Tosics: Felfoghatatlan, hogy megengedték a budai felhőkarcolót
12/05/2021 12:31
| Szerző: Klubrádió
Budapest egyre kevesebbet szólhat bele, ami a saját területén történik, mondta a Reggeli személyben Tosics Iván, a Városkutatás Kft. vezetője.
A MOL Campusa is téma volt szerdán a Klubrádió Reggeli személy című adásában. A városképvédelmi szakember szerint a 120 méteres épület "egy szörnyűség, tragédia".
Sok minden történt Budapest történetében az elmúlt évtizedekben, de szerinte ez a leglátványosabb változás, mivel már Margit hídról látható, hogy dél felé van egy olyan magas épület, mint a Gellért-hegy.
"Normális ésszel nem lehet felfogni, hogy ezt megengedték".
Az épület nem rossz, ha annak a tövéből nézzük, de nem az, ha a városképet nézzük. Ráadásul "ha megjelenik a fecske, jön a többi is". A városképvédelmi szakember szerint egyre kevesebb az olyan város a világon, ahol a város értékét a város egészének a kinézete adja, ebből a szempontból Budapest különleges, és ez volt a magassági korlátozás oka is.
Ha Budapestet ellepik a felhőkarcolók, ez az érték fog elveszni.
Bécs példáját említve, ott végül az UNESCO és Bécs vitája a lakosságot is ektivizálta, így a belvárosban nem épült meg a tervezett felhőkarcoló. Szerinte a magyar kormány ezt a vitát akarta elkerülni, amikor "gyorsan megadták rá az engedélyt".
A kormány és a főváros viszonya tragikus, mondta Tosics, aki szerint a kormány egyre több jogosultságot veszi el a fővárostól, ami már a magasságot sem korlátozhatja. A kiemelt beruházásoknál el lehet tekinteni a szabályoktól, és ez beleillik abba a trendbe, hogy a fővárosnak egyre kevesebb beleszólása van abba, ami a területén történik.
Budapesten jelenleg 100 ezer lakás áll üresen, vagy nem lakásként működik. Tosics szerint bár lakáskrízis van, de ez nem azt jelenti, hogy nincs elég lakás.
"Nagy területek vannak, ahol lerobbant lakásállomány van, amit rendbe kellene tenni. Aktív fellépés kellene ahhoz, hogy ezeket kezelni lehessen, toronyházat pedig nem lakásoknak szoktak használni" - mondta.
Világszerte van egy tendencia, hogy a pandémia miatt belvárosi irodák állnak üresen, ezért a városok azon gondolkodnak, hogy mit lehetne ezekkel kezdeni. Párizsban például ezeket az ingatlanokat visszaállítanák lakásokká, ott ezt segítik is forrásokkal, de szerinte így sem fog minden irodaház tönkremenni, mert a köztes megoldásoké, a kisebb irodaházaké a jövő.
Szép lenne, ha az önkormányzatokkal egyetértésben fejlesztenék a rozsdaövezeteket, de itthon ez nem így megy.
A rozsdaövezeti bizottságba meg se hívják az önkormányzatokat, pedig ők sem ellenségei a fejlesztésnek.
Mert egy ilyen fejlesztés rengeteg változást hoz a környéken a közlekedéstől kezdve, a szolgáltatásokig: erre fel kellene készülni, de nagyon rövid határidőket adtak meg.
Tosics szerint a pandémia idején mindenhol átmeneti intézkedéseket hoztak az önkormányzatok, és Budapest is átvette a trendet. Ilyen a közterületek átalakítása, vagy éppen a biciklisávok kialakítása. Ezekből a város profitált, de itthon még a miniszter is beleszólt a város működésébe, ennek eredményeképpen a város kénytelen volt változtatni, és például a biciklisávot felvitték pár helyen a járdára. De jellemző a konfrontatív politika, aminek leglátványosabb eleme az ingyenes parkolás, holott már szinte minden korlátozást felfüggesztettek.
Ennek oka, hogy ne jussanak a városok bevételhez, mondta.
A főváros 2030-ig szóló stratégiája más célokat tűz ki, mint amit eddig megszoktunk: esélyteremtő, nyitott és zöld Budapestről van szó, ami a lakhatásra, egészségmegőrzésre fókuszál, mondta. Ha lenne a városnak forrása, és rá lenne bízva, mit tegyen, ahhoz Budapestnek tehát van terve, de Tosics szkeptikus, mert
iszonyatos helyzet alakult ki a politikában.
A kormányzat mindent elvon a várostól, és amit fejlesztésként ő dönt el, az nem a budapestieké. "Ezeket a városlakók nem szeretnék". Szerinte a fővárosnál kellene hagyni a forrásokat, hogy ő csinálja meg, amit akar. Más országokban elképzelhetetlen, hogy a kormány így beleavatkozzon a főváros ügyeibe.
"Ameddig állampolgári jog, hogy valaki ingyenesen elfoglaljon 10 négyzetmétert a háza előtt parkolónak, addig ezen a téren nehéz túljutni, és hiába akar az önkormányzat ésszerű megoldást, mindig országos kiterjedésű törvénybe ütközik".
Szó esett a közlekedési alapjövedelemről, amit arra használhatnának a lakók, amire akarják: vagy a parkolási díjat fizethetnék vagy BKV-bérletet vásárolhatnának belőle, esetleg bringát bérelnének, de ez még csak gondolat. A városnak egyetlen szövetségese a saját lakossága, mondta a szakember.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2021. május 12., szerda 09.05
riporter: PÁlinkás Szüts Róbert
