Ami visszahozza a daganatos betegséget, a zombisejt
21/06/2025 08:55
| Szerző: Klubrádió/Lőrincz Csaba
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Vannak olyan sejtek, amik ebben a szeneszens állapotban képesek nyugvó állapotban, szóval nem csinálnak semmit, nem kezdenek el újra daganatot csinálni, mint egy átlagos tumorsejt. Igazából elbújva várják, hogy a felettük tomboló vihar, amit a kemoterápia okoz, elmúljon – mondta az Utópia adásában Füredi András, a Molekuláris Élettudományi Intézet Gyógyszerrezisztencia Kutatócsoport munkatársa.
Meglepő mechanizmust fedeztek fel a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) és az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kutatói. A kezelés során az emlőráksejtek „zombi” állapotba kerülve túlélik a kemoterápiát, elkerülve ezzel az immunrendszer támadását, később újra aktiválódnak, és újjáépítik a daganatot – olvasható a központ honlapján.
„Egyelőre ott tartunk, hogy felismertük, hogy ez egy teljesen új jelenség, és hogy amit eddig gondoltunk, hogy ez a zombi állapot, ez a tetszhalott állapot, ez pontosan micsoda, ezt nekünk sikerült repozicionálnunk egy teljesen új gyógyszerrezisztencia mechanizmussal” – mondta az Utópia adásában Füredi András, a Molekuláris Élettudományi Intézet Gyógyszerrezisztencia Kutatócsoport munkatársa. Hozzátette, ha a kezelés a terápián megfelelő mértékű károsodást ér el, akkor a rákos sejtek elpusztulnak, ez a célja a kemoterapiának. „Hogyha alul dozírozunk, nem tudunk akkora károsodást elérni, akkor azok a sejtek ki fogják javítani a károsodást és vígan élnek tovább – mondta.
„Például a tumor sejt valamiért vagy olyan helyen van, vagy rendelkezik olyan mechanizmusokkal, amivel tudja csökkenteni, hogy mennyi gyógyszer jut be a sejtbe. És hogyha ezt csökkenti, akkor a károsodást is csökkenti. És ez a csökkent károsodás nem vezet el addig, hogy elpusztuljon a sejt, nem is tudja kijavítani a károsodást a sejt, hanem megragad a félúton, ebben az úgynevezett szeneszens állapotban a sejt” – összegezte.
„Képesenk vagyunk most már úgy megvizsgálni egyetlen egy sejtnek, hogy milyen géneket fejez ki, milyen géneket expresszál, hogy megjelöljük, megzászlócskázunk ezeket a sejteket külön-külön, ezt úgy hívják, hogy vonalkódolás. Vonalkóddal megjelöljük őket, tudjuk, hogy ki kicsoda, és ezért tudjuk pontosan, hogy kiben, milyen gének aktiválódnak, csendesítődnek le.”
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva, a műsor első felében hallgathatják meg.
2025.06.03., kedd 19:00
Riporter: Neuman Gábor
