Orbán az árnyékállam éléről próbálhatja megdönteni a következő kormányt – figyelmeztet Kis János

Kis János filozófus szerint fennáll a veszélye annak, hogy Orbán Viktor megpróbálja elhalasztani vagy ellehetetleníteni a 2026-os választásokat – például szükségállapot bevezetésével vagy az ellenzéki pártok kizárásával. Ugyanakkor úgy véli: ha a kormány ténylegesen megakadályozza a szabad választásokat, az példátlan társadalmi tiltakozást válthat ki, amit az államhatalom erőszakszervezetei sem biztos, hogy képesek lesznek elnyomni.

A filozófus szerint a Fidesz rezsimje válságban van, Orbán tekintélye meggyengült, és már a párton belül is érzékelhető az elbizonytalanodás – amit az „elhallgattatási törvény” elhalasztása is jól mutat. Több önkormányzati vezető is nyílt kritikát fogalmazott meg, és a helyi fideszes politikusok elbizonytalanodása meggyengítheti a Fidesz vidéki hatalmi bázisát.

Kis szerint a propaganda már nem működik úgy, mint korábban: bár a félelemkeltés továbbra is jelen van (pl. migránsok, Soros, Ukrajna), a gazdasági válság, a közszolgáltatások leépülése és a társadalmi feszültségek fokozatosan aláássák a rendszer legitimitását.

A filozófus úgy látja, hogy Magyar Péter "nem a liberális demokrácia bajnoka", de nem is jelent diktatórikus veszélyt. Az igazi kérdés szerinte az, hogy el lehet-e még kerülni a választás kiiktatását, és hogy a társadalom hajlandó-e fellépni a hatalom önkényes lépései ellen.

A rezsim megingásának jelei Kis szerint egyre szaporodnak – de még nem világos, hogy elérték-e a kritikus tömeget, amely valódi politikai fordulatot eredményezhet.

Kis János szerint már az ukrajnai háború kitörése előtt megbicsaklott az ellenzék lendülete. A 2021-es előválasztás második fordulójában győztes Márki-Zay Péter az „ellenzékváltás” jelszavával lett miniszterelnök-jelölt, miközben az összefogás vezéreként kellett volna működnie – ez szerinte belső feszültséget szült, amely végül szétfeszítette a közös ellenzéki projektet.

A filozófus úgy véli, Magyar Péter helyzete ebből a szempontból szerencsésebb, hiszen már egy szétesett ellenzéki térfélen jelent meg, és nem kellett senkivel egyezkednie. A Tisza Párt így tudott a bal–liberális szavazók széles rétegéből építkezni, majd az európai parlamenti választás sikerével a kiábrándult fideszesek felé is nyitni.

Bár szerinte Magyar Péter nem lesz a liberális demokrácia bajnoka, attól sem tart, hogy új diktatúrát építene. A Tisza mögött álló heterogén választói koalíció nem tenné ezt lehetővé: ha kormányra kerül, a különböző irányú elvárások elkerülhetetlenül fel fogják bomlasztani ezt az egységet, és új politikai pártok léphetnek be a térbe.

Kis János nem zárja ki, hogy Orbán megpróbálhatja módosítani a választási rendszert, ha esélyt lát a kétharmados Tisza-győzelemre – például az arányos mandátumkiosztás bevezetésével. Ugyanakkor szerinte, ha Orbán valóban ellenzékbe kerül, óriási gazdasági és intézményi háttérrel bíró árnyékállamot fog fenntartani, és mindent megtesz majd az új kormány megbuktatásáért. Ebben nagy szerepe lesz az új kormány ügyességének, valamint annak, hogy az új demokratikus pártok hogyan viselkednek a parlamenten kívül.

Bár sokan attól tartanak, hogy Orbán hatalomvesztése után börtönbe kerülhet, Kis szerint ez nem reális rövid távon. Amíg a kulcspozíciókban – például az ügyészségen – Orbán emberei ülnek, addig nem várható vádeljárás. Ehhez előbb le kell bontani az árnyékállamot, ami bátor, átgondolt, de óvatos jogi lépéseket kíván. Az Orbán-rendszer valódi lezárása így nem 2026-ban történik majd meg, hanem leghamarabb a következő ciklus végére.