Tosics: Felfoghatatlan, hogy megengedték a budai felhőkarcolót
12/05/2021 12:31
| Szerző: Klubrádió
Budapest egyre kevesebbet szólhat bele, ami a saját területén történik, mondta a Reggeli személyben Tosics Iván, a Városkutatás Kft. vezetője.
A MOL Campusa is téma volt szerdán a Klubrádió Reggeli személy című adásában. A városképvédelmi szakember szerint a 120 méteres épület "egy szörnyűség, tragédia".
Sok minden történt Budapest történetében az elmúlt évtizedekben, de szerinte ez a leglátványosabb változás, mivel már Margit hídról látható, hogy dél felé van egy olyan magas épület, mint a Gellért-hegy.
"Normális ésszel nem lehet felfogni, hogy ezt megengedték".
Az épület nem rossz, ha annak a tövéből nézzük, de nem az, ha a városképet nézzük. Ráadásul "ha megjelenik a fecske, jön a többi is". A városképvédelmi szakember szerint egyre kevesebb az olyan város a világon, ahol a város értékét a város egészének a kinézete adja, ebből a szempontból Budapest különleges, és ez volt a magassági korlátozás oka is.
Ha Budapestet ellepik a felhőkarcolók, ez az érték fog elveszni.
Bécs példáját említve, ott végül az UNESCO és Bécs vitája a lakosságot is ektivizálta, így a belvárosban nem épült meg a tervezett felhőkarcoló. Szerinte a magyar kormány ezt a vitát akarta elkerülni, amikor "gyorsan megadták rá az engedélyt".
A kormány és a főváros viszonya tragikus, mondta Tosics, aki szerint a kormány egyre több jogosultságot veszi el a fővárostól, ami már a magasságot sem korlátozhatja. A kiemelt beruházásoknál el lehet tekinteni a szabályoktól, és ez beleillik abba a trendbe, hogy a fővárosnak egyre kevesebb beleszólása van abba, ami a területén történik.
Budapesten jelenleg 100 ezer lakás áll üresen, vagy nem lakásként működik. Tosics szerint bár lakáskrízis van, de ez nem azt jelenti, hogy nincs elég lakás.
![](/data/articles/117/1178/article-117875/molkampusza1_fit_800x10000.jpg?key=bc314e6931dfeed5c2ad683a16a5ecb0)
"Nagy területek vannak, ahol lerobbant lakásállomány van, amit rendbe kellene tenni. Aktív fellépés kellene ahhoz, hogy ezeket kezelni lehessen, toronyházat pedig nem lakásoknak szoktak használni" - mondta.
Világszerte van egy tendencia, hogy a pandémia miatt belvárosi irodák állnak üresen, ezért a városok azon gondolkodnak, hogy mit lehetne ezekkel kezdeni. Párizsban például ezeket az ingatlanokat visszaállítanák lakásokká, ott ezt segítik is forrásokkal, de szerinte így sem fog minden irodaház tönkremenni, mert a köztes megoldásoké, a kisebb irodaházaké a jövő.
Szép lenne, ha az önkormányzatokkal egyetértésben fejlesztenék a rozsdaövezeteket, de itthon ez nem így megy.
A rozsdaövezeti bizottságba meg se hívják az önkormányzatokat, pedig ők sem ellenségei a fejlesztésnek.
Mert egy ilyen fejlesztés rengeteg változást hoz a környéken a közlekedéstől kezdve, a szolgáltatásokig: erre fel kellene készülni, de nagyon rövid határidőket adtak meg.
Tosics szerint a pandémia idején mindenhol átmeneti intézkedéseket hoztak az önkormányzatok, és Budapest is átvette a trendet. Ilyen a közterületek átalakítása, vagy éppen a biciklisávok kialakítása. Ezekből a város profitált, de itthon még a miniszter is beleszólt a város működésébe, ennek eredményeképpen a város kénytelen volt változtatni, és például a biciklisávot felvitték pár helyen a járdára. De jellemző a konfrontatív politika, aminek leglátványosabb eleme az ingyenes parkolás, holott már szinte minden korlátozást felfüggesztettek.
Ennek oka, hogy ne jussanak a városok bevételhez, mondta.
A főváros 2030-ig szóló stratégiája más célokat tűz ki, mint amit eddig megszoktunk: esélyteremtő, nyitott és zöld Budapestről van szó, ami a lakhatásra, egészségmegőrzésre fókuszál, mondta. Ha lenne a városnak forrása, és rá lenne bízva, mit tegyen, ahhoz Budapestnek tehát van terve, de Tosics szkeptikus, mert
iszonyatos helyzet alakult ki a politikában.
A kormányzat mindent elvon a várostól, és amit fejlesztésként ő dönt el, az nem a budapestieké. "Ezeket a városlakók nem szeretnék". Szerinte a fővárosnál kellene hagyni a forrásokat, hogy ő csinálja meg, amit akar. Más országokban elképzelhetetlen, hogy a kormány így beleavatkozzon a főváros ügyeibe.
"Ameddig állampolgári jog, hogy valaki ingyenesen elfoglaljon 10 négyzetmétert a háza előtt parkolónak, addig ezen a téren nehéz túljutni, és hiába akar az önkormányzat ésszerű megoldást, mindig országos kiterjedésű törvénybe ütközik".
Szó esett a közlekedési alapjövedelemről, amit arra használhatnának a lakók, amire akarják: vagy a parkolási díjat fizethetnék vagy BKV-bérletet vásárolhatnának belőle, esetleg bringát bérelnének, de ez még csak gondolat. A városnak egyetlen szövetségese a saját lakossága, mondta a szakember.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2021. május 12., szerda 09.05
riporter: PÁlinkás Szüts Róbert