„1%
Galaxis kalauz

Trumptól a harctéri postagalambokig

21/08/2020 12:36

| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió

Jubiláltunk: 100. epizódjához érkezett a műsor! Pezsgődurrogás helyett azonban a jól megszokott szervezett káosszal készültünk, amelyben elindulunk egy tetszőleges pontból és egy egészen másik – néha dimenziókkal távolabbi – tetszőleges pontba érkezünk.

2020. augusztus 19. Galaxis kalauz (2020. augusztus 19., szerda 15:00)
48:50
00:00
Műsorvezetők: Timár Ágnes, Lay Viktória Szerkesztők: Timár Ágnes, Lay Viktória

Ennek az adásnak például Bill Clinton születésnapja volt a kiindulópontja, azonban nem kifejezetten az Egyesült Államok 42. elnökéről beszélgettünk, sokkal inkább az ő példája nyomán arról, hogy miként befolyásolja a választókat az emberi faktor, ha dönteni kell. Más szóval tényleg politikai tényezők alapján igyekszünk választani, vagy – akár akartunk ellenére – amiatt szimpatizálunk egy jelölttel, hogy az kiskutyákat simogat. Hogy így van-e, annak kiderítésére Kaló Máté külpolitikai elemző vállalkozott a műsorban. Az interjúból kiderült, hogy az említett érzelmi szempontok nem mellékesek, ahogy az sem, hogy az adott jelölt hogyan kommunikál a tömegekkel. A politológussal maradtunk az amerikai példáknál, és azt vizsgáltuk meg, hogyan vezetett a politika popularizálásának útja Ronald Reagantől Donald Trumpig.

Kaló Máté elmondta, pártállástól függetlenül abban szinte mindenki egyetért, hogy a jelenlegi elnök kommunikációja nagyban befolyásolja a közbeszédet, és egyértelműen rossz irányba vezeti.

Persze, ahhoz hogy befolyásoljanak minket a személyes megnyilvánulások, amikor választásra kerül a sor, alapfeltétele, hogy eljussanak hozzánk a megfelelő információk az illetőről. Nem mintha a történelem szabad választás előtti korában annak lett volna bármi jelentősége, hogy tudjuk, az adott király, cár, császár és társai milyen családi légkörben élnek, de tény, hogy nem is nagyon juthattak el részletekbe menő információk az uralkodókról. Mert mondjuk 1300 körül még nem nagyon twitteltek. Az üzenetküldésnek persze megvoltak egy idő után a különböző módjai, és ezek a módok változtak, fejlődtek.

A fejlődés egy állomása, amely azóta afféle hobbivá szelídült, a postagalamb-használat volt.

A műsor folytatásában a galambászatról, azon belül is a postagalambokról volt szó. Egy igazi szenvedélyes galambtenyésztővel beszélgettünk, akinek a neve egészen máshonnan lehet ismerős. Rengetegszer hallhattuk egy film végén, amikor a stáblista elindul, hogy szinkronrendező: Mauchner József. Az interjúban azonban másik, régebbi szenvedélyéről kérdeztük, a galambászatról. Elmesélte, hogy mi váltotta ki belőle már gyerekkorában a vágyat, hogy madarakkal foglalkozzon, hogyan szerezte az első galambokat, amelyeket aztán tenyésztett, és hogy mire képes egy postagalamb. Mauchner József hozzátette, manapság nem indítja versenyeken a madarait, mert tudja, hogy milyen veszélyes egy ilyen hosszú út, és annál jobban félti őket.

Kálmándy Miklós postagalambász
 
Egy postagalamb Kálmándy Miklós postagalambász galambházban Nyíregyházán 2017. május 3-án.
Fotó: Balázs Attila/MTI
 


Az interjú után néhány érdekességet is megnéztünk a postagalambokkal kapcsolatban.

Többek között az is kiderül, hogy az ókori rómaiak és görögök idejében (időszámításunk előtt 500 körül) már használták hírvivőként a galambokat, vagy hogy 1815-ben Nathan Mayer Rothschild londoni bankár a galambpostának köszönhetően duplázta meg a vagyonát: ugyanis így elsőként szerzett tudomást Napóleon Waterloo-i vereségéről. Sőt, postagalambokat az első és a második világháborúban is használták. Nagy sikerrel, amit az is bizonyít, hogy harminckét galambot jutalmaztak Dickin-medállal, amely a Viktória-kereszttel egyenrangú, állatok számára adható legmagasabb rangú brit katonai kitüntetés.

És hogy, hogyan „működnek” a galambok? Egyes nézetek szerint a galambok a Föld mágneses mezejének csekély változásait aknázzák ki a tájékozódásra. Német kutatók pedig a csőr felső részét fedő bőrben találtak összetett idegi struktúrát, amely kétféle vasoxidot tartalmaz. Ezek jelenléte és térbeli elhelyezkedése elegendő ahhoz, hogy a csőr iránytűként szolgáljon.

 chat-generáció (kép: Flickr.com)

 


Ma persze már rengeteg más és gyorsabb üzenetküldési mód létezik. Az üzenetek pedig talán pont a gyorsaságuk miatt veszítettek a formalitásukból. Hogy még mi befolyásolta az átalakulást, erről szólt a harmadik interjú. Bokor Tamás kommunikációkutató arról beszélt elsősorban, hogy a beszélgetéseinknek mekkora része a tényleges információközlés, és mekkora a puszta kapcsolattartási szándék. A Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének adjunktusa elmondta, jobbára generációs különbség mutatkozik abban is, hogy az írásbeli kommunikációs formákat hogyan használjuk, míg az idősebb korosztály jobban ragaszkodik a megszólításhoz, elköszönéshez, szerkesztett mondatokhoz, addig a chat-generáció afféle beszédfolyamként kezeli a levelezést is.

Az adást a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Címlapi képünkön egy postagalamb. Fotó: MTI/Balázs Attila

Galaxis kalauz
2020. augusztus 19., szerda 15:00
Műsorvezető: Timár Ágnes