„Támogassa
Reggeli gyors

Óriási lemaradásban van Magyarország a szélenergia hasznosításában

19/09/2022 12:41

| Szerző: Klubrádió

"Míg Magyarországon 1-2 százalék a szélenergiának a részaránya, addig Dániában ez 50 százalék" – mondta a Reggeli gyorsban Munkácsy Béla, az ELTE Természettudományi Kar Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa.

2022. szeptember 19. Reggeli gyors - részlet 2022.09.19. Munkácsy Béla
14:36
00:00
Miközben az Ukrajnában zajló háború és az Oroszországot sújtó szankciók miatt Európa súlyos energiaválsággal küzd, és az európai államok kétségbeesetten kutatnak alternatív energiaforrások után, Magyarországon az a felettébb különös helyzet állt elő, hogy nálunk 2011 óta nem épült szélerőmű. Na és hogy miért? Kezdetben állítólag azért, mert egy miniszteri rendelet olyan feltételeket szabott meg, amelyeknek a kereskedelmi forgalomban kapható szélturbinák nem feleltek meg, 2016-tól pedig azért, mert a Fidesz-kormány hozott egy olyan rendeletet, ami gyakorlatilag ellehetetlenítette, és máig lehetetlenné teszi a turbinák telepítését írja a qubit.hu.

"Jelenleg Nyugat-Magyarországon vannak csak szélerőművek, mert a 2000-es években elérhető szélturbinák csak azon a részen tudtak hatékonyan működni, de mára eljutottunk odáig, hogy a mai technológiával már bárhol tudnának dolgozni, 150-160 méteres oszlopmagassággal, 70-80 méteres lapátokkal. A most működő turbinákhoz képest 2-3-szoros villamosenergiát tudnának termelni, de ezeket a jelen szabályozás értelmében nem lehet telepíteni" – mondta a szakértő. Hozzátette, nagyon fontos tényező, hogy "ez nem kerülne adóforintokba (a kockázati befektetők miatt), ellentétben az atomerőművel, amit teljes egészében mi finanszírozunk, és évtizedekre fogja további kiszolgáltatottságban tartani az országot, mert az atomerőmű működtetése az orosz üzemanyagok nélkül nem elképzelhető. Az orosz technológia önmagában felveti a kérdést, hogy milyen alapon beszél bárki arról, hogy Magyarország energiafüggetlenedése felé egy óriási lépés, ha PaksII megépül".

Munkácsy beszélt arról is, hogy – például Dániához hasonlóan – amikor ráébred a szakma arra, hogy saját kézbe kell venni az energiarendszert és nem pedig importra támaszkodni (Magyarország 80-85 százalékban importfüggő), akkor lehet eredményeket elérni. Sajnos nálunk ennek nincs nyoma, amiért a politikusok és döntéshozók, illetve azok az energiaszektor  szakmai alakítói, a mérnökök tehetők felelőssé, akik ehhez az elmúlt 20-25 és különösen az elmúlt 12 évben asszisztáltak.

"Dániában a mérnöktársadalom már 20 éve 100 százalék megújuló energiáról beszél, és el is jutottak odáig, hogy 2030-ra 109 százalék megújuló energia lesz majd a villamosenergia rendszerben, amiből jócskán jut majd eladásra is. Ez mind helyben elérhető energia, nem import. Innentől kezdve teljesen világos, hogy hol van itt a probléma, amikor nálunk ezt a 80-85 százalékos importfüggőséget konstatálhatjuk" – mondta az egyetemi adjunktus.

A Reggeli gyors vendége szerint egy ilyen beruházás 6-8 év alatt térülne meg, de ez – napelem piachoz hasonlóan – nagyon nagy mértékben függ a hihetetlen gyorsan változó gazdasági környezettől (többek között a villamosenergia árától is). Dániával ellentétben (ahol az alacsonyabb magasságban is jobban fúj a szél) Magyarországon a kisméretű (házi) szélerőműveknek nincs gazdasági és környezeti realitása, bár vannak nálunk is olyan szélcsatornák, ahol lehetne ezeket gazdaságosan működtetni.

"Az ELTE adjunktusaként azt mondhatom, hogy idén nyár óta érzékeljük mi is a tanszéken, hogy van érdeklődés a kormányzat részéről a téma iránt, és nagyon bízunk benne, hogy végre megtörik a jég, mert úgy tűnik, hogy az energetikai önrendelkezés egyre jobban felértékelődik, aminek az előnyei nyilvánvalóak mindenki számára" – mondta a Reggeli gyorsban Munkácsy Béla, az ELTE Természettudományi Kar, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/interjú Munkácsy Bélával
2022.09.19., hétfő 08:47
Riporter: Pálinkás Szüts Róbert