„Klubrádió“
Reggeli gyors

Orbán játszhatja a sértettet, legfeljebb majd senkit nem érdekel

16/12/2019 19:54

| Szerző: Klubrádió

Az ostromlott erődben élő, mindig csak magukra utalt, a Nyugatra hiába váró közép-európai népek virágzó jövőjének Orbán Viktor által előadott vízióját elemezte Lakner Zoltán politológus. Az apropó a magyar miniszterelnök temesvári beszéde volt, amelyben az elemző szerint Orbán Viktor olyan, magyar főszerepléssel megvalósítandó, közös gazdasági terveket fogalmazott meg, amelyek hangzatosak, de nem biztos, hogy bárkit is igazán érdekelni fog a szomszédos országok vezetői közül.

2019. december 16. Reggeli gyors-részlet/Interjú, Lakner Zoltán (19.12.16.)
09:13
00:00

A klasszikus magyar sérelmi politizálás is hangsúlyt kapott Orbán Viktor miniszterelnök temesvári beszédében, aminek mindig az az érdessége, hogy kormányfői szintre emelten jelenik meg a magyar közéletben – mondta Lakner Zoltán politológus. A közép-európai népeknek tulajdonított sérelmek most az EU-ban meghatározó erejűnek képzelt gazdasági régió víziója kapcsán kerültek elő Orbán szónoklatában, amit a romániai forradalom harmincéves évfordulójára mondott. Ez nem csoda, mert mint Lakner megjegyezte, látható, hogy Orbán egész politikája az ostromlott erőd szindrómára épül, aminek minden megnyilvánulásában meghatározó szerepe van.

Temesvár 30 - Orbán Viktor a Temesváron rendezett gálaesten
 
 Orbán Viktor beszédet mond a ,,Temesvár 30” emlékhét gálaestjén Temesváron 2019. december 14-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
 

Mit kezdjünk a Nyugat-Európából jelentkező munkavállalókkal?

A miniszterelnök ezúttal összekötötte a múltban elszenvedett közös közép-európai sorsot az együtt épített jövő gondolatával, amelyben közvetve a magyar szerepvállalás jelentőségét is hangsúlyozta.

Mint mondta, Közép-Európa népei mindig is tudták, hogy a szabadságot sohasem fogják megkapni ajándékként a nagyhatalmaktól. Ha a nyugatiakra vártak volna, még mindig szovjet csapatok megszállása alatt élnének. Most pedig eljött az idő, hogy Európa másodvonalából előrelépjenek, mert nagyszerű esélyei vannak arra, hogy összefogva felépítsenek egy új Közép-Európát.

„Olyan Közép-Európát, amely nemcsak beszállítója a nyugat-európai gazdaságoknak, hanem a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége is. Ahol a városainkat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkásaink, és ahol az okoz majd fejtörést, hogy mit kezdjünk a Nyugat-Európából jelentkező munkavállalókkal.”

Együtt dübörög egér és elefánt

Lakner Zoltán emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor régóta hangoztatott terve egy komplex közép-európai gazdasági térség kialakítása, és mantraszerűen ismételgeti, hogy a V4 országok már most is az Európai Unió gazdasági növekedésének motorját jelentik – ráadásul nagyobb a kereskedelmi forgalmuk Németországgal, mint például Franciaországnak. Nem mindegy azonban, hogy egy ország gazdaságának milyen a mérete, a viszonylag magas növekedés ugyanis egy kisebb állam esetében sokkal kevesebbet jelent, mint egy akár recesszió közeli német gazdaság fél százalékos pluszteljesítménye, és persze az sem mindegy, hogy két ország kereskedelme miből áll – tette hozzá a politológus.

Lakner, 2012-ből is emlékszik olyan Orbán-nyilatkozatra, amelyben a magyar kormányfő varsói kollégájával, Donald Tusk, akkori lengyel miniszterelnökkel találkozva a közép-európai térség erejéről beszélt. Az elemző szerint ez azért volt különösen megmosolyogtató, mert Magyarországon akkor épp recesszió volt, és olybá tűnt, az ember az egér és az elefánt közös hídon dübörgésének jelenetét látja.

Fontos az js, hogy Közép-Európa országai különböző pozíciójú államok. Szlovákia az eurózóna tagja, Lengyelország önmagában egy közel 40 milliós regionális hatalom, Csehország, vagy akár a nem V4-es, de a térséghez sorolható Szlovénia történelmileg sokkal inkább kapcsolódik a nyugati gazdaságokhoz – tette hozzá.

Ez nem úgy működik

Persze van visegrádi együttműködés az EU-n belül, de ez inkább blokkoló hatalmat jelent, amikor menekültügyi kérdésekben vagy a jogállamiságot számon kérő kritikák, illetve az uniós támogatások esetleges csökkentése ellen lépnek fel. Nem látszik azonban, hogy ebből miként lenne állandó, közös érdekérvényesítés más ügyekben. Azt persze egyik sem ellenzi, hogy mondjuk szorosabb, jobb minőségű közlekedési kapcsolatok legyenek a négy ország között, de hogy ez egy közösen vallott, kifejezetten egy közép-európai régiós gazdasági térség kiépítése szempontjából értelmezhető cél lenne, azt nehéz lekövetni más országok vezetőnek a nyilatkozataiban – mondta Lakner.

A szóban forgó országok közti viszonyok, mint más uniós tagállamok esetében is, azonban nem úgy működnek, ahogy az Orbán Viktor szónoklataiban megjelenik. Taktikai és stratégiai szövetségek természetesen fennállnak, tehát vannak ügyek, amelyekben ezek országok együtt tudnak működni, más ügyekben meg másokkal fognak együttműködni. Le lehet ezt önteni éppenséggel sérelmi politikai mázzal is, de ez senkit nem fog érdekelni, ha egy kormányfő vagy államfő a tárgyalóasztalnál felismeri, hogy neki más érdeke van – hangsúlyozta a politológus.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Reggeli gyors/Interjú Laknet Zoltánnal
2019. december 16., hétfő 08.20
riporter: Szénási Sándor