„1%
Reggeli gyors

Szakértő: A nyugdíjemelés nem elég, korrekcióra van szükség

23/05/2022 11:09

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

A Magyar Nemzeti Bank átalakítaná a nyugdíjrendszert. Emelnék a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz igazítva, bónuszt adnának a tovább dolgozóknak. Jó ez a nyugdíjasoknak? Tényleg betegen megyünk majd nyugdíjba, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt? Farkas András nyugdíjguru válaszolt a Reggeli gyorsban.

2022. május 23. Reggeli gyors - részlet 22.05.23. Farkas András
05:09
00:00

Miközben az élettartam fokozatosan nő, át kellene alakítani a nyugdíjszámítás módját is. A régebben nyugdíjba menők ugyanis kevesebb pénzt kapnak az újonnan nyugdíjba menőknél, mert az induló nyugdíj mindig a béremelésektől függ, ami pedig az utóbbi időben jelentős volt. Farkas András nyugdíjszakértő a Reggeli gyorsban elmondta, emiatt a korábban nyugdíjba mentek gyakran szoktak panaszkodni. Ezért is "teljesen jogos felvetésnek" gondolja az értékkövetési eljárás módszerének megváltoztatását, amiről az MNB is ír.

Hagyományőrző tollfosztás Botfán
 
Illusztráció
 
Zalaegerszeg, 2019. január 19. Egy résztvevő az Őszirózsa Nyugdíjas Klub hagyományőrző tollfosztásán a Zalaegerszeghez tartozó Botfa közösségi házában. MTI/Varga György
Fotó: Varga György / MTI
 

 

A szakértő elmondta, hogy minél később állapítják meg a friss nyugdíjat, annál magasabb értékek jönnek ki, különösen az előző években megállapított nyugdíjakhoz képest. Most van olyan nyugdíjas, akinek ugyanolyan életpálya után a 2014-ben megállapított nyugdíja 70-80 százalékkal alacsonyabb, mint egy friss nyugdíjasnak, mondta.

Az MNB felvetésével egy gond van, mondta Farkas, hogy ha emellett nem nyúlnak hozzá a nyugdíjemelés módszeréhez is, úgy bármilyen módon is változtatnak az új nyugdíjak megállapításának a számításán, akkor az új nyugdíj is "elkezdene lecsúszni a relatíve elszegényedés csúszdáján".

Szerinte sokféle a nemzetközi tapasztalat, és ez a méltányossági lépés végrehajtható a nyugdíjrendszerben, ő is is ezért küzd, hogy megváltoztassák a valorizációt (tehát a nyugdíjszámítást), mondta Farkas András. Szerinte a régebbi nyugdíjakat "pozitív diszkriminatív módon kellene emelni", utólagos korrekciót kell beépíteni. Most a nyugdíjemelés nem elég, hanem az utólagos korrekcióra is szükség van, ami a régi nyugdíjasokat kicsit feljebb emelheti.

A nemzeti bank javaslatai között van az is, hogy ösztönöznék a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, amivel kapcsolatban a szakértő azt mondta, ez is egy nyugdíjnövelési módszer. Jelenleg ugyanis, ha valaki a nyugdíjkorhatár után nem igényli a nyugdíját, hanem tovább dolgozik, akkor 30 naponta fél százalékos nyugdíjemelésre, bónuszra szerez jogosultságot. Az MNB mostani javaslatában évi 6 százalékos nyugdíjbónusz szerepel. Farkas András szerint "ezzel nincs baj": minél jobban ösztönöznek, annál jobb a gazdaságnak, hiszen "akkor hosszabban maradnak a szakképzett, nagy tapasztalatú szakemberek az aktív munkaerőpiacon".

Ugyanakkor ennek is vannak súlyos korlátai, mondta Farkas, aki rámutatott, hogy Magyarországon az egészségben várható további élettartam az EU-ban az egyik legrosszabb. Miközben a normál várható további élettartam, tehát az egészségben és nem egészségben töltött évek száma "nem annyira rövid a nőknél" 18, a férfiaknál 14,5 év. "De ennek sajnos kevesebb mint a fele tölthető el az egészségben a statisztikák szerint".

Ha felnyomnánk a munkavállalás ösztönzésével azt a kort, amikor ténylegesen nyugdíjba mennek az emberek, akkor gyakorlatilag betegen mennének nyugdíjba. Ezért szerinte ez a módszer elfogadható, de de nem szabad túlfeszíteni a húrt, mert akkor beleütközünk az egészséges élettartam korlátba.