„Klubrádió“
Reggeli gyors

Mégis lesznek közigazgatási bíróságok

25/07/2019 08:48

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

A 7-es cikkely szerinti eljárás miatt csak felfüggesztették a közigazgatási bíróságok bevezetését, ám a kormány egyértelműen vissza akar ehhez térni; az amerikai Brookings Intézet a magyarországi idegenellenességet elemzi; a Harpers' Magazine szerzője pedig a Kurultájon járt.

2019. július 25. Reggeli gyors-részlet/Külföldi lapszemle/Csernyánszky Judit (2019.07.25.)
05:22
00:00
Keleti nyitás amerikai szemmel

Nincs etimológiai kapcsolat a hun és a magyar között – amit talán az angol kifejezés egyértelműbbé tesz, hisz ott első látásra a Hun és a Hungarian között az lehetségesnek tűnik. Még akkor sem, ha a magyar nacionalista jobb oldal ezt így állítja be – erről ír a Harper’s Magazine augusztusi számában Jacob Mikanowski, kaliforniai újságíró, aki hazánkat beutazva és a turáni szálakat kutatva jutott erre a következtetésre. Az ősi perzsa értelmezés szerint a turán a sötétség földjét jelenti. Holott a magyarok többsége szereti magát a hun Attila utódjának, a sztyeppék nomád harcosai örökösének tekinteni. A tanulmány a bugaci Kurultáj fesztivál kavalkádjával indít, ahol a török kapcsolatokat is beszámítva 27 törzset felvonultatva igyekeznek a helyi szervezők az ősi kapcsolatokat bizonyítani – a látványos program keretében. Míg a kezdetek a Jobbikhoz vezetnek, addig mára Orbán Viktor átvette a Kurultáj irányítását is, tavaly több mint 300 millió forintot biztosítva az esemény rendezéséhez. Tulajdonképpen a keleti nyitás külpolitikája is tükrözi ezt a maga alkotta elméletet. A gyökerek feltárásánál a magyar kormány az ősi Mandzsúriától az egészen Budapestig feltérképezhető földrajzi helyeket mind a magyarság intézményéhez tartozónak véli. A rovásírást is sokan a keleti mezőkről, míg mások a székelyektől eredeztetik, s ennek kapcsán egy sztorit is leír a szerző: turisták tucatjai fotózkodtak ez egyik dunai híd lábánál az odarajzolt graffitivel, amelyen a rovásírás különösen unikálisnak tűnt. Majd utánanézett Mikanowski és kiderítette a szöveg nyomdafestéket nem tűrő volt: Orbánt minősítette. Az István, a király rockoperát pedig a magyar Jézus Krisztus szupersztárral párosította, sőt, azt állítja, zenéje még Andrew Lloyd Webberénél is keményebb, rockosabb.

 
Nagymagyar álom - 
Forrás: Párkocka
 

A kormány szerint nincs gond a jogállamisággal

Az új igazságügyi miniszter arra figyelmeztette Brüsszelt, hogy minden uniós bizottság törekvésnek ellenáll, ami megcsonkítaná a Magyarországnak juttatható forrásokat – írja a Reuters alapján az Euronews. Ez válasz volt az új bizottsági elnök, Ursula von der Leyen felvázolt 5 éves programjára, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy az uniós alapelveket be nem tartó országokat megfoszthatják az eddig minden akadály nélkül biztosított pénzügyi támogatásoktól. A hivatalát nemrég elfoglalt Varga Judit miniszter a Reutersnek adott interjúban úgy véli, hogy az EU-nak eddig is rendelkezésre állt minden eszköz, amellyel az ilyen kérdéseket kezelte, úgy fogalmazott: nem kell feltalálni ismét a kereket. Itt a 2021-27-es büdzsére utalt, amely már eleve bünteti a törvényeket nem tisztelő országokat, leginkább Magyarországot és Lengyelországot. Ám Varga Judit tagadta, hogy Magyarország megsérti a jogállami normákat. Bírálta a leköszönt bizottságot is, mert eleve olyan szabályzókhoz kötötte a fejlesztési alapok szétosztását, amelyek szembemennek az alapszerződésben foglaltakkal. Az utóbbi 9 évet Brüsszelben töltött Varga szóvá tette azt is, hogy a bizottság hidak építése helyett azokat rombolja. Ezzel együtt azt reméli, hogy egy új korszakot nyit az Unió történetében a megválasztott új bizottság. A Reutersnek több diplomata is megerősítette, hogy ennek az ellenkezőjére lehet számítani, igenis el fogják számoltatni azokat a tagországokat, amelyek nem törvénytisztelők. Varga szerint minden ország a maga alkotmánya szerint él, ezért átfogó jogállami értelmezésre lenne szükség a helyzet tisztázása érdekében. Emellett bejelentette azt is, hogy eredeti terveinek megfelelően – a Velencei Bizottság intelmei ellenére – mégis bevezeti a közigazgatási bíróság intézményét, aminek folyamatát a hazánk ellen kezdeményezett 7-es cikkely körüli bonyodalmak idejére ideiglenesen felfüggesztette. "Visszatérünk erre" - mondta az interjúban Varga Judit.

 
Varga Judit igazságügyi miniszter, Facebook
 
 


Hogy nyert teret a muszlimellenesség?

Az egyik legismertebb amerikai agytröszt, a Brookings Intézet magyar szerzők tollából született elemzést adott közre, amelyben történelmi és aktuálpolitikai környezetben mutatja be a Magyarországon eluralkodott muszlimellenességet. Kezdve azzal, hogy míg 2010-ben az ország a lehető legjobb mutatókat produkálta a Freedom House demokrácia és sajtóindexe szerint, addig mára ezek a mutatók jelentősen leromlottak. 2015-ig nem volt téma a magyar közéletben és közgondolkodásban az idegenek befogadása, de a Fidesz-kormány elmúlt évekbeli kampányaival azt is sikerült elérni, hogy a xenofóbia az összes posztkommunista ország közül hazánkban a legelterjedtebb. A jobboldal átkalibrálta magát szélsőjobbossá, illetve a romák és a zsidók helyett a 2015-ös bevándorlási válság óta a muszlimok lettek az idegengyűlölet célpontjává. A magyar szélsőjobb, amit az Orbán-kormány testesít meg, kétfrontos harcot indított: egyrészt Európa iszlamizálásával szemben a keresztény értékeket vette védelmébe, illetve a hagyományos értékrendet az 1968-as fordulat utáni ideológiákkal, a liberalizmussal szemben.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg. Kép: Varga Judit/Facebook

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2019. július 25., csütörtök 07.00