Mekkora ellenzéki előny jelent biztos többséget a parlamentben?

Amióta 2011-ben a Fidesz alapjaiban megváltoztatta a választási rendszert állandóan visszatérő téma annak működése, különösen a ciklusok vége felé közeledve. Rengetegszer elhangzik, hogy a törvény úgy lett kialakítva, hogy kifejezetten a Fidesznek, más elemeiben pedig a mindenkori győztesnek kedvezzen, az azonban még újdonság, hogy ez – az elmúlt hónapokban megjelent közvélemény-kutatások alapján – már nem a Fidesz. A megváltozott helyzetben érdemes átgondolni, mivel járnak a jelenleg érvényben levő országgyűlési választási szabályok, vagy, hogy mennyiben tudunk következtetni a Tisza várható eredményeire úgy, hogy eddig még nem indult hazai parlamenti választásokon.

Fideszre szabott egyéni körzetek

A 2011-es törvény, az akkor megrajzolt választókerületi térkép alapján az elemzők anno azt állapították meg, hogy a körzetek kialakítása 1-3, vagy akár 4 százalékpontnyi ellenzéki előny visszabillentésére képes. Ez vonatkozik bármelyik erőre, amelyik nem a Fidesz. Abban a pillanatban azonban, hogy ez az előny 4-5 százalék fölötti, a rendszer elereszt, ez a kialakítás már nem érvényesül – emlékeztetett László Róbert, választási szakértő a Megbeszéljükben.

Átváltható-e mandátumokra a pártok támogatottsága?

A Political Capital elemzője szerint az aktuális számokból nem érdemes mandátumbecslésre vállalkozni, ugyanakkor az évek alatt a közvélemény-kutatásokból kirajzolódó tendenciákból már lehet következtetéseket levonni. Jelenleg világosan kirajzolódik, hogy a Tisza a feltűnése óta egyre közelebb került a Fideszhez, és az elmúlt hónapokban át is vette a vezetést – mondta László. Az persze kérdés, hogy ez a tendencia meddig tart, hiszen egy ponton várhatóan "beállnak" a támogatottsági adatok, illetve, akár előfordulhatna, hogy visszafordul a trend a következő nyolc hónapban – de ez a gazdasági helyzet alapján valószínűtlen – magyarázta a szakértő.

A közvélemény-kutatások jellemzően a pártok országos támogatottságát mérik, amiből elsősorban a listás eredményekre lehet következtetni, viszonylag kis, +/-3 százalék a hibahatárral. Amikor ezeknek a felméréseknek az eredményeit mandátumbecslésre használják fel, nagyon nem mindegy milyen módszertant követnek és a legbecsületesebben elvégzett munka esetében is jóval nagyobb lesz a hibahatár, mint a listás eredmények esetében – hívta fel a figyelmet László.

Tudjuk, a 199 fős parlament 106 mandátumának sorsa az egyéni választókerületekben dől el, az új rendszerben lezajlott három parlamenti választás során rendre meglepetést is okozott, mennyire kevés egyéni helyet sikerült elhoznia a Fideszen kívüli szereplőknek, miközben a listás eredmények nem voltak ennyire szélsőségesek – emlékezhetünk erre abból is, hogy az ellenzéki választók 2018-ban, amikor a pártok közötti összefogás még egy-egy kerületi visszalépéstől eltekintve nem valósult meg, már az "egyénire ésszel, listára szívvel" jeligét terjesztették, arra utalva, hogy a saját választókörzetükben a legesélyesebbnek tartott nemfideszes jelöltre fognak voksolni. A mandátumbecsléshez tehát mindenképpen érdemes valahogyan következtetni arra, mi a helyzet az egyéni választókerületekben, ezekről reprezentatív felmérést készíteni azonban jóval több erőforrást kívánna, mint amennyi általában rendelkezésre áll.

Fontos támpont lehet, hogy a választókerületek sorrendje – vagyis, hogy egy párt melyik körzetekben a legerősebb, melyikekben közepes és melyikekben gyenge – egészen állandónak tűnik az elmúlt két évtizedben, legalábbis ami a Fideszt illeti. Elég jó eséllyel lehetne arra fogadni, hogy akármilyen is épp az országos támogatottsága, azon belül Csornán lesz az egyik legerősebb és Angyalföldön az egyik leggyengébb – magyarázta a szakértő. László szerint így mandátumbecsléskor teljesen legitim eljárás az aktuálisan mért pártpreferencia-adatokat rávetíteni a kerületek sorrendjére, de szem előtt kell tartani például a már említett nagyobb hibahatárt.

A győztest erősítő elemek

Ebben a választási rendszerben mindig benne volt az a "kockázat", hogy számos eleme a mindenkori győztest erősíti, ezek közül a legtöbbet emlegetett a győzteskompenzáció. Csak ez rendre öt-hat plusz mandátumot hozott a Fidesznek, enélkül, noha nagy arányú győzelmeket aratott, nem lett volna meg a kétharmad sem 2014-ben, sem 2018-ban, sem 2022-ben – mondta a Political Capital elemzője, aki elképzelhetőnek tartja, hogy ha a Fidesz úgy látja, nem tudja megakadályozni a Tisza földcsuszamlásszerű győzelmét, akkor ezt az elemet minden további nélkül kiveszi, és még mondhatja is, hogy tessék, arányosabb lett a választási rendszer. Sőt, ha csupán kármentésre játszik a kormánypárt, akkor akár megszüntetheti a választókerületi térképet és tisztán listás rendszert vezet be – tette hozzá László, aki azért ez utóbbit kevéssé tartja valószínűnek.

Az ellenzéki erők közötti verseny

Az ellenzéki erők egymásra indulásának problematikáját a választási szakértő szerint a szavazók megoldják. Szerinte amikor politikai szereplők egymásra mutogatnak, hogy kinek kellene vagy nem kellene elindulnia a választáson, az többet árt a közéletnek, mint amennyit nyerni lehet vele. Végül úgyis a választók döntenek, ha a kormányváltást akaró szavazók többsége úgy érzi, hogy a legfontosabb politikai célt úgy lehet elérni, ha a Tiszára szavaznak, akkor ennek megfelelően szavaznak, függetlenül attól, hogy egy általuk esetleg jobban kedvelt párt is a szavazólapon van, ha pedig úgy érzik, nem szeretnének bizonyosnál nagyobb felhatalmazást adni egyetlen erőnek, akkor annak megfelelően szavaznak majd – véli László.

Él egy olyan tévhit, hogy az 5 százalékos küszöböt el nem érő pártokra leadott szavazatokat valahogyan hozzáadják más, bejutó párt listájához. Ez nincs így, ezek a szavazatok elvesznek. A tévhit abból ered, hogy az elvesző szavazatok aránya befolyásolja a végére kialakuló erőviszonyokat és vélhetően az profitál belőlük leginkább, aki az első helyen van, de erről sem tudunk biztosat mondani, hiszen nem tudjuk, hogy a be nem jutó párt szavazói mit csináltak volna, ha az adott lista nincs a szavazólapon.

A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
(Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)