„Zajlik
Szószátyár

Szerdánta, péntekente, szombatonta

24/04/2021 09:24

| Szerző: Klubrádió/K.K.

Hallgatóink érdekes kérdéseire adtak ugyancsak érdekes válaszokat a Szószátyár műsorvezetői. A hajónevektől a raccsolásig széles a skála.

2021. április 21. Szószátyár (2021. április 21., szerda 19:00)
50:14
00:00
Műsorvezetők: ✝︎ Kálmán László, Nádasdy Ádám Szerkesztők: Sugár Ágnes

A csizmadia „csizmadzsia” kellene hogy legyen, a dió „dzsió”, a disznó meg „dzsisznó”. Török eredetű szavakról van szó, az első délszláv közvetítéssel jutott el hozzánk, a másik kettő még a honfoglalás előtt került be a nyelvbe, és aztán alakult olyanra, amilyennek ma ismerjük, használjuk. Ennek a hallgatói kérdésnek a megvitatásával indult a legutóbbi Szószátyár. Aztán Kálmán László és Nádasdy Ádám, a Szószátyár két műsorvezetője tovább haladt a kérdésekkel, amelyek ismét szép számmal érkeztek. Szakértőink hangsúlyozzák, hogy nem helyesírási kérdésekkel foglalkoznak a műsorban, hanem nyelvészettel, izgalmas nyelvi jelenségekkel, szokásokkal, a magyar nyelv változásával, alakulásával.

 disznó (vagy dzsisznó?), kép: Pexels.com 
  
 

Hogyan alakulnak az ikes igék? Egy időben még nem voltak azok, aztán mégis ilyenné váltak – vagy fordítva történt. Madách Imre fő művében, Az ember tragédiájában találni erre számos példát. Elbúj, elbújik, vész, veszik és így tovább. Szóba került – nyilván a világjárvány okán– azt „olt” ige is, meg a védőoltás. Ha belegondolunk, elindulhat a fantáziánk, hisz lehet beoltani valakit, átoltani, valamit leoltani, de lehet ojtani is, már ha kertészetről beszélünk. Fontos megjegyezni, hogy a tűzoltás szó egész máshonnan származik, annak az altatáshoz van köze. Elég csak arra utalni, hogy azt mondjuk a köznyelvben: kialudt a tűz.

Egy hallgatónk aziránt érdeklődött, hogy a magyar nyelvben miért nevezünk egy-egy várost, országot egész másképp, mint más népek. Például: ami nekünk Bécs, az más nyelvekben Wien, Vienna, stb. Vagy ami nekünk Lengyelország, az Poland, Polska, és még lehetne sorolni a példákat. Nos, ez egy sajátosság, mint ahogy az is, hogy egy nyelvnek megvan a saját hangkészlete. Ugye a magyarban van ö, ő, ü, ű, sok nyelvben nincsenek ilyen hangok. Általában az egymással szomszédos népek nyelvi szempontból is hatnak egymásra, elég különös, hogy például a szlovák és a magyar nyelv nem nagyon közeledett az évszázadok során.

Léteznek olyan jellemzők, amelyek az egész világon megfigyelhetők, felfedezhetők, de vannak olyanok is, amelyek csak a Föld egyes pontjain bukkannak fel. Például Afrika egyes részein a csettegő, csattogó beszédmód. Külön érdekesség a pergős „r” hang, ami tulajdonképpen a legtöbb nyelvben ott van, de sajátságos, igazából játékos kiejtési módja időnként gondot okoz, azért van annyi raccsoló ember. A kisgyerekek jó része meg imádja a nyelvét pörgetni.

Ilyen szó pedig nincs!

Már-már filozófiai jellegű kérdés, hogy ha egy szó szokatlan, s bár értjük, de nem használjuk, akkor az létezik-e, vagy sem. Péntekente - mondta ki valaki, de az ismerősei letorkolták. Szakértőink azon a véleményen voltak, hogy a szó teljes egészében magyar elemekből épül fel, de kétségtelenül szokatlan, feltehetően egy online képződmény, és nem működik a hét minden napjával. Az, hogy vasárnaponként, azaz vasárnaponta csinálunk valamit, könnyebben elfogadható, hiszen a "naponta" egy bevett szó, de a hétfőnte, vagy szerdánta elég furcsán hangzik. Nehéz meghúzni a határt, hogy egy szó létezik-e vagy sem. 

vitorlások

 

Egy hallgatónk azt vetette föl, hogy a hajóknak többnyire női nevet adnak. Mintha lenne nemük. Nádasdy Ádám emlékeztetett arra, hogy például a vasúti közlekedésben, a mozdonyok esetében is van ilyen szokás. A teherautóknál, kamionoknál is hasonlóképpen működik a dolog, például a Győrben gyártott Rába MAN teherautót, amelyet a magyar hadsereg is használt, egyszerűen csak Mancinak hívták. Most akkor nézzünk néhány hajónevet, játékos, fantáziadús tulajdonosaiknak köszönhetően, nyilvános adatbázisból. Kommentár nélkül, csak felsorolásszerűen, főleg vitorlások között kutatva. Íme.

Udvarló, Nemtréfál, Válóok, Marhajó, Borzong-a-tó, Natrium Hyatt, Kék Lotti, Rubin Hód, Rozsdás Bökő, Csimborasszó, Asso Le Mio, Napsudár (ez utóbbi azért érdekes, mert a Sudár egy hajóosztály).

De van Cicciolina, Persona, La Diva, Dáma, Manöken, sőt, még Hárpia nevű vitorlás is.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: Pixabay

Szószátyár
2021.04. 21., szerda 19:00
Műsorvezető: Kálmán László, Nádasdy Ádám