Minden gyereknek csak egy gyerekkora van

Nagyon fontos, hogy rend legyen az iskolákban, de hogy mit értünk rend alatt és azt ki biztosítja, az egy más kérdés – kezdte a beszélgetést Gyurkó Szilvia. Hozzátette azonban, hogy eddig sem abban volt hiány, hogy ne lett volna olyan felnőtt a gyerekek körül, aki azt mondta volna nekik, hogy viselkedjenek rendesen; hiány leginkább azokból a felnőttekből volt, akik szakszerűen  tudtak volna segíteni abban, hogy rendesen viselkedjenek. A gyerekek nem jókedvükből hülyék. Azoknak, akiknek magatartásbeli problémájuk van, akiknek nehéz a rendet betartani, erre jó okuk van, és ezeknek az okoknak a feltárásában, az abban való – egyéni vagy családi szintű – támogatásában nagyon komoly segítséget kellene nyújtani. Ebben lenne szükség leginkább fejlesztésre – mondta a szakember.

Hiába van közel ötszáz intézményben iskolaőr, egyenetlen az eloszlásuk (például Vas megyében egyben sincs), ami azt a kérdést is felveti, hogy valójában mire szolgál az iskolaőrség. A törvényi előírás azt mondja, hogy az iskolaőr a pedagógusok biztonságát szolgálja, pedig a statisztikák szerint a tavalyi évben több mint 800 gyerek szenvedett zaklatásig menő iskolai erőszaktól, amit az oktatási intézményben nem sikerül megoldani. Őket (is) kellene védeni – véli Gyurkó. Szerinte szükséges volna tudni, hogy érzik magukat azok a gyerekek, ahol vannak őrök; azok a pedagógusok, akikre "vigyáznak"; mit gondolnak a szülők. Vajon az iskolaőrök az elrettentést szolgálják vagy be tudtak ágyazódni azokba a hálózatokba, amik az intézményekben működnek a szociális segítőktől az iskolapszichológuson át az osztályfőnökig? Egyelőre az nem látszik, hogy virágba borultak volna azok az intézmények, ahol iskolaőrök vannak, de ez nem is várható el tőlük, hisz az a felkészítés, amit kaptak, alapvetően nem arról szól, hogy az iskolai zaklatás vagy erőszak szoruljon vissza, hanem arról, hogy a pedagógusok érezzék magukat biztonságban – mondta a gyermekjogi szakértő.

Gyurkó Szilvia bízik benne, hogy Pintér Sándor sokféle oldalról kap majd információt, hogy ezen a számára is új területen megláthassa azokat a feladatokat, amik a legsürgetőbbek a tanárhiánytól kezdve a gyerekek mentális egészségének megőrzéséig. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az utóbbi években voltak változások: a tavalyi tanévet tízezerrel több diák kezdte és őket ezerrel kevesebb pedagógus fogadta vagy tavaly az SNI-s (speciális nevelési igényű) gyerekek száma hatezerrel emelkedett vagy hogy a kiskamaszok több mint hetven százaléka hetente sem mozog még egy órát sem és hogy például a pszichés poszt-covid tünetek az iskoláskorú gyerekeket is érintik. Ezek olyan problémák, amiket nem lehet erővel megoldani. Ha ezekkel a gondokkal nem kezdünk végre valamit, akkor az oktatási rendszer össze is omolhat – vázolta a jelenlegi helyzetet a Hintalovon munkatársa.

Ha az oktatási rendszerre nem figyelünk oda, akkor a jelenben árusítjuk ki egy ország jövőjét. Nem az a kérdés, hogy mit gondolunk a polgári engedetlenségről vagy a sztrájkjogról vagy a tanárok fizetéséről. Jó lenne végre – az érzelmi reakciókat félretéve – rendszerszinten nézni annak az 1,8 millió gyereknek az érdekét is, aki ebben az országban van, akiknek nem opció elhagyni az országot, nekik itt kell boldogulni, itt és most kell egy olyan oktatási rendszert biztosítani számukra, ami az ő(!) szükségleteikről szól – összegzett végül Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója.

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.