Popcorn, kóla és türelem! Erre van most szükség, a választásokig. Utána minden megváltozik - interjú Fegyir Sándorral – "100 millió kis Putyin van az országban, mert a háború számukra vallás"

Csernyánszky Judit: Nagykövet Úr, köszönjük a lehetőséget, és azt, hogy meghívott a követségre minket. Elsőként a lövészárkok professzorával szeretnék beszélni. Ahogy kitört a háború, Önt már a fronton találjuk másnap. Hogy lehetett egyik napról a másikra meghozni ezt a döntést? Az egyetemről a lövészárokba menni?

Fegyir Sándor: Két lehetőség volt. Az egyik lehetőség, hogy a többiekkel megszöksz, és akkor onnan, a távolból aggódsz Ukrajna miatt. A másik lehetőség pedig, hogy megvédjem a családomat és a hazámat. Azonnal döntöttem. Mi volt a legfontosabb szempont? A Haza, a család. Ilyenkor nem számít, hogy professzor vagy, vagy édesapa. Egyébként négygyermekes édesapa vagyok. De ilyen helyzetben nem fontos, ki vagy a civil életben, a hazádat kell védeni. Ezért nem volt kérdéses, mit választok. Gyorsan meghoztam a döntésemet, az első napon kimentem a frontra. Február 24-én már a kárpátaljai Sárkányok 68. zászlóalj kötelékében harcoltam.

Cs.J.: Ahogy értesültem, Ön hetente kétszer tartott órákat a lövészárokból – hétfőnként és keddenként.

F.S.: Ez volt a módja annak, hogy az maradjak, aki vagyok. A háború ugyanis mindenkit megváltoztat. Mivel az egyetemen pszichológiát tanítottam, tudtam, hogy a háború képes akár 100%-ban is megváltoztatni az embert. S hogy ez ne következzen be, azt találtam a legjobbnak, ha minden úgy folytatódik, ahogy eddig volt. Az előadásaimat továbbra is megtartottam a hallgatóimnak. A Covid miatt akkor már 3. éve a diákok online tanultak. Tehát számukra semmi sem változott. Csak a negyedik hónapban tudták meg, hogy közben elmentem a háborúba. Méghozzá úgy bombatalálat ért minket, és le kellett tennem a telefont. Ekkor gyakorlatilag élőben közvetítettem a háborút.

Cs.J.:És ez volt a legforróbb pillanat, amikor el kellett dobni a telefont?

F.S.: Nem, nem. A legforróbb pillanat az volt, amikor elvesztettem a barátaimat. Ez már hatott az én pszichémre is, hisz 15 perccel korábban még beszéltem velük. A legnehezebb pedig az volt, amikor el kellett vonszolni őket mező kellős közepéről. S mint a zászlóalj parancsnoka, ezt nekem kellett megtenni úgy, hogy közben bombáztak.

Cs.J.: Miként alakult, hogy most itt ülünk Budapesten és önből nagykövet lett.

F.S.: Istennek köszönhetem, hogy így alakultak a dolgok. Hozzá kell tegyem, szeretek viccelődni. Talán azért, mert ez mégiscsak egy nagy ugrás a karrieremben. Természetesen sosem tudhatod, mi vár rád. De ha az állam rád bízta ezt a feladatot, akkor igyekszel a legjobban végezni a munkád.

Cs.J.: Ezzel a háborús tapasztalattal nyilván másképp ítéli meg az itteni helyzetet. Értem ezen az ukrán-magyar kapcsolatokat. Azt, milyen szerepet vállal, illetve nem vállal a magyar kormány ebben a háborúban. Hogy éli meg mindezt itt?

F.S.: Az én feladatom — hídnak lenni. A híd szerepét betölteni. A Lánchidat 44-ben lebombázták, aztán újraépítették és most is áll. Összeköti Budát-Pestet, Dunántúlt és Tiszántúlt. Ezért az én feladatom, hogy ez a híd a két ország között minél tovább álljon. Mert a legrosszabb, ha az emberek nem beszélnek egymással. Nem jó, ha csak az interneten olvasnak egymásról, és onnan tudnak meg dolgokat. Úgy vélem, jobb, ha inkább beszélnek egymással.

Cs.J.: Akkor ön ezzel azt is mondja, hogy nincs kapcsolata a magyar kormánnyal, amit nagyon szeretne kiépíteni?

