„Klubrádió“
Vesztegzár - veletek vagyunk!

Ugyanott fogjuk folytatni, ahol abbahagytuk?

1/06/2020 00:11

| Szerző: Klubrádió

Csányi Vilmost, a Széchenyi-díjas biológus, etológus professzort, a Magyar Tudományos Akadémia tagját kérdeztük a koronavírus-járvány lehetséges utóhatásairól.

2020. május 12. Vesztegzár / részlet, Csányi Vilmos (20.05.12.)
15:35
00:00

Csányi Vilmos úgy fogalmazott, hogy ”baj az valóban volt”, hiszen voltak betegek, és voltak olyanok is, akik meghaltak. Nyilvánvalóan a járvány a különböző országokban különböző erejű volt, ami annak is betudható, hogy bizonyos országokban az emberek sokkal fegyelmezettebben viselkedtek, mint máshol. Tehát, ahol alacsony szinten maradt a járványügyi mutató, az ott a lakosság hozzáállásának is betudható.

A professzor kiemelte: szakmailag kimondottam érdekes hogy ezúttal nem csupán egy ország vagy földrész problémája volt a vírus, az egész világot érintette, és mindenki mindenhol a járvánnyal foglalkozott. Szerinte ez kimondottan jó lecke arra, hogy mindenki megértse, össze vagyunk kötve, egy bolygón lakunk, ezért senki sem tudja magát teljesen izolálni, vagy kivonni a probléma alól. Tény, hogy az emberek világszinten is az egymásra vannak utalva, és jobban, mint azt gondoltuk.

 
Csányi Vilmos
 

A professzor megjegyezte, pártállástól függetlenül, ilyenkor, amikor fogalmunk sincs, mit kell tenni, az a legjobb, ha megválasztott vezetőinkre hallgatunk, annak ellenére is, hogy utólag derül ki, ezt jól tettük-e. Egy ilyen esetben szerinte nincs helye az összevissza gondolkodásnak.

Bár úgy tűnik, Magyarország a koronavírus helyzet kapcsán idáig jól vizsgázott és egészen tűrhetően megúszta a vírust, mégis van tanulság, méghozzá, hogy meg kell teremteni bizonyos alapellátások feltételeit. Egyáltalán nem lehet arra számítani, hogy akár a bolygó másik feléről is minden ehhez szükséges eszköz megszerezhető. Nyugodtabb időkben ez nem tűnt annyira fontosnak, de mostantól, egy következő vészhelyzet lehetőségével számolva, a megelőzéshez és a betegek kezeléséhez szükséges eszközök előállítására megfelelő megoldást kell találnunk – hangsúlyozta.

Az etológus megjegyezte, hogy XIII: századi nagy európai pestisjárványban – melynek lefolyását a vércsoporti tényezők is befolyásolták – akkor London a lakossága felét elveszítette, hazánkban ez a szám 15-20 százalék volt, ami jelentős különbség. Bár a koronavírus-járvány messze nem volt ilyen veszélyes és pusztító, mégis nagyon jó volt arra, hogy az emberiség „gyakorolja”, hogyan kell reagálni egy ilyen, szinte minden országot érintő problémára reagálni.

Koronavírus - Kötelező a maszk használata a fővárosi töme
 
 Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
 
 

Hozzátette, a járvány akár lehetett volna sokkal súlyosabb is, gyorsabb vagy fertőzőbb lefolyású vagy fiatalabbakra veszélyesebb. Ezzel a felkészültséggel, illetve annak hiányával amely jelenleg globális probléma, sokkal nagy baj is történhetett volna. A biológus felhívta a figyelmet arra, hogy most mintegy „eljátszottuk”, mi történik egy ilyen széles körű járvány esetén mit és hogyan kell tennünk, amely tanulságokat be tudjuk építeni társadalmi működésünkbe.

Legalábbis jó lenne, ha a tanulságok velünk maradnának, de hogy ez megtörténik-e, illetve milyen mértékben, az erősen kérdéses. Csányi Vilmos nem hiszi, hogy az emberek mostani óvatossága tartós marad, és társadalmi szinten huzamosabb életmódváltást eredményezne. Biztosan lesz egy átmeneti időszak, amikor még mindenki valamennyire visszafogja magát, jobban figyelünk egymásra, de hosszútávon mégis valószínűbb, hogy ugyanott fogjuk folytatni, ahol abbahagytuk – véli az etológus.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Vesztegzár – veletek vagyunk!/Interjú Csányi Vilmossal
2020. május 12. kedd 20.00
Műsorvezető: Pálinkás Szüts Róbert