„Köszönjük,
Reggeli gyors

Putyin folytatja az európai demokráciák elleni támadását

9/09/2022 08:44

 | Szerkesztő: Bohus Péter

Az EU gazdasági miniszterei ma vitatják meg az energiaválság enyhítésére kidolgozott brüsszeli elképzeléseket. Folytatódik Putyinnak az európai demokráciák meggyengítését célzó támadássorozata, támogatja a szélsőséges politikai mozgalmakat, amelyek kihasználhatják az energiaválság miatt kiakult elégedetlenséget. Olaszországban és Svédországban is komoly befolyást szerezhet a szélsőjobb a választásokon. Nemzetközi lapszemle.

2022. szeptember 09. Lapszemle 20220909/Kárpáti János
06:09
00:00

Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter közölte: a helyben előállított földgáz exportálásának a tilalmát tervezik, amivel emeli a tétet a már így is feszült magyar viszonyban - írja az EurActiv. A  miniszter elmondta, hogy az INA horvát energetikai társaság, amelyben a Molnak 49 százalékos részesedése van – miközben a horvát államnak csak 45 -, idén 703 millió köbméter gázt állít elő, és ennek teljes egészében horvát polgárokhoz, intézményekhez, kórházakhoz és óvodákhoz kell eljutnia, elfogadható áron. Filipovic arról is beszélt, hogy az INA vezetése a nemrég kipattant csalási botrány nyomán miatt már nem élvezi a horvát kormány támogatását, ezért kellett lemondania Fasimon Sándor igazgatótanácsi elnöknek.

Az EB-elnök sajtóértekezlete
 
Az EB-elnök sajtóértekezlete
 
Brüsszel, 2022. szeptember 7. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke ismerteti az európai energiaválság megoldására irányuló bizottsági javaslatokat Brüsszelben 2022. szeptember 7-én. Az uniós testület legújabb javaslatcsomagját a tagállamok energiaügyi miniszterei szeptember 9-én vitatják meg rendkívüli tanácskozásukon. MTI/EPA/Olivier Hoslet
Fotó: OLIVIER HOSLET
 

 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az uniós országok szakminiszterei ma vitatják meg az energiaválság enyhítésére kidolgozott brüsszeli elképzeléseket. A konzervatív német lap szerint az egyik fő téma az energiacégek az áremelkedések nyomán elért extra bevételeinek külön megadóztatása. Vannak olyan tagállamok – így Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Svédország és Csehország -, amelyek teljesen függetleníteni kívánják egymástól az elektromos energia és a gáz árképzését. Az Allgemeine felhívja azonban a figyelmet arra, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a londoni Financial Timesnak adott interjújában azt indítványozta: ne az energiacégek extra nyereségének a megadóztatására próbáljanak kidolgozni bonyolult mechanizmust, hanem inkább egy-két évre helyezzék hatályon kívül a kibocsátáskereskedelmi szabályokat, vagy legalább jelentős mértékben csökkentsék a szén-dioxid kibocsátási kvótájának az árát.

A frankfurti baloldali Rundschau szerint Putyinnak az európai demokráciák elleni támadássorozata a tervek szerint folytatódik. Az orosz kormány évek óta támogat európai szélsőséges politikai mozgalmakat, és ezek most, az energiaválság idején teret nyernek.

Orbán Viktor, Magyarország jobboldali kormányfője fenntartja a magyar-orosz viszonyt, és megkérdőjelezi a további uniós szankciókat – írja a lap, ami szerint lehetséges, hogy hamarosan Olaszországban is olyan Putyin-közeli alakok fognak kormányozni, mint Silvio Berlusconi, illetve Matteo Salvini. Sőt Németországban is akadnak követői az orosz elnöknek. Az AfD – Alternatíva Németországnak – elnevezésű párt őszre és télre ismételt tiltakozásokat hirdetett meg, az Oroszország elleni szankciók feladását követelve. De a Baloldaliaknak néven működő párt is forró őszt hirdetett, tiltakozásokkal. Más európai országokban szintén egyre nyilvánvalóbb az elégedetlenség – állapítja meg a lap, és ennek alátámasztására megemlíti a szélsőjobboldali csoportok, valamint a kommunisták által közösen szervezett minapi prágai tüntetést, továbbá azt, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények szerint Ausztriában is gyarapítja támogatói körét az oroszpárti Osztrák Szabadságpárt.

A Rundschau szerint a szélsőséges politikai mozgalmak támogatásával a Kreml nem feltétlenül oroszbarát politikai fordulatot akar elérni, hanem a bizonytalanságérzet elterjesztésére és a polarizálódás erősítésére törekszik.

Svédországban most vasárnap, szeptember 11-én, Olaszországban pedig két héttel később tartanak parlamenti választást. Az EUObserver című hírportál a svéd helyzetről azt írja, hogy a keményen jobbos, korábban neonácinak minősíthető, Svédországi Demokraták néven tevékenykedő párt, amely utcai tüntetéseket szervez, a választás nyomán egyfajta királycsináló lehet, a jobbközép pártszövetség kormányalakítását segítve. Svédországot gyakran méltatják - vagy éppen gúnyolják az oroszok és a trumpista amerikai republikánusok - azzal, hogy valójában liberális utópia, amely olyan ügyeket tűzött a zászlajára, mint a melegházasság, a női jogok, az apasági fizetett szabadság, valamint a menekültek jogai. Az ország azonban most éles és meglepő jobboldali fordulatot mutat. A konzervatív blokk, hogy megszerezze a hatalmat a jelenleg kormányzó szociáldemokratáktól, a szélsőjobboldali párt segítségére számít.

Horthy / Orbán / Mussolini / Meloni
 
Orbán és Meloni
 

 

A The Guardian az olasz helyzetről megállapítja, hogy az előrejelzések szerint a választások nyomán a római parlamentben a szélsőjobboldali, Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek által irányított koalíció kerülhet domináns helyzetbe. Ennek a lap szerint messzemenő következményei lehetnek nem csupán Itáliára, hanem az egész EU-ra nézve, annak ellenére, hogy a pártszövetség az unió és a NATO melletti elkötelezettséget hangsúlyozza. A 45 éves Meloni elhatárolódott ugyan pártja neofasiszta gyökereitől, mondván, Olaszország a fasizmust átadta a történelemnek, mégis csodálja Orbán Viktor magyar nacionalista vezetőt, ellenzi a melegjogokat, és úgy véli, hogy a haditengerészetnek vissza kellene fordítania a migránsokat – fogalmaz a Guardian.