F.S.: Azt mondom, hogy nem kell ezt a hidat újjáépíteni, hisz már megvan, mert mi szomszédok vagyunk. Persze a szomszédok bezárhatják az ajtót, de akkor is szomszédok maradnak. A szomszéd gyerekek akkor is együtt fognak játszani. A cseresznye akkor is áthullik a szomszéd kertjébe. A tyúkok akkor is át akarnak menni kapirgálni. Ekkor azonban valakinek ki kell nyitni az ajtót. Ez az én küldetésem. De addig sem kell aggódni. 2026 áprilisában minden meg fog változni, mindenki elfelejti, mi is volt addig a szomszédok között.

Cs.J.: Úgy érti, hogy a választások után egyszerre minden megváltozik?

F.S.: A választási időszak végéig érdekes az ukrán téma, amit a saját érdekükben használnak ki. Ilyen most a világ. Ha már nem fűződik érdekük ahhoz, hogy Ukrajnával álljanak elő, onnantól kezdve helyreáll az igazi kapcsolat a két ország között.  Felkeresik a szomszédot, és azt mondják, menjünk el kávézni. S ki lesz a legközelebbi szomszédod? A nagykövet. Eljönnek majd kávézni hozzánk.

 

Cs.J.: Az utóbbi hetekben egyre élesebb, egyre feszültebb a viszony a két ország között. Zelenszkij elnök letiltott magyar portálokat, amire a magyar külügyminiszter nagyon durván válaszolt, és ellenakcióként 12 ukrán portált blokkolt. Emellett magyar drónok repültek be Kárpátaljára az ukrán fél állítása szerint. Hivatalosan még el sem kezdődött a kampány, de már most azt érezzük, vajon mennyire durvulhat a kampány? S hol van még a vége? Mit tud ez ellen tenni?  

F.S.: Ez tényleg még csak a kezdet. Hogy mit lehet tenni ellene? Két dolgot, vegyél magadnak popcornt és kólát. No és szükség van némi türelemre is. Aztán jön a karácsony, a húsvét, eltelik az idő.

Cs.J.: Nyomoznak a berepült drónok ügyében. Tudni-e már ennek az eredményéről valamit?

F.S.: Ezt az ügyet a szakembereknek kellene kezelniük, és nem a politikusoknak. Ha a politikusok a gazdaságba és a hadügyi szakterületbe is beleszólnak, akkor abból semmi jó nem sül ki. A politikusoknak kapcsolatokat kellene kiépíteniük, kommunikálni egymással. Professzionális szinten űzni a szakmájukat. Fejünk felett Elon Musk Starlinkje sem ismer határokat. Ha így vesszük, ő is megszegi a szabályokat. Feltehetően Magyarország felett is ott repülnek ezek a műholdak. Szerintem a drónoknak sem lehet – úgymond – határt szabni.  

Cs.J.: Látja-e az esélyét annak, hogy Trump tető alá hozza a békét. Ha Putyint nézzük, egyről kettőre nem jutunk a béketeremtésben. S minapi, az amerikai hadvezetés előtt tartott beszédében Trump arról is beszélt, mit mondott Putyinnak Alaszkában, azon a bizonyos csúcstalálkozón. Azt mondta, legalábbis állítása szerint, hogy lassan négy éve tart a háború, egy hét alatt végezni kellett volna vele. Papírtigris vagy? – kérdezte Putyintól.

F.S.: Válaszolt is a kérdésre. Putyinnal nehéz szót érteni. A háború Putyin vallása, az orosz nép vallása. Hisz főpapjuk megszenteli a rakétákat. Akkor miről is lehetne tárgyalni velük? Megerőszakolják a nőket. Nekik ez rendben van, mert ők mások asszonyai. 22 ezer gyermeket egyszerűen elraboltak. És a világ szeme előtt az interneten árusítják őket. Egyszerűen eladják a gyerekeket. Válassz magadnak szőke hajú kékszemű 2 éves kislányt. Vagy valami mást akarsz? Az is van. Válogathatnak az ukrán gyerekek közül az interneten. Ha Putyin kileheli a lelkét, akkor lesz egy másik Putyin. 100 millió kis Putyin van az országban, mert a háború számukra vallás. S ezt most nem politikusként, hanem katonaként mondom. Mert anélkül, hogy tárgyaltak volna velünk, ránk rontottak és gyilkolnak. Így bánnak, bántak Grúziával, a Baltikummal, Kazahsztánnal, Transznisztriával, Moldovával. Mindenkivel a szomszédságban. Az oroszok egész élete az öldöklésről szól és nem a békéről. Nincs miről tárgyalni velük. Nekünk a világgal kell szót értenünk. Ott ismerik a béke szót.

Cs.J.: Trump elnök legutóbb már nem területcseréről beszélt, hanem arról, hogy Ukrajnának joga van visszaszerezni az elvett területeket. Optimista e tekintetben? Mi lesz ennek vajon a forgatókönyve?

F.S.: Az első számú diplomata a háborúban – a katona. Az első félévben nem kaptunk fegyvert eleget, nekünk kellett magunkról gondoskodni. Majd elkezdtük a drónok fejlesztését és most gyakorlatilag drónháború zajlik. Tudja, ki a legjobb, legelismertebb katonája Ukrajnának?

Cs.J.: Az elnökre gondol?

F.S.: Nem, dehogyis, magyar ő!  Bródi Róbert! Aki a legmagyarabb magyar.

Cs.J.: Ó, hát persze. No, ez a konfliktus is egyre durvább.

F.S.: Nem konfliktus ez, csak egy kis epizód.

Cs.J.: Valóban, így is lehet értelmezni. No, akkor beszéljünk a leendő uniós tagságukról. Mert Magyarország minden lépésüket akadályozza…

F.S.: Nem Magyarország, hanem a magyar kormány.

Cs.J.: Igen, valóban lényeges a különbség.

Magyarország, a magyar nép jó. S minden az embereken múlik. Mindannyian a Kárpát-medencében élünk, együtt. Ki lehet vágni az ukrán Kárpátokat a térképről? Nem. Munkácsy Mihályt nem magyarnak tartják? És Csontváry Kosztka Tivadart Ungvárról? A honfoglaló magyar népet a Vereckei hágóról? S azt, hogy a Tisza honnan ered? Polgár Juditról vagy Anasztázia hercegnőről és II. Andrásról nem is beszélve. Ketté lehet engem vágni, mert az apukám magyar, az anyukám ukrán? Másképp is mondhatom. Attól, hogy a britek kiváltak az Unióból, még európaiak. Említhetjük a svájci semlegességet is. A magyarok többsége feltehetően nem tudja, hogy Norvégia nem EU-tag. Így lesz Ukrajna is Európa része. Ha Koppenhágában, az informális EU-csúcson a minap az EU tagja lettünk volna, akkor a magyar kormány kilép az EU-ból? Ha 26 ország akarja, hogy uniós tagok legyünk, akkor egy ország mit tud ez ellen tenni? Semmit. A választásokig kell csak kibírni valahogy! 

Cs.J.: Utolsó kérdés. Nyíregyház Tigers. Amerikaifutballt játszik a magyar csapatban?

F.S.: Ez egy nagyon jó időszak volt az életemben, mert amikor itt is játszottam 2008-2017-ig, bejutottunk a Magyar Szuper Liga döntőjébe. A Budapest Wolvesszal mérkőztünk meg. Eközben persze játszottam az ungvári Lumberjack, a Favágók csapatában is. Arra figyeltem fel, hogy a nyíregyházi csapat amerikai edzőt kapott, és én akkor kaptam az alkalmon, mert nálunk amerikai edzőről álmodni sem lehet. Sokat tanultam. Ma a Kárpátaljai Amerikaifutball Szövetség elnöke vagyok, de játszani már nincs időm. Maximum cheerleader vagyok pomponokkal! Egyébként azért késtem öt percet, amiért elnézést is kérek, mert Záhonyban szervezzük a gyeplabda kupát, amelyen a magyarokkal, szlovákokkal és szlovénokkal meccsezünk, mi kárpátaljaiak.

Cs.J.: Akkor mégiscsak erősen szervezi a magyar-ukrán kapcsolatokat!

De még mennyire. Ennek van értelme: gyerekek, buli, család, sport, testvérváros – ezek az alapjai a jó kapcsolatok kiépítésének

Búcsúzóul körbevezet a nagykövetség kertjében, s elmondta már 22 fát ültettek az idelátogatott Budapestre akkreditált nagykövetekkel. Mutatja a kerítést is, amit meg kellett erősíteni, mert 14 vaddisznó tört át. Zajlik az élet.