„Klubrádió“
Reggeli gyors

Védekezésben az illiberalizmus

14/08/2019 07:37

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Az embereknek kezd elegük lenni azokból a politikusokból, akik saját érdekükben táplálják a korrupciót és hajlítják el az igazságosságot. Százezrek keltek fel ellenük.

2019. augusztus 14. Reggeli gyors - részlet 19.08.14. Lapszemle
05:49
00:00

Részlegesen visszavonulóban vannak az illiberalizmus hullámai Kelet- és Közép-Európában, és a jogállamiságot védelmező törekvések támogatást érdemelnek a Nyugattól – írja kommentárjában a brit Financial Times, a londoni üzleti körök és a brüsszeli uniós apparátus első számú napi olvasmányának számító, nem csak pénzügyi, hanem politikai kérdésekben is mérvadó lap. A szerző, Tony Barber meglátása szerint a térség egyes fölényeskedő vezetőinek, akik éveken át gúnyolódtak a jogállamiságon, csökken a hatalmuk, a beléjük vetett közbizalom. A trend egyenetlen és nem visszafordíthatatlan, mégis bátorító – írja.

Saját érdekükben táplálják a korrupciót

Néhány ország az elmúlt évtizedben rossz irányba fordult, elárulta az 1989-es kommunistaellenes forradalmak polgári demokratikus ígéreteit – fogalmaz Barber, és megjegyzi: tévedés lenne azt hinni, hogy ehhez az új tendenciához hozzájárult az Európai Unió józan megítélésre alapozott politikája, az Egyesült Államok támogatásával. A világ vezető liberális demokráciáiként emlegetett országok szerepe viszonylag csekély volt ebben. Inkább azért szorult védekezésbe az illiberalizmus, mert a térségben százezreknek lett elegük azokból a politikusokból, akik saját céljaik érdekében táplálják a korrupciót és hajlítják el az igazságosságot, és ezek a százezrek felkeltek mindezek ellen. A legjobb példa Románia, Szlovákia és a Cseh Köztársaság. E három országban a jogállamiság erodálódni kezdett olyan politikusok nyomására, akik populista módszereiket Orbán Viktor magyar, illetve Jaroslaw Kaczynski lengyel vezetőtől vették kölcsön.

 
 

Gyilkosság kellett az észhez téréshez

A Financial Times cikke kiemeli: Romániában és Szlovákiában egyaránt gyilkosságnak kellett történnie ahhoz, hogy hirtelen fordulat álljon be a közhangulatban.

Romániában július végén egy 15 éves lány elrablása és meggyilkolása akkora közfelháborodást váltott ki, hogy az alkotmánybíróság elvetette azokat a változtatásokat, amelyeket a kormányzó szociáldemokraták hajtottak végre a jogrendszeren. E változtatások fő célja az igazságszolgáltatás függetlenségének az aláásása volt, hogy megvédelmezhessék a pártbeli nagykutyákat és barátaikat a korrupciós vádakkal szemben. Ügyészek és polgárok azonban – fogalmaz a Financial Times – a gyilkosság nyomán azzal az érveléssel álltak elő, hogy a változtatások általános értelemben gyengítik az állam azon képességét, hogy megfelelő módon felléphessen a súlyos bűncselekményekkel szemben. A mérföldkőnek számító alkotmánybírósági döntés előtt több más csapás is sújtotta a román illiberalizmust. Liviu Dragnea, a szociáldemokraták vezetője és a kormány háttérben meghúzódó erős embere elbukta a fellebbezést, amit korrupciós vádak alapján történt elítélése ellen nyújtott be, így kénytelen volt megkezdeni három és fél éves börtönbüntetésének a letöltését. Emellett a párt összeomlott az európai parlamenti választásokon. Az azzal együtt megtartott népszavazáson a románok támogatták, hogy ne kaphassanak kegyelmet a korrupciós ügyek elítéltjei, valamint azt is, hogy rendkívüli rendeletekkel ne lehessen megváltoztatni a jogrendszert.

Tömegtüntetések

Szlovákiában Jan Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018 februári meggyilkolása jelentette a fordulópontot. Kuciak az üzleti körök, a szervezett bűnözés és a politika közötti összefonódásokat vizsgálta. A tömegtüntetések nyomán megbukott Robert Fico, aki az előző 12 évben a szlovák politika meghatározó alakja volt. Idén márciusban aztán a politikában addig kívülállónak számító Zuzana Caputová nyerte meg az elnökválasztást, aki a korrupt kliensrendszer ellen kampányolt, de tudatosan visszafogott, érvelő stílusban.

Andrej Babis, a milliárdos cseh miniszterelnök továbbra is kapaszkodik a hatalomba, de pozícióját megingatta, hogy a kommunizmust elsöprő bársonyos forradalom óta nem látott méretű tömegdemonstrációk voltak ellene. A politikai elégedetlenség arra irányul, hogy Babis esetében összefonódik a politikai és az üzleti szerepkör, és az EU-hatóságok gyanúja szerint összeférhetetlenség állt elő. Pártja országos szinten győzött ugyan az európai parlamenti választásokon, de Prágában, a liberalizmus felé hajló fővárosban vereséget szenvedett.

Orbán ment a legtovább

A Financial Times áttekintése hangsúlyozza, hogy Közép- és Kelet-Európa nem monolit egység. Mint fogalmaz, „a regionális illiberalizmus legszélsőségesebb változata, ami Orbán Magyarországát jellemzi, a többinél szilárdabban tartja kézben a hatalmat, pontosan azért, mert a legtovább ment a polgári demokrácia lebontásában”. Lengyelországban a jelek szerint Kaczynski pártja meg fogja nyerni az októberi választásokat, mert politikája millióknak tetszik, az ellenzék pedig megosztott.

A kommentár nyomatékkal kiemeli, hogy a cseh, román és szlovák tiltakozások nagyrészt a korrupció, a cimboraság, a joggal való visszaélés ellen irányultak, és nem azokat a nyugati stílusú liberális normákat hiányolták, amelyek az 1989-es demokráciapárti forradalmárokat áthatották. Kevés jele van annak is, hogy csökkenne a nem európai migránsokkal és menekültekkel szembeni ellenségesség, illetve hogy növekedne a mélyebb EU-integráció iránti lagymatag érdeklődés. A Financial Times szerint az illiberalizmus elleni közéleti reakciók így is érdemesek a Nyugat támogatására.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt Kép: MTI/Veres Nándor.

Reggeli gyors
2019.08.14. 06:00
Szerző: Kárpáti János