„Klubrádió“
Reggeli gyors

Nem a bevándorlásról szólt az EP-választás

29/05/2019 07:38

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

A populisták elvesztették a kezdeményezést, nem sikerült kizárólagos témává tenniük a bevándorlást az európai parlamenti választásokon – írta az EUObserveren megjelent véleménycikkében egy néppárti gondolkodó. A New York Times is reménykeltőnek tartja a szélsőjobboldali populisták vártnál gyengébb szereplését, de aggódik az EU további polarizációja miatt. A Die Welt pedig arról számolt be, hogy javulnak a dán liberális Margrethe Vestager esélyei az Európai Bizottság elnöki posztjára. Kárpáti János lapszemléje.

2019. május 29. Reggeli gyors / részlet - Lapszemle (19.05.29.)
05:23
00:00
Nem a bevándorlás lett a választások fő témája

A populisták jelentős számú szavazatot nyertek, de elvesztették a kezdeményezést – állapítja meg az európai parlamenti választások eredményének fényében az EUObserver című brüsszeli uniós hírportálon megjelent véleménycikkében Tomi Huhtanen, az Európai Néppárt hivatalos elemző műhelyének, a Wilfried Martens Központnak az ügyvezető igazgatója, tehát olyasvalaki, aki garantáltan a jobbközép irányzatú pártcsalád főáramlatának a mindenkori véleményét közvetíti. Nem ment végbe az a populista forradalom, amit néhányan jósoltak – írja Huhtanen. Szerinte az egyes populista pártok választási eredményeiben főként az mutatkozik meg, hogy miként alakult az elmúlt hónapokban a népszerűségük a saját országukban – és nem az, hogy milyen az Európa-képük. Néhány EU-országban most a legnagyobb pártok közé tartoznak ugyan, de az Európai Parlamentben együttesen sincs meg a határozathozatalok blokkolásához elegendő szavazatuk, ráadásul nem is lesznek képesek egyetlen zászló alatt tömörülni. Ennél is fontosabb – folytatja a Martens-központ vezetője –, hogy immár nincs a kezükben a kezdeményezés. Az, hogy becsméreljék az uniót, immár nem tartozik a húzótémák közé, ehelyett olyasmiket vesznek elő, mint az úgynevezett identitáspolitika, illetve a bevándorlás. Ennek egyszerű az oka: visszaütött a briteknél tapasztalt, végeláthatatlan Brexit-káosz, és az unió lakosságának csupán a nyolc százaléka gondolja azt, hogy nem vesztenénk semmit, ha összeomlana az EU. Azok a kemény realitások, amik a Csatorna túlpartján most kiütköznek, megváltoztatták a vitákat szerte a kontinensen, az európaiak egyszerűen nem akarják otthagyni az EU-t. Az unió támogatottságát számottevően megnövelte a britek kilépési folyamatának az alakulása. Ennek eredményeként kénytelenek az euroszkeptikus populista pártok – amelyek eddig vehemensen ragaszkodtak az EU-val való erőszakos szakításhoz – változtatni a hangnemen. Most inkább fékeket helyeznének el az integráción, és arra összpontosítanak, hogy hol tehetnek szert hozzáadott értékre a tagállamok. Marine le Pen az EU radikális reformjára szólít fel, Matteo Salvini a józan ész Európáját szorgalmazza. Ezzel hallgatólagosan elismerik, hogy az unió igenis hozzáadott értéket jelent – írja Tomi Huhtanen. A néppári elemző kitér arra is: a populista pártok egyik reménye ahhoz fűződött, hogy az európai választások egyetlen, kizárólagos kérdéseként tüntethetik fel a bevándorlást, és minden más témát félresöpörhetnek. Ez a stratégia nem, illetve csak korlátozottan bizonyult működőképesnek – állapítja meg.

 
Az Európai Parlament frakciói, 2019-24 (előzetes adatok, EPP: Európai Néppárt, S&D: Szocialisták és Demokraták, ALDE: liberálisok, Greens/EFA: zöldek), forrás: europarl.hu
 
 

 

Gyengébb szélsőjobb, polarizálódó EU

A New York Times reménykeltő és aggasztó elemeket egyaránt talál az európai választások tanulságai közt. Szerkesztőségi kommentárjában a tekintélyes világlap elégedetten állapítja meg, hogy a szélsőjobboldali populisták a vártnál valamivel gyengébben szerepeltek, ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a fősodorbeli nagy pártoktól – a jobbközéptől és a balközéptől - sokan eltávolodtak. Az Európai Unió támogatói vagy a liberálisokhoz, vagy a zöldekhez pártoltak át, a jobboldaliak egy része pedig elment még inkább jobbra, vagyis erősödött Európában a polarizáció. A New York Times szerint a hagyományos pártokkal való elégedetlenség miatt ez a mostani EP-választás egyfajta népszavazással ért fel - arról a kérdésről, hogy mi legyen az unióval, miként vélekednek az emberek a populista nacionalizmusról, illetve a főáramlat pártjairól. Pezsgőbontásra nincs ok, de az 50 százalékot meghaladó részvétel azt mutatja, hogy még érdekli Európa az európaiakat, az eredmények alapján pedig továbbra is Európa-párti erők dominálnak az Európai Parlamentben. Az egyes országok között éles eltérések mutatkoznak, így például azokban az országokban, ahol már így is nyeregben vannak - tehát Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban –, ezúttal is jól szerepeltek a populisták.

Királycsináló szerepben a liberálisok és a zöldek

Tegnap este az EU-tagországok első számú irányítói Brüsszelben már meg is tartották az első megbeszélést arról, hogy kikkel töltsék be az uniós kulcspozíciókat az EP-választási eredményeket figyelembe véve. Azzal bízták meg Donald Tuskot, a tagállami csúcsvezetők testületének az elnökét, hogy június végéig tegyen javaslatot az Európai Bizottság – vagyis a végrehajtó testület – új vezetőjének, Jean-Claude Juncker utódjának a személyére. A lapok megírják, hogy Angela Merkel német kancellár továbbra is az Európai Néppárt jelöltje, a bajor Manfred Weber mellett áll ki, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök azonban ellenzi, hogy a tagállami vezetők mérlegelési jog nélkül csak a pártcsaládok csúcsjelöltjei közül legyenek kénytelenek választani. A hamburgi Die Welt azt írja, hogy növekednek a dán liberális Margrethe Vestager esélyei a poszt elnyerésére, miután őt a liberális pártcsalád és a dán kormányfő mellett most már a zöldek is támogatják, és a néppárti-szociáldemokrata pártcsaládkettősnek immár nincs abszolút többsége az új összetételű parlamentben, hanem rászorul a liberálisok, illetve a zöldek támogatására.

Kárpáti János lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg!