„Klubrádió“
Reggeli gyors

Meg lenne kötve Trócsányi keze EU-biztosként?

19/09/2019 08:13

| Szerző: Klubrádió

Enyhíteni akarja Ursula von der Leyen az EU és Magyarország közötti feszültséget? Ezt vizsgálja az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál. Lehet, hogy Trócsányi László bővítési biztosként nem tehetne semmit, mert a nyugati tagállamok nem szeretnének bővítést? Izraelben másodszor is patthelyzet van, Benjamin Netanjahu meggyengült. Egyre valószínűbb, hogy a román Laura Codruta Kövesi lesz az Európai Ügyészség vezetője. Lapszemle.

2019. szeptember 19. Reggeli gyors / Kárpáti János lapszemléje (19.09.19.)
06:22
00:00

Patthelyzet és remények Izraelben

Liberális hajnalpír Izraelben – ezzel a címmel közöl kommentárt a svájci Neue Zürcher Zeitung a nagy arányú részvétellel megtartott izraeli parlamenti választásról, amelynek az eredménye azt mutatja, hogy az izraeliek Benjamin Netanjahu nélkül is el tudják képzelni a jövőt. A békekilátásokon azonban ez alig változtat valamit - állapítja meg a kommentátor. A hat hónap leforgása alatt immár második alkalommal megrendezett voksolás kimenetele erősen emlékeztet az áprilisi eredményre, ismét patthelyzet állt elő, egyik nagy tömb sem nyilváníthatja magát győztesnek. Nem adott a kormányképes többség, azt a következő napokban és hetekben hátsó szobákban kell fáradságosan összekalapálni. Az is lehet, hogy ez nem sikerül, és akkor harmadszor is az urnákhoz kell járulni. Az ország éppúgy megosztott, mint eddig. A tekintélyes svájci lap azonban az eddigiektől eltérő elemeket is talál a mostani helyzetben. A liberálisokat, baloldaliakat és szekulárisokat vidámabbnak látja. Annak köszönhetően, hogy Avigdor Liberman rabiátus Saulból a nemzeti egység szekuláris Pálja lett, reális lehetőséggé vált a mérsékelt erők hatalomra kerülése. Ugyan nem tudni még, hogy kinek ad Rivlin elnök kormányalakítási megbízást, ez a személy lehet Benny Gánc is. Balközép irányzatú kormány összeállítása azonban nem lenne egyszerű, a Kék-fehér ugyanis nem tudhat kormányozni az arabok Egyesült Listája és Liberman Izrael a Hazánk pártja nélkül, márpedig a potenciális partnerek ezt nem akarják. Gánc nem akar, Liberman pedig egyáltalán nem akar koalíciót az arabokkal, akik a maguk részéről szintén elutasítók. A legvalószínűbb ezért a Kék-fehér, a Likud és Liberman nagykoalíciója. Elképzelhető azonban a Kék-fehér és a Netanjahu nélküli Likud kettősének az összefogása is. Az eddigi miniszterelnöknek meggyűlt a baja a törvénnyel, meggyengült, és most vannak, akik tehertételnek tekintik, szeretnének megszabadulni tőle. A Likud egykoron nyitott szellemiségű liberális párt volt, és akik nem szívelik Netanjahut, palotaforradalomra vágyakoznak. A zürichi lap nem zárja ki, hogy a Kék-fehér koalíciós ajánlata törést okozhatna a Likud soraiban.

 
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök (Facebook)
 


Az EU-magyar viszony még nem javult meg

Térjük magyarországi, illetve európai vizekre. Valóban enyhíteni akarja-e Ursula von der Leyen az unió és Magyarország közötti feszültséget? Ezt a kérdést teszi fel egyik friss cikkében az EurActiv című brüsszeli uniós hírportál. Az EurActiv szerzője különösképpen problémásnak nevezi, hogy a brüsszeli bizottság megválasztott vezetője Trócsányi Lászlóra akarja bízni a szomszédságpolitikai és bővítési tárcát. Idézi Balázs Péter volt külügyminiszert, korábbi EU-biztost, a CEU-nak az európai szomszédságpolitikát tanulmányozó központja igazgatóját, aki szerint Trócsányi e posztra történő jelölése von der Leyen részéről az EU és Magyarország közötti feszültség hűtését célozza. A portál megállapítja: a bővítés és a szomszédságpolitika Magyarország egyik prioritása. Az EU-magyar viszony megjavulásától azonban még messze vagyunk – folytatódik a cikk, utalva a hétfői vitára, amely a Tanácsban zajlott, az uniós értékek és a jogállamiság sérelme miatt a hetes cikk alapján az Európai Parlament által indított eljárás keretében. Kiemeli, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter boszorkányüldözésnek minősítette az eljárást, ugyanakkor úgy vélekedik, hogy a harsány hangvétel az október 13-án esedékes magyarországi önkormányzati választásoknak tudható be. 

Az EurActiv kiemeli, hogy a hetes cikk szerinti eljárás szorosan kapcsolódik Trócsányi jelöléséhez, hiszen ő az igazságügyi tárcát irányította Magyarországon, és például Katarina Barley német szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament egyik alelnöke azt mondta a magyar biztosjelöltről, hogy igazságügyi miniszterként aláásta a jogállamiságot, felelősséget visel az igazságügyi reformért, a kisebbségek diszkriminálásáért, illetve a nem kormányzati szervezetekkel szembeni diszkriminatív törvényekért. És mi lenne, ha Trócsányi meg tudná győzni az Európai Parlamentet arról, hogy alkalmas bővítési EU-biztosnak? Erre a kérdésre az EurActiv Schöpflin Györgynek a véleményét idézi. Schöpflin, aki hosszú időn át volt a Fidesz európai parlamenti képviselője, azt mondja, semmi nem történne. Szerinte egyáltalán nem fontos, ki lesz a bővítési biztos. Az EurActiv magyarázata szerint ugyanis bármennyire hangsúlyozza von der Leyen a balkáni bővítést, mint a Bizottság prioritását, olyan tagállamok, mint például Franciaország vagy Hollandia a belátható jövőben aligha egyeznének bele új tagállam felvételébe. Trócsányinak ráadásul – teszi hozzá a portál – nincs meg a szükséges tapasztalata ahhoz, hogy formálja az Európai Bizottság politikáját.

 
 Trócsányi László és Ursula von der Leyen (kép: Trócsányi László/Facebook)
 

 

„Trócsányi azért felelne, amit nem tartott be”

Szinté szóba kerül Trócsányi egy másik brüsszeli uniós hírportál, az EUObserver egyik írásában. Két radikális baloldali európai parlamenti képviselőnek, a francia Manon Aubrynak és a német Martin Schirdewannak a terjedelmes közös cikkéről van szó, amelyben a szerzők alaposan leszedik a keresztvizet az Európai Bizottságról, mint a tehetősek felső egy százalékának az érdekeit szem előtt tartó testületről. A Von der Leyen-bizottság magyar biztosjelöltjéről azt írják, hogy azért lenne felelős, hogy a tagjelölt országok feleljenek meg a jogállamisági követelményeknek, ám magyar illetékes miniszterként pont ezzel ellentétes tevékenységet fejtett ki egyebek közt büntetendővé tette a menekültek megsegítését.

Kövesi a célegyenesben

Végül nagyon röviden megemlítem, hogy a bécsi Die Presse európai diplomáciai forrásra hivatkozva azt írja: nagyon meglepő lenne, ha az EU-tagállami nagykövetek nem bólintanának rá a román Laura Codruța Kövesi személyére, akit az Európai Parlament támogat abban, hogy ő legyen a jövőre létrehozandó Európai Ügyészség első vezetője. A román korrupcióellenes ügyészség volt irányítója a civil társadalom nagy reménysége - írja a Die Presse. Az ügyészséghez az EU-tagállamok közül az Egyesült Királyság, valamint Magyarország, Lengyelország, Írország és Dánia kivételével minden tagállam csatlakozik.

Kárpáti János lapszemléjét a cikk elején található lejátszóra kattintva hallgathatják meg! (Címlapi kép: Trócsányi László Facebook-oldala)

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2019. szeptember 18., szerda 07.00