Síklaki: Ha bűnözöket kérdezünk, ne finomkodjunk

Gyász és csend jellemzi a választás után a vesztes oldalt, miközben a társadalmi feszültségek várhatóan gyorsan enyhülhetnek – erről beszélt Síklaki István szociálpszichológus a Reggeli gyorsban. Szerinte a politikai megosztottság jelentős része mesterségesen fenntartott állapot volt, amely a kampány lezárultával fokozatosan feloldódhat.

A szociálpszichológus úgy fogalmazott: rég érezte magát olyan jól, mint vasárnap óta és az ország lelkiállapota szerinte jó, ugyanakkor a korábbi kormánypárti szavazók körében most a gyász fázisa érzékelhető, hiszen sokan egészen a választás napjáig biztosra vették a győzelmet. Ő, saját elmondása szerint nagyon nehezen viselte az elmúlt 16 évet, de most nagyon komolyan együttérez a gyászoló, tisztességes fideszes választókkal, akiknek az eredmény nagy sokk lehetett, ami jórészben Orbán felelőssége.

Síklaki személyes példát is említett: egy fideszes ismerőse a választás estéjén kétségbeesetten kérdezte tőle, „hol rontották el”. A szociálpszichológus szerint az ilyen reakciók azt mutatják, hogy a vereség feldolgozása időigényes folyamat lesz. Hangsúlyozta: a vesztes oldalon lévő választók felé nem számonkéréssel, hanem empátiával kell fordulni. Úgy véli, sokan inkább elszenvedői voltak a politikai kommunikációnak, mint alakítói.

Szerinte kifejezetten káros lenne, ha a győztes oldal arra próbálná rávenni őket, hogy önkritikát gyakoroljanak vagy beismerjék tévedésüket. Ez ugyanis védekező reakciót váltana ki, és lassítaná a társadalmi feszültségek oldódását. 

Síklaki István szerint a hétköznapi emberi kapcsolatokban a politikai törésvonalak jelentős része magától is eltűnhet. Úgy látja, ha megszűnik a „folyamatos mesterséges uszítás”, a társadalom természetes módon visszarendeződhet. A családokon belüli konfliktusok kapcsán is azt mondta: nem érdemes erőltetni a szembenézést, inkább időt kell hagyni arra, hogy a tapasztalatok hatására mindenki maga vonja le a következtetéseket.

Elszámoltatás igen, de „békén hagyás” a választóknak, a rendszer áldozatainak

A szociálpszichológus különbséget tett a politikai vezetők és a választók között. Míg utóbbiakat szerinte békén kell hagyni, addig a döntéshozók esetében szükséges a felelősségre vonás. Úgy fogalmazott: „a bűnösöknek más a helyük”, az ő esetükben nem lehet egyszerűen továbblépni, a jogi elszámoltatás elkerülhetetlen.

Felvetette azt a közösségi oldalakon is kiélezett témát, hogy mit is kell most kezdeni a NER embereivel? Szabad-e megszólaltatni és magyarázkodni hagyni a független sajtóban olyanokat, akiket a társadalom jó része bűnözőnek tart és azt várja, mikor indul ellenük már eljárás? Ezzel kapcsolatban Síklaki kritizálta a partizános Gulyás Mártont, akinél már megszólalt többek között Pócs János és Deák Dániel. Síklaki szerint úgy beszélgetett ezekkel a NER-es figurákkal, "mintha csak egy kicsit másképp gondolkodó ember ülne vele szemben, nem egy bűnöző". És ha mégis ilyen riportok készülnek, akkor szerinte sokkal keményebben kell fellépni velük szemben, úgy ahogy a "közmédia" riporterei léptek fel Magyar Péterrel - tette hozzá. A szociálpszichológus azt is mondta, azoknak lehet teret adni, akik áldozatai voltak a rendszernek, hogy elmondhassák, mit gondoltak régebben és mit gondolnak most.

Gulyás Márton is érezte a Partizán követőinek nyomását, mert egy videóban magyarázta el, miért kérdezi meg az elmúlt 16 év befolyásos figuráit. Az újságíró szerint nem az a kérdés, hogy „szabad-e” NER-közeli szereplőket beengedni a stúdióba, hanem az, hogy a sajtó elvégzi-e a dolgát: ha az alany releváns és hajlandó megszólalni, akkor helye van a műsorban, a feladat pedig az, hogy kritikus, érdemi és szembesítő kérdéseket kapjon. Úgy érvel, hogy a valóság feltárása sokszor kellemetlen, de ennek elkerülése még nagyobb hiba lenne, mert így a közönség kevesebbet tudna meg a fontos ügyekről. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy 16 évig épp az volt a probléma, hogy a hatalom szereplői nem válaszoltak kérdésekre, ezért most, amikor erre hajlandóság mutatkozik, szakmailag indokolhatatlan lenne nem élni a lehetőséggel – a kihívás inkább az, hogy ezt jól, következetesen és kemény kérdésekkel tegyék.

Síklaki István a választás után valamivel optimistább lett. Korábban attól tartott, hogy a vesztes oldal jelentős erőforrásait felhasználva erős politikai ellenreakció indulhat, de most úgy látja, ennek kisebb az esélye.

Szerinte a korábbi hatalmi struktúra egysége is megbomolhat, ami tovább csökkenti egy összehangolt ellentámadás lehetőségét. Ugyanakkor figyelmeztetett: a gazdasági helyzet és a jogi kihívások komoly feladat elé állítják az új kormányt.

A teljes interjút fenti lejátszóra kattintva érheti el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)