Rendszeresen szántották a több ezer éves kurgánt, de mi az?
23/03/2023 16:29
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Bronzkori kurgánt találtak Kengyel határában. A félig egy szántőföldön fekvő több ezer éves temetkezési halmot rendszeresen szántotta a tulajdonos, mivel fogalma sem volt, mivel van dolga. Rengeteg kurgán lehet még az Alföldön, amik nemcsak régészeti szempontból, hanem egyedi rovar- és növényviláguk miatt is védendők lennének.
A kunhalom vagy kurgán temetkezési halom, amelyben egy vagy akár több elhunyt is fekszik. Kívülről úgy néz ki, mint egy mesterséges domb vagy földhalom. Az Alföldön rengeteg van belőlük, a legrégebbiek a rézkorból származnak – a legtöbb ilyen – de későbbiek is vannak, magyarázta a munkálatokban részt vevő Nagy Fanni, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze a Reggeli gyorsban.
A kengyeli kunhalom érdekessége, hogy korábban beleástak, jó minőségű termőtalaj volt felhalmozva, így a helyiek azt gondolhatták, jó lesz virágföldnek – mondta Nagy. A régészek viszont nem ástak bele, hanem egy metszetfalat képeztek, vagyis egyenesre faragták a megmaradt csonkot. Ez elegendő ahhoz, hogy megtudják, hogyan épült a halom és a rongálásokat is fel lehetett térképezni – ugyanis a kurgánokat korábban sokszor kirabolták. A munkák során találtak bronzkori edényeket és egy fazék töredékeit, ezek alapján állapították meg, hogy Kr.e. 3000-2500-ban hozhatták létre a kunhalmot. Temetkezést nem találtak, de nem is szeretnék tovább bolygatni, a cél inkább az, hogy megőrizzék azt az állapotot, amit találtak – magyarázta a régész.
A kunhalom egyébként félig egy szántóföldön fekszik, a tulajdonos rendszeresen szántotta is korábban, mivel fogalma sem volt róla, hogy mi van a földje végében. Szerencsére, amikor elmondták neki, nagyon készséges volt és egyből kivonta a területet a művelés alól – mesélte Nagy.
Sokan lehetnek ugyanígy, a talajművelés miatt pedig folyamatosan pusztulnak a kurgánok. A régész azt javasolta a gazdáknak, hogy ha a földjükön "gyanús" domb van, tehát nem tűnik természetesnek, "határozottabb", mint az Alföldön előforduló lankák folytatása, akkor szóljanak egy közeli múzeumnak vagy a természetvédelmi hatóságnak.
A kurgánok ugyanis nemcsak régészeti, természetvédelmi szempontból is fontos "csomópontok": olyan növény- és rovarvilág él rajtuk, ami máshol nem jellemző.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Geodéziai mérőtorony a Hortobágy legmagasabb pontja, a 104,8 méteres Bürök-halom nevű kunhalom tetején Nagyiván határában 2013. november 12-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
2023.03.23., csütörtök 8:36
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János
