Orbánnak bő 12 milliárd oka van, hogy végre teljesítse a brüsszeli előírásokat
13/12/2022 08:33
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
Magyarország hozzájárul az EU-s közös döntésekhez, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez, de ez még nem biztos pénz, írja a nemzetközi média, amely szerint most Magyarországon van a sor, hogy teljesítse azokat a korrupcióellenes és jogállami vállalásokat, amiket a pénzek érdekében ígért. Az EU-s korrupciós botrány azonban megnehezíti, hogy Lengyelországgal és Magyarországgal szemben fellépjenek. Nemzetközi lapszemle.
Magyarország hozzájárult Ukrajna jövő évi pénzügyi megsegítéséhez, valamint ahhoz, hogy az EU csatlakozzék a nagyvállalatokra vonatkozó globális adóminimumról szóló nemzetközi megállapodáshoz. Cserébe az Unió rugalmasságot tanúsít a Magyarországnak fizetendő támogatásban, írja a Reuters a tegnap éjszaka Brüsszelben kötött alkuról.
Az alku alapján Ukrajna uniós költségvetésből jövőre 18 milliárd eurót kaphat, és a pénzt az egyes tagállamoknak nem az EU-nál rosszabb feltételek mellett kell előteremteniük a nemzetközi hitelpiacon. Budapest eláll attól is, hogy megvétózza az OECD égisze alatt kidolgozott egyezményt, amely legalább 15 százalékos nyereségadót ír elő a multikra vonatkozóan, mégpedig ott, ahol az üzleti tevékenységüket valójában folytatják, és nem feltétlenül abban az országban, ahol az adókedvezmények reményében a központi irodájukat berendezték.
Ami a mérleg másik serpenyőjét illeti, a magyar fél egyfelől megkapja azt, hogy az év végével nem vész el visszavonhatatlanul a világjárvány utáni gazdasághelyreállítási alap Magyarországnak szánt 5,8 milliárd eurójából 70 százalék – vagyis durván 4 milliárd euró -, miután az EU elvben jóváhagyta a pénz felhasználásáról szóló magyar kormányzati tervet. Ez azonban nem jelenti a pénz azonnali átutalását, hiszen Budapestnek még további feltételeket kell teljesítenie.
A magyar fél azt is elkönyvelheti, hogy az Unió 7,5 milliárdról 6,3 milliárd euróra csökkenti azt az összeget, amit jogállami aggályok miatt, a brüsszeli elvárások teljesítéséig visszatart a Magyarországnak szánt általános büdzséből. Ez a mérséklés azt jelenti, hogy három fontos uniós operatív programnak nem az Európai Bizottság által javasolt 65, hanem csak 55 százalékát fagyasztják be. A Reuters a magyar részről teljesítendő feltételek közül kiemeli a korrupció leküzdését és a bíróságok függetlenségének a helyreállítását.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Orbán Viktornak – megfogalmazása szerint a „veterán populista miniszterelnöknek” – nagy szüksége van az uniós forrásokra, hiszen az infláció 26 százalékosra nőtt, emelkedik az eladósodottság mértéke, a forint pedig rosszul teljesít a térség más fizetőeszközeihez képest. Orbán – írja a Reuters – az elmúlt hónapokban megállapodásra törekedett az EU-val, és megváltoztatott törvényeket, Brüsszelt azonban ezzel nem győzte meg, miközben uniós tagországok dúltak-fúltak amiatt, hogy a magyar miniszterelnök megvétózott uniós külpolitikai lépéseket. „Számunkra fontos, hogy képesek legyünk Ukrajna támogatására. A többi Magyarországon múlik, az ő pénzükről van szó” – idéz a Reuters egy uniós diplomatát.
A Politico szerint ez nyereséget jelent Orbánnak, akinek két tényező játszott a kezére: az egyik az EU döntéshozatali rendszerének azon vonása, hogy fontosabb kérdésekben egybehangzó állásfoglalásra van szükség a tagállamok részéről, a másik pedig az, hogy az Unió igyekezett az egységes fellépés benyomását kelteni az ukrajnai háború ügyében. Másfelől – figyelmeztet a Politico – Magyarország még így is elveszíthet eurómilliárdokat, hiszen nincs semmi garancia arra, hogy képes lesz teljesíteni mind a 27 jogállami reformfeltételt, ami a pénz felszabadításához szükséges.
A Der Spiegel azt írja: a tagállami nagykövetek ülésén született döntés értelmében visszatartott összeg ugyan 1,2 milliárd euróval alacsonyabb az Európai Bizottság által javasoltnál, ám az egységes álláspont megszületése mégis nagy sikernek számít, hiszen Magyarországra most az a nyomás nehezedik, hogy további reformokkal kell javítania a jogállamiság helyzetét.
A bajor Süddeutsche Zeitung a témáról írt összefoglalójában kitér arra: Lengyelország példája jól mutatja, hogy milyen nehéznek is bizonyulhat a tényleges hozzájutás a már beígért pénzekhez. A varsói kormány már júniusban megállapodásra jutott a brüsszeli Bizottsággal, de az igazságszolgáltatás függetlenségének az előírt megerősítése még most sem valósult meg olyan mértékben, hogy a lengyelek akár egyetlen euróhoz hozzájutottak volna a nekik szánt 22 és fél milliárdos keretből. „Orbánnak most bő 12 milliárd oka van arra, hogy végre teljesítse a brüsszeli előírásokat” – fogalmaz a Süddeutsche Zeitung.
Szintén a Politico interjút közöl Emily O’Reilly uniós ombudsmannal, aki szerint a görög európai parlamenti alelnöknőt, Eva Kailit és környezetét - érintő katari vesztegetési ügy miatt szükség lenne az EU körüli lobbizás szabályainak a szigorítására, az ombudsmani hivatal nyomozási és szankcionálási jogának a megteremtésére. A botrány kipattanása megnehezíti az EU számára, hogy fellépjen Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, és valóságos ajándékot jelent azoknak, akik EU-ellenes irányvonalat követnek – érvelt O’Reilly.