök már többször fordult szembe az EU intézkedéseivel A pénteki alaszkai találkozó további szakadáshoz vezethet Orbán Viktor és uniós hivatali partnerei között – figyelmeztet a lap. Nemzetközi lapszemle.

A Fidesz választási törvényét 2011 óta emésztjük, az azonban új helyzet, hogy a körzethatárok meghúzása szempontjából saját magának, más szabályok behozásával pedig a mindenkori győztesnek kedvező rendszerben az aktuális számok alapján utóbbi már nem a kormánypárt. Mekkora Tisza-előny jelent biztos többséget? Egyáltalán, mennyire tudjuk megbecsülni az egyéni választókerületek eredményeit a pártpreferenciák alapján? Hány mandátumot jelent a győzteskompenzáció? László Róbert választási szakértőt, a Political Capital elemzőjét a Megbeszéljükben kérdeztük.

Magyarország nem írta alá azt az európai uniós nyilatkozatot, amely a Trump-Putyin találkozó előtt arra emlékeztetett, Ukrajna nélkül nem lehet dönteni. Pedig ez nemcsak jogilag és erkölcsileg, hanem tényszerűen is igaz, hiszen az ukrán kormányt nem lehet rákényszeríteni, hogy fogadjon el egy olyan megállapodást, amely kialakításának nem volt részese – hívta fel a figyelmet Jeszenszky Géza és Eörsi Mátyás. A volt külügyminisztert a Megbeszéljükben, a korábbi külügyi államtitkárt az Esti gyorsban kérdeztük.

A Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt tudtak előrenyomulni az oroszok Pokrovszknál, régóta nem volt ekkora mozgás a fronton. Takács Márk katonai szakértőt az Esti gyorsban kérdeztük.

Gordon István, Lengyelország-szakértő a Klubrádióban Lengyelország új elnökéről beszélt, Karol Nawrockiról, akit egy hete iktatták be köztársasági elnöknek a lengyel parlamentben, és aki hivatalos amerikai látogatásra is meghívást kapott, szeptember 3-án érkezik a Fehér Házba.

A National Interest szerzője a kérdésfeltevés indokoltságát azzal igyekszik alátámasztani, hogy az orosz vezetés különböző tagjai is tettek az utóbbi időben aggodalmat tükröző, vagy éppen paranoiára utaló kijelentéseket országuk lehetséges jövőjét illetően. Nemzetközi lapszemle.

Júliusban derült ki, hogy az állam számos, felbecsülhetetlen értékű középülettől válna meg. Míg a brit uralkodónak és parlamentnek megfelel a Buckingham- vagy épp a Westminster-palota, addig itthon az a mondás, hogy modernebb irodaházakba költöztetnének például néhány minisztériumot. Csakhogy, nálunk jó eséllyel haveroktól illetve rokonoktól túlárazottan vásárolt jellegtelen, önértékkel nem bíró épületekbe mennek majd, ezeket a szereplőket meg kistafírozzák panorámás, a Duna mentén fekvő ingatlanokkal  – véli Bátonyi Péter. A műemlékvédőt az Esti gyorsban kérdeztük. 

Egyfajta fenyegető légkör teremtése lehet a célja a titkosszolgálatok új jogköreinek – véli Telkes András nemzetbiztonsági szakértő, aki szerint ebben tükröződik, hogy a Fidesz attól tart, elveszítheti a választásokat.

5500 szolgáltató és 25000 weboldalt blokkoltak Oroszországban, kénytelenek visszatérni a televíziózáshoz mondta Nemes Gábor, külpolitikai újságíró, a Klubrádió tudósítója a Reggeli gyorsban.

Várkonyi Zoltán, a DK kecskeméti képviselőjelöltje nem önként lépett vissza, hanem gyenge teljesítménye miatt a párt úgy döntött, hogy lecseréli egy másik jelöltre – írta a DK. Szerinte meg voltak elégedve a munkájával, nem kapott ilyen értesítést, hogy lépjen vissza.