"Nem tudunk visszamenni a Nagy Bummhoz, de egy kis részét elő tudjuk állítani"
4/10/2025 09:29
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Szikora Gábor
A CERN CMS kísérletének legújabb eredménye segíthet megérteni az univerzum korai állapotában az anyagok természetét. A friss eredményekről Veres Gábor, az ELTE TTK professzora és Cynolter Dorottya, a kísérletben résztvevő egyetemi hallgató számoltak be.
Az ELTE kutatói és diákjai is hozzájárultak a CERN CMS kísérletének legújabb eredményéhez, amelyben először mutatták ki a maganyag plazmállapotának egyértelmű jelét kis atommagok ütközéseiben. A kutatók régóta tanulmányozzák, hogy a közel fénysebességgel ütköző ólommagok miként hoznak létre egy rendkívül forró és sűrű anyagot, az úgynevezett kvark-gluon plazmát (QGP), amely az ősrobbanás utáni univerzumhoz hasonló állapotot idéz meg. A CMS-kísérlet kutatói, köztük az ELTE Természettudományi Karának és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpontjának fizikusai most – az ólom atommagoknál könnyebb anyagok ütköztetésével elért új eredményekkel – közelebb kerültek a QGP keletkezésének megértéséhez, ezáltal az univerzum kezdeti pillanatainak megismeréséhez – írja a hvg.hu.
„Nagy kollaborációban dolgozunk, több ezer ember veszt részt ebben, és akkor egyes témákat feldolgoznak kisebb csoportok. És a kisebb csoportoknak van általában egy koordinátora, amelyik a publikáció létrehozásáért felelős, és a kollégák mind dolgoznak ezen az adott cikken. Tehát így, mondjuk hetente két cikket publikálunk, de nem mindegyiket mi írjuk közvetlenül, hanem ilyen kisebb csoportokban dolgozunk, és egy cikk az eltarthat évekig is, vagy hónapokig legalább” – mondta az Utópia adásában Veres Gábor, az ELTE TTK professzora, hozzátéve, jelenleg 140 intézmény vesz részt, az MIT az egyik, de nem a meghatározó intézmény köztük. „Amivel mi foglalkozunk, az a nehézion-fizika, és a nehézion-fizikai csoportban néhány tucat cikk készül egyszerre.”
„Amivel én foglalkoztam, az alapvetően az volt, hogy az ütközések során nagyon sok esemény keletkezik, és ezekből ki kell választani azokat, amik érdekelnek minket. Ezt az úgynevezett trigger-rendszernek nevezzük” – ezt már a kutatásban résztvevő egyetemi hallgató, Cynolter Dorottya, a műsor másik vendége mondta.
Mi az a kvark-gluon plazma?
„Az anyának egy különleges állapota, ami laboratóriumban is létrehozható, a természet is létrehozta a világegyetem fejlődésének a kezdetén. Arra kell gondolni, hogy az atommag anyaga csak nagyon nagy hőmérsékleten egy fázisátalakulás során alakul gluon-plazmává. Tehát, mint hogyha nagy hőmérsékletre emelnénk az atommagot, és akkor tulajdonképpen megolvad, és a benne lévő kvarkok meg gluonok szabadon mozoghatnak, egy ilyen folyadékszerű anyag” – adta meg a választ Veres.
Korábban úgy hitték, hogy csak nagyon nehéz atommagok ütközéseiben jön létre, ám most kiderült: közepes méretű rendszerekben, például oxigén–oxigén ütközésben is kimutatható. Az egyik kulcsjelenség a sugárelnyelés (jet quenching), amely arra utal, hogy a részecskék energiát veszítenek a plazmán való áthaladáskor.
A kutatás jelentősége abban rejlik, hogy közelebb visz a korai univerzum és az olyan különleges asztrofizikai objektumok, például a neutroncsillagok anyagának, anyagösszetételének megértéséhez. „Nem tudunk visszamenni a Nagy Bummhoz, de egy kicsi részét tényleg elő tudjuk állítani a laboratóriumban.”
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025.09.30., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
