„Klubrádió“
Állatbarát

Harkályok: az okos természetvédők

10/11/2019 13:00

| Szerző: Lay Viktória/Klubrádió

A harkályok az okos természetvédelem kulcsállatai, őket védve a teljes erdei ökoszisztémát jobban fent lehet tartani. Hogy mennyi harkály él egy erdőben, pontosan jelzi annak a területnek az “egészségességét”.

2019. november 08. Állatbarát (2019. november 08., péntek 14:00)
22:08
00:00
Műsorvezetők: Lay Viktória
Dr. Ónodi Gáborral, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársával a harkályfélék életmódjáról beszélgettünk. A harkályok számára az számít ideális körülménynek, ha az erdőben sok az álló- és fekvő holtfa, különböző lombkorona záródásokkal rendelkezik és sok fafajjal. Ónodi Gábor elmondta, minél nagyobb egy harkályfaj, annál inkább a vastagabb, keményebb ágrészeket keresi, és azokat munkálja meg. Ezen múlik az is, hogy mi hol találjuk meg őket. A fekete harkály például a törzseken táplálkozik, de a kisebb, veréb nagyságú fajok az ágakon, a vékonyabb gallyakon szeretnek mozogni.

A harkályok jellegzetes kopácsolása több funkciót lát el. Csőrüket odúkészítésre és táplálkozásra is használják. A fát először megkocogtatják, ebből a nagyon érzékeny fülükkel a visszaverődésekből hallják, hogy a fa korhadtsága alapján érdemes-e tovább vésni. Ha úgy ítélik meg, elég korhadt a fa, és sok a táplálék, akkor tovább vésnek. Rájuk is igaz, mint általában a többi állatra, hogy a legkisebb energiabefektetéssel szeretnék elvégezni a rájuk váró munkát, a harkályok pedig nagyon vigyáznak a csőrükre. A táplálkozáson túl, odúkészítésnél a kopácsolással mérik fel a megfelelő fa térfogatát.

A harkályokat nem véletlenül nevezzük az erdők doktorainak. Bizonyos erdőkárosító ízeltlábúak hirtelen elszaporodásukkal nagy gazdasági károkat tudnak okozni, a harkályok pedig pont ezek populációit képesek szabályozni. Ha a fában nem indulnának el korhadási folyamatok, ezek az ízeltlábúak nem tudnának megtelepedni a fákban. Azonban ha történik egy mechanikai sérülés egy fán, például belecsap a villám, vagy letörik egy ág, akkor keletkezik egy sebzés, amin keresztül tudnak támadni a különböző fakorhasztó gombák. Ezek egyrészt tengely irányban haladnak az ágban, másrészt pedig a tengelytől a felszínig, így terjed a korhadás térfogata, ami egy idő után összeomlik, és így keletkezik egy odú. Ebben a folyamatban tudnak kolonizálni a fában élő ízeltlábúak, és itt lépnek be az őket elfogyasztó harkályok. Az újabb, harkályok által készített táplálkozó odvakon újabb felszín lesz a korhasztó gombáknak, ez pedig azért lesz hasznos, mert ezeken a részeken más rovarevők is tudnak majd táplálkozni, például a csuszka.

A harkályok még fontosabb természetvédelmi vonatkozása, hogy azok az odúk, amiket elhagynak, alkalmasak lesznek más fajok költésére is. Ahogy a harkályok testmérete, az odúk mérete is más és más, így különböző állatok tudnak megtelepedni bennük. A kék galamb és gatyáskuvik előszeretettel használja a fekete harkályok korábbi lakhelyeit, de méretéből fakadóan a nyuszt, de még a vadmacska is szívesen beköltözik. Peléket, mókusokat leginkább a nagy fakopáncs odújában találunk, a cinkék, légykapók pedig a kis fakopáncsok lakásait használják.

A csőrük harmadik funkciója a dobolás, amit városi környezetben hajnalban sűrűn hallhatnak a szerencsések. Ezzel ők nem megvésik az anyagot, hanem csak egy hangjelzést adnak le a fajtársaknak, így jelölik ki például a rivális hímek számára a saját territóriumukat. Ez a dobolás másodpercenként húsz ütés is lehet, ez adja a jellegzetes pergő hangot. A műholdvevőket, antennákat, házak szigetelését különösen szeretik. Ez okozhatta a problémát 1995 nyarán is, amikor a Discovery űrsikló kilövését azért kellett több nappal elhalasztani, mert egy harkály 205 lyukat vájt a fő üzemanyagtartály polisztirolhab-szigetelésébe, amit ezt követően ki kellett javítani.

Ónodi Gábor a városiasodó harkályok kapcsán elmondta, hogy leginkább a nagy fakopáncs, balkáni fakopáncs fordul elő városokban, de a zöld küllő is megjelenhet.

Az okokról elmondta, sok helyen csökkennek az élőhelyek, de az is okozza, hogy bizonyos középhegységi erdőkben történtek olyan erdőkezelési változások, amik sokkal természetközelibb élőhelyeket teremtenek. Így olyan sikeresen szaporodnak a harkályok, hogy az állomány nagysága miatt a fiataloknak el kell hagyniuk a helyet, ahol felnőttek, mert az adott élőhely nem tudja a populációt fenntartani.

A nagy fakopáncs európai viszonylatban a legintelligensebb fajnak számít. Nem csak, hogy eszközhasználók, de még műhelyeket is tudnak működtetni. A szakember elmondta, nagyon sokféle táplálékon élnek, a rovarokon és egyéb kisebb gerinceseken kívül nagyon szeretnek diót, mogyorót és különböző magvakat fogyasztani. Ehhez úgynevezett üllőket készítenek, y alakú ágvillákat, vagy ilyen alakú zugot és ezekbe szorítják be az adott táplálékot, hogy aztán meg tudják vésni. Az adott táplálékhoz a megfelelő méretű üllőt alakítják ki. A természetben is megfigyelhető, hogy az egyik zugban mogyorót törnek, alatta egy kupac mogyoróhéj jelzi ezt, a másikban diót, alatta egy kupac dióval, és ez igaz a többi táplálék esetében is.

Hozzátette, a harkályok iránt érdeklődők az idei Tatai Vadlúd Sokadalom programjain sokféle harkályokra specializált programon vehetnek részt, amin még többet megtudhatnak ezekről a madarakról.

Címlapi kép: Pixabay

Állatbarát
2019. november 8. péntek 14:00
Szerkesztő-műsorvezető: Lay Viktória