„Klubrádió“
Reggeli gyors

Rossz csatába indultak Orbánék ellenfelei

28/05/2019 09:20

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

Nem látszik olyan jobboldali nacionalista tömb az új összetételű EP-ben, amilyenről Steve Bannon álmodott, még ha erősödtek is a populisták. Az unió barátai nem a megfelelő csatába indultak, és bár a választások után vállon veregethetik magukat, ez kevés lesz, mert az EU legégetőbb kérdéseire hiányoznak a válaszok – erről ír a Neue Zürcher Zeitung.

2019. május 28. Reggeli gyors-részlet/Külföldi lapszemle/Kárpáti János (2019.05.28.)
05:15
00:00
A tekintélyes svájci Neue Zürcher Zeitung szerint a mostani, sorsdöntőnek kikiáltott európai parlamenti választás során Európa elszalasztotta azt a lehetőséget, hogy irányt szabjon a valóban fontos kérdések megválaszolásának.

Kommentárjában Peter Rásonyi emlékeztet arra, hogy Manfred Weber, aki a Néppárt jelöltje az európai bizottsági elnöki posztra, sorsdöntőnek nevezte a választást, Frans Timmermans szociáldemokratta csúcsjelölt „az Európa lelkéért vívott harcról” beszélt, a jobbos nacionalista pártok önjelölt tanácsadója, Steve Bannon pedig a sztálingrádi csatához hasonlította az erőpróbát.

A kommentátor azonban úgy látja, teljesen szükségtelen volt, hogy a választás során a jobboldali nacionalista euroszkeptikusokra összpontosítottak, ennél sokkal fontosabb lenne azt tudni, merre kívánja mozdítani az uniót az új összetételű parlament.

Nincs sehol a megálmodott blokk

A zürichi lap a választás után megállapítja, a helyzet sokkal kevésbé drámai, mint ahogy azt előre lefestették. Igen, a jobboldali euroszkeptikusok – akik közé a magyar kormánypártokat is sorolja – erősödtek néhány országban, így mindenekelőtt Franciaországban, Olaszországban és Németországban, de nem látszik olyan jobboldali nacionalista blokkoló tömb az Európai Parlamentben, amilyenről Bannon álmodott.

Érdekesség, hogy a nacionalisták által gyűlölettel és megvetően emlegetett Brüsszel, az eurokraták városában hogyan alakultak a választási eredmények. Belgiumban ugyanis nem csak európai, hanem belföldi választások is voltak.

Az önálló régiónak számító belga főváros megbízhatóan hozta a papírformát. Első helyen végzett a szocialista párt, ezt követi a zöld Écolo, harmadik helyen a liberálisok, negyediken az európai föderalisták, ötödiken a szélsőbal, hatodikon pedig azok a kereszténydemokraták, akik a Fidesszel szembeni fellépés szorgalmazói közé tartoznak.

Fontosabb lett, mit mondanak a zöldek és liberálisok

A jobboldali euroszkeptikusok a sokak által vártnál kevésbé jelentős erősödésénél lényegesen fontosabb az a hatalmi átrendeződés, ami az európai pártszerkezeten belül bekövetkezett. Az Európai Néppárt és a szociáldemokrácia kettőse elvesztette parlamenti többségét, és ezzel megnyílt annak a lehetősége, hogy a zöldeknek és a liberálisoknak valamivel fontosabb szavuk legyen az európai politikában.

Különösen a két legnagyobb tagországban történt érdemleges változás: feltörtek a német zöldek, Franciaországban pedig felborította a hagyományos pártszerkezetet Emmanuel Macron köztársasági elnök mozgalma. De ez sem igazán újdonság, csupán a belföldi, nemzeti politikai változások begyűrűzése az uniós parlamenti erőviszonyokba.

Jó csatába mentek?

Az unió barátai most mindenesetre vállon veregethetik egymást, mondván, sikerült elhárítaniuk a jobboldali populisták által támasztott, korszakos jelentőségű kihívást. De mit jelent valójában ez a győzelem? Biztos, hogy az EU-párti politikusok és média-véleményformálók a megfelelő csatában vettek részt? – teszi fel a kérdést a Neue Zürcher Zeitung szerzője.

Peter Rásonyi szerint egyelőre megválaszolatlanok az unió jövőjét illetően a legégetőbb kérdések. A legtöbb közgazdász szerint nem tartható fenn a gazdasági és pénzügyi unió mostani szerkezete, a szükséges reformokat azonban nem hajtják végre addig, amíg be nem üt a következő pénzügyi válság.

Itália fiskális politikája ketyegő bomba az euróövezet stabilitása szempontjából. Továbbra is távol a politikai megoldás a menekült- és migrációs politikát, a belső határok átjárhatóságát, a nemzeti különutasságot illetően.

Tanácstalanság, hiányzó válaszok

Közben Brüsszel és Strasbourg tanácstalanul szemléli Kelet-Közép-Európát, ahol a jogállamiság, a demokrácia és a pluralizmus „nyomás alá került” – fogalmaz a kommentátor. Rásonyi hozzáteszi, nem látható uniós stratégia és cselekvőképesség olyan növekvő globális kihívásokkal szemben sem, mint a digitalizáció Európán kívüli dinamikája, az autokrata módon irányított Kína fenyegető felemelkedése világhatalommá, a politikai iszlamizmus világméretű terjedése, az Egyesült Államoknak a NATO iránti, immár megkérdőjelezhető szolidaritása, Afrika népességének erőteljes növekedése, illetve a globális éghajlat- és környezetvédelem.

Ezeket a kérdéseket – írja a Neue Zürcher Zeitung – a választási kampány során vagy csak felületesen érintették, vagy teljesen mellőzték, mert az ilyen jellegű problémák leküzdése bonyolult, népszerűtlen stratégiákat igényel, amelyeket illetően nincs egyetértés Európában. Ez az Európai Parlament – vélekedik a szerző – aligha fog utat mutatni, legfeljebb csak a jelen helyzetet igazgatja majd. A magas választási részvétel azonban azt mutatja, hogy a polgárok növekvő elvárásokat támasztanak az európai politikával szemben.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2019. május 28., kedd 07.00
riporter: Kárpáti János