Ébredő Európa - A hagyományos pártok leszerepeltek
28/05/2019 13:23
| Szerző: Klubrádió
A populistákból nem lett blokkoló kisebbség, az újabb pártok szépen teljesítettek, az európaiak pedig megértették, hogy érdemes szavazni – néhány következtetés az EP-választás után.
Eget rengető változást nem hoztak az európai parlamenti választások, de néhány meglepetést igen. Hajdu Nóra az Idea Intézet elemzője értelmezte a Reggeli gyorsban a legfőbb tendenciákat.
Bizony elképzelhetőnek látszott, hogy a szélsőjobboldali, populista pártok képesek megszerezni a szavazatok harmadát, illetve kicsit többet, amivel egy blokkoló kisebbséget alkothattak volna. Bár jó eredményt ért el Olaszországban Salvini, Franciaországban Le Pen pártja, Ausztriában a Szabadságpárt, a remélt arányt együtt sem tudták hozni.
Fontos tényező volt a részvételi arány, amely most meghaladta az 50 százalékot, ellentétben a korábbi évekkel, évtizedekkel. Ebben is szerepük lehet a fiataloknak, mint ahogy az egész kép átrajzolásában is.
A hagyományos pártok visszaestek, látványos volt ez Franciaországban, de Németországban is. Utóbbiban veszítettek erejükből a szociáldemokraták, följöttek viszont a zöldek. A jobbos, populista AfD országosan nem szárnyalt, de néhány volt keleti tartományban az első helyen végzett.
Ezek az eredmények befolyásolhatják az egész kontinens életét, miután az Európai Néppárt még mindig meghatározó erő a parlamentben, a CDU-CSU pedig a néppárt fontos tényezője. Az EP-ben eddig többségük volt a néppártiaknak és a szociáldemokratáknak, a két pártcsalád szinte bármit el tudott dönteni némi egyeztetés után. Ezen túl ez nem így lesz, a többség megőrzéséhez be kell vonniuk például a zöldeket, vagy a liberálisokat, vagy mindkettőt. Azaz ki kell terjeszteniük az együttműködést.
Az állam- és kormányfők döntéshozó testületének, az Európai Tanácsnak is másképp kell működnie valószínűleg. Az egyhangú szavazás kötelezettsége megbénítja a munkát, szerencsésebb lenne minősített többséggel meghozni a döntéseket. A kül- és biztonságpolitika felértékelődik, és jó lenne már tudni, hogy merre akar fordulni Európa, milyen politikát akar folytatni Kínával, mik a válaszai Trump lépéseire, hogyan akar létrehozni közös európai hadsereget. Ilyen kérdésekre egyelőre nincs válasz.
Arra sincs, hogy mik az Orbán-kormány európai szándékai. Ha igaz lenne, hogy a miniszterelnök mindent olyan jól ki tud számítani előre, akkor nem állna most válaszút előtt. Nem azzal a Strachéval tárgyalt volna a kampányban, aki aztán olyan csúfosan megbukott. Számára kulcskérdés, hogy maradhat-e az Európai Néppártban, mert ha igen, akkor továbbra is ott lehet, ahol a fontos döntések születnek, ha nem, akkor nem vehet részt az alkufolyamatokban épp a legfontosabb időszakban, amikor az EU következő költségvetéséről döntenek.
Dési János interjúját a fenti „lejátszás” ikonra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI, Mónus Márton.
