„Klubrádió“
Az igazság pillanata

Még a végén a sajátjait fogja lekaszabolni

27/04/2019 06:01

| Szerző: Bolgár György/Klubrádió

Az Igazság pillanatának hetedik adásában Bolgár György műsorvezető az iszlám európai jelenléte miatt aggódó, és a Notre Dame-ban pusztított tűzről sajátos véleményt formáló Semjén Zsolt kijelentéseit kommentálta. De sorra kerültek Bayer Zsolt gondolatai is, aki a Fideszt felfüggesztő Európai Néppártot azzal fenyegette, a magyar párt majd jól faképnél hagyja, és akkor a szocialistáknak áll majd a zászló. Hát igen, a sötétben a szoci és a néppárti macska is fekete … Alább írásos részlet következik Bolgár György gondolataiból, amelyekkel a kormányoldal legutóbbi, nem egyszer meghökkentő kijelentéseire reagál. A szöveghez csatoltuk a műsor teljes hangfelvételét.

2019. április 26. Az igazság pillanata (2019. április 26., péntek 12:30)
23:33
00:00
Műsorvezetők: Bolgár György
Az európai választási kampány természetesen folyik, ha nem is olyan élesen és durván, mint ahogy még a hivatalos választási kampányidőszak előtt láthattuk a Soros- és Juncker-ellenes óriásplakátokon és hirdetésekben, amelyeket végül az Európai Néppárt leszedetett a Fidesszel. Az unió elleni uszítás ezért most másfajta üzemmódban működik, főleg elképesztő nyilatkozatokban, meg persze a kormánymédia teljesen elszabadult cikkeiben vagy műsoraiban.

A háború földjén

A magyar és az európai identitásnak is része az iszlám elleni védekezés – mondta például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Hír TV-ben. Olyan hangnemben, mintha egy háború kellős közepén volnánk itt Európában.

Nem is mintha:

„Az iszlám két részre osztja a világot. Az egyik a Dar al-Islam, azaz az iszlámnak már behódolt terület, és a Dar al-Harb, amely a dzsihád, vagyis a háború földje. Mi most a háború földjén vagyunk.”

Ez komoly? – kérdezem …

Semjén szerint a nyugati országok már nem választhatnak, hogy együtt akarnak-e élni az iszlámmal vagy sem. Ők ilyen értelemben már elvesztek, mondta, de mi magyarok, a kelet-közép-európai országokkal egyetemben még dönthetünk arról, együtt akarunk-e élni az iszlámmal.

A Hír TV riportere, Földi-Kovács Andrea kérdésbe rejtve fogalmazott meg erre rímelő állítást. „Attól, hogy 43 milliós muszlim közösség él Európában, Európa identitása nem lesz részben muszlim? Ezt mondja?”

Mire Semjén Zsolt így válaszolt: „Nem része az európai kultúrának az iszlám, én ezt élesen tagadom, és tiltakozom az ellen, hogy az európai kultúrának része lenne az iszlám. Nem része.”

Egy jó és egy rossz

Hát, Semjén úr, van egy jó meg egy rossz hírem. A jóval kezdem, ugyanis a helyzet nem olyan szörnyű, mint amilyet a riporter feltételezett. Európában, vagyis az Unióban ugyanis, amelyről önök beszéltek, nem él 43 millió muszlim, csak körülbelül 25-26 millió. A rossz hírem viszont az, hogy az iszlám bizony része az európai kultúrának. Közvetlen közelünkben, Bosznia Hercegovinában például majdnem kétmillió muszlim él, Koszovóban több mint másfél millió, Albániában ugyancsak több mint másfél millió, Észak-Macedóniában úgy 800 ezer, az uniós Bulgáriában pedig 600 ezer, és akkor még nem beszéltünk a részben európai országnak számító Törökországról, vagy akár Oroszországról, ahol majdnem tízmilliónyian vannak.

Tiltakozhat ön akárhogy, ez a helyzet. De javaslom, kérdezze csak meg nyugodtan arab barátait, akik évtizedek óta itt élnek Magyarországon, és élvezik főnöke, Orbán Viktor bizalmát, valamint kifejezett támogatását nagyszabású itteni üzletek megkötésében, hogy lehet-e velük együtt élni. Vagy jobban teszik, ha ők is menekülőre fogják, míg nem késő?

Meghökkentő

Az interjú egy másik részében Semjén a Notre Dame-ban pusztított tűzről is előadta meghökkentő nézeteit, amiket most inkább nem idézek, már csak azért sem, mert ugyancsak a Hír TV-ben egy nappal később a Sajtóklub szokásos részvevői is hivatkoztak a kereszténydemokrata gurura.

Bencsik András például így:

„Messzemenően egyetértek Semjén Zsolttal: nemcsak az ő véleménye, én is ugyanígy vélekedek, hogy az, hogy Franciaország megtagadta istent, ez köztudott. Nem szeretünk vagy nem illik róla beszélni… Franciaország nemzeti ünnepe a modern Európa egyik legrettenetesebb népirtása, amit ők francia forradalomnak neveznek. Hogy mintha jelet adott volna nekik a végzet, hogy még megállhatnak, és most az a nagy kérdés, hogy még megállhatnak-e.”

Szentesi Zöldi László ehhez hozzáfűzte::

„A primitív magyarázat, amelyet a hazai baloldali sajtó egyöntetűen vall, hogy 'van egy tűz, ami kiüt egy templomban, leég a tetőszerkezet, aztán majd felépítjük és minden megy tovább'. De az élet ismeretében, az élet tanulságainak összegzésekor a bölcs válasz az, hogy semmi nem történik a világon véletlenül. Ha a nagyhét első napján Franciaországban Európa szimbóluma, a Notre-Dame félig-meddig megsemmisül vagy jóvátehetetlen károkat szenved, akkor az az európai ember rossz gondolatainak, rossz cselekedeteinek a visszahatása.”

Vegyünk egy mély lélegzetet, és vegyük komolyan ezeket a tragikus arckifejezéssel előadott súlyos mondatokat, és tegyük fel a kérdést, Franciaország nemzeti ünnepe valóban a modern Európa egyik legrettenetesebb népirtása volt-e. A válasz: ugyan már, dehogyis. A Bastille elfoglalására emlékeznek július 14-én, amikor nem volt semmilyen népirtás. A forradalom terrorja évekkel később következett be, és azt az égvilágon senki nem ünnepli. De vissza a valláshoz és a filozófiához. Franciaország megtagadta istent? És a templomtűz az európai ember rossz gondolatainak, cselekedeteinek a visszahatása?

Még a végén a sajátjait fogja lekaszabolni

Ugyanebben a Sajtóklubban a műsorvezető is jól megmondta a magáét. Bayer Zsolt szokásához híven a Fideszt felfüggesztő Európai Néppártot ekézte, sőt fenyegette azzal, hogy a Fidesz majd faképnél hagyja, és akkor nem az Európai Néppárt lesz a legnagyobb frakció az Európai parlamentben, hanem a szocialisták :

„Ha a választás után a Fidesz, a lengyel néppárti tagságú Igazságosság, hogy hívják a Kaczynskiékat?, … Jog és Igazságosság pártja, és még… á, nem is kell… ha mi ketten kilépünk a választás után, akkor a szocik lesznek az elsők. Ha pedig velünk kilép még egy kis pártocska, akkor végképp vége van. Szerényen jegyzem meg, szerintem így is kell csinálni. Akkor majd gondolkodjon a Weber elvtárs meg az összes többi kis farizeus kis nudli, hogy mit is művelt. Akkor legyenek a szocik a legerősebbek, oszt kit érdekel. Úgyis egyformák, nem?”

Hát igen, a sötétben a szoci és a néppárti macska is fekete, sőt még a lengyel Jog és Igazságosság pártja is. Csak az a kis baj, hogy a lengyelek nem fognak tudni kilépni az Európai Néppártból, ugyanis nincsenek benne. Velük tehát nem gyengül Weber elvtárs meg az összes többi farizeus kis nudli, akárhogy szeretné is a Fidesz előretolt egyszemélyes hadoszlopa. Mondjuk, ha már valaki ilyen okos háborús stratéga, talán nem ártana, ha ismerné a terepet és a harcoló feleket. Mert még a végén a sajátjait fogja lekaszabolni.

Orbán Kazahsztánról és a görög demokráciáról

Még szerencse, hogy mindeközben Orbán Viktor ázsiai útra indult. Elsősorban Kínába, ám útközben megállt egy – horribile dictu – muzulmán országban, Kazahsztánban. A kazah elnökkel folytatott megbeszélései után azonban kivételesen nem az iszlám veszélyeire hívta fel a figyelmet, hanem arra, hogy a demokrácia nem az, aminek mi gondoljuk.

„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a demokrácia nemcsak azt jelenti, hogy az emberek részt tudnak venni a választáson, és megadatik a lehetőség, hogy bevonódjanak a közös ügyek megvitatásába. A demokrácia a régi görög felfogás szerint kormányzati formát is jelent, vagyis a véleményszabadságnak meg a részvételnek végül is egy hatékony és stabil kormányzásban kell testet öltenie. Ezért ma a legsikeresebb országok egyben a legstabilabb politikai rendszerű országok. Kazahsztán az elmúlt években élen járt a stabilitás tekintetében, és a mostani változások is erősítik a stabilitást, ami mindenképpen elismerést érdemel.”

Van még hová fejlődnie

A miniszterelnöknek igaza van. Kazahsztán tényleg nagyon stabil. Nurszultán Nazarbajev elnök 1991-től egészen idén márciusig vezette elnökként országát és népét, és csak pár hónapja mondott le, valójában most sem tudni, miért. Valódi hatalma mindenesetre a jelek szerint nem szűnt meg, hiszen most is találkozott Orbánnal, aki egyébként némi szarkazmussal – amit remélhetőleg vendéglátói nem vettek észre – megérkezésekor közölte: Asztanában, tehát a