„Vásároljon
Reggeli gyors

Populizmustabló - Valóban népakaratról lenne szó?

30/04/2019 07:25

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Jobb- és baloldalon is tör előre a populizmus Európában. Hűvös, józan gondolkodásra lenne szükség. Az európai parlamenti választással foglalkozik a világsajtó.

2019. április 30. Reggeli gyors - részlet 19.04.30. Lapszemle
06:04
00:00

Európa számos országában törnek előre a különböző, jobb- illetve a baloldali populisták, bár jelszavaik nem mindenütt hatásosak – írja az egész kontinens „populizmusállapotát” áttekintő elemzésében a Der Spiegel című német hírmagazin. Példaként kiemeli Spanyolországot, ahol a Franco-diktatúra óta először került be ultrajobboldali párt a parlamentbe, Görögországot, ahol Alekszisz Ciprasz személyében egy baloldali populista alakítja az ország sorsát, valamint Németországot, ahol az AfD képében a második világháború óta első ízben jött létre a politikai spektrum jobbszélén az egész szövetségi köztársaságra kiterjedő párt. A politikatudósok azokat a pártokat nevezik populistának, amelyek a meggyökeresedett politikai elittel, az úgynevezett establishmenttel szemben kínálnak alternatívát, arra hivatkozva, hogy ez az elit nem veszi figyelembe a népakaratot. A jobb- és a baloldali populizmus csaknem mindig együtt jár az Európai Unió iránti kételyek hirdetésével, bár ez a szkepticizmus nem csak a populistáknál mutatkozik meg, hanem például a brit konzervatívoknál is, akiket a politológia nem sorol ebbe a csoportba. A baloldali populizmus Dél-Európában játszik nagyobb szerepet.

Van már középutas populizmus is

Megjelent emellett – írja a Der Spiegel – az úgynevezett középutas populizmus is. Így például Olaszországban nem csupán a szélsőjobbos Liga sikerei láthatók, hanem ott van Silvio Berlusconi „Szabadság népe” elnevezésű formációja, korábbi nevén „Hajrá Olaszország”, amely konzervatív arcélt ölt. Emellett az Öt Csillag Mozgalom sem kategorizálható egyértelműen a bal-jobb skálán. A centrista populizmus jelensége azonban elsősorban Kelet- és Közép-Európára jellemző a német magazin szerint. Az elemzés ide sorolja Bulgária tíz éve legerősebb parlamenti erejét, a populista-konzervatív GERB nevű pártot, illetve a Csehországban öt éve kulcsszerepet játszó ANO elnevezésű pártot. Más a helyzet Magyarországon és Lengyelországban a Der Spiegel kategorizálása szerint: e két országban a jobboldali populisták emelkedtek kormányra, és játszanak domináns szerepet hosszú ideje. Vannak ugyanakkor olyan európai országok, ahol sehogy sem képesek terjeszkedni a populisták, ilyen például Luxemburg vagy Szlovénia, illetve olyanok is, ahol visszaszorulóban vannak, mint például Litvániában vagy Romániában.

Dél- és Kelet-Európában a korrupciós botrányok is hozzájárultak a populizmus megerősödéséhez.

Valóban népakaratról van szó?

A populizmus jellemzője – írja a Der Spiegel politológusi megállapításokat idézve –, hogy egységes népakaratból indul ki, amelynek alárendeli a pluralizmust és a kisebbségek védelmét, ami pedig alapvető építőköve a liberális demokráciának. Néhány országban az is megfigyelhető, hogy a populisták megkérdőjelezik a hatalommegosztás elvét, így például Lengyelországban a kormányzó párt mindinkább kiterjeszti befolyását az igazságszolgáltatás fölött.

Nyugalom Európa!

Mintegy ellenpontjaként ennek a súlyos aggodalmat tükröző populizmustablónak, „Nyugalom, Európa” címmel inti hűvös, józan gondolkodásra az unió centrista pártjait egy másik német magazin, a Die Zeit, amelynek cikke szerint ártalmas, ha egyfajta sorskérdésként állítják be a nacionalisták elhárításának ügyét. A szerző szerint Európa környezete alapvetően megváltozott, Trump politikája, a kínai konkurencia, a tisztázatlan afrikai viszony, illetve a szomszédságban, így Ukrajnában vagy Líbiában dúló háború miatt. A választási küzdelmek résztvevői azonban kitartanak a 20. század kulisszái mellett, ellenállást hirdetnek, és az európai választásokat antifasiszta ellenállási küzdelemként állítják be. Nem veszik észre, hogy ellenfeleik, a nacionalisták és populisták ugyanezekkel a drámai gesztusokkal operálnak – írja a Die Zeit, és példaként Orbán Viktort hozza fel, aki szerint a választás tétje a keresztény civilizáció megőrzése. A magazin szerzője megállapítja: Trump győzelme és a Brexit-népszavazás óta beivódott az a nézet, hogy ami itt folyik, az a nacionalisták harca a globalisták ellen, autoriterek a liberálisok ellen, a zárt társadalom hívei a világra nyitottak ellen, és ezt most kivetítik az európai parlamenti választásra is. Holott tévedés, ha ezt a választást e két ellentétes pozíció közötti sorsválasztásnak tekintjük. Az Európai Parlament sokrétegű, reprezentatív képe az európai politikai erőviszonyoknak. Az Európai Néppárttól jobbra álló összes tömörülés eddig az európai parlamenti képviselők 22 százalékát adta. A felmérések szerint a részarányuok most egynegyed fölé növekedhet. A nacionalisták és jobboldali radikálisok május 26. után nem fognak többségbe kerülni, és eltűnni sem fognak – igyekszik tárgyilagosságra ösztönözi a Die Zeit.

Így lát, illetve hall a világ bennünket

Végül egy programelőzetes. A BBC világszolgálata holnap, május elsején kontinentális idő szerint délután fél kettőkor félórás rádió-dokumentumműsort sugároz a lengyelországi és magyarországi populizmusról. Az alkotó, Jasha Mounk először a Balti-tenger partján fekvő Szczecinből, a Szolidaritás mozgalom szülővárosából jelentkezik, ahol heves tüntetéseken tiltakoztak az abortuszt korlátozó törvény ellen. Utána Sopron, az egykori páneurópai piknik helyszíne kerül sorra a brit közszolgálati rádió műsorában, amely az előzetes szerint a civil társadalom elleni fideszes támadásokkal, a sajtószabadság ügyével és az úgynevezett illiberális demokráciával, valamint az azzal szembeni helyi ellenállással foglalkozik.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszó ikonra kattintva hallgathatja meg. Címlapkép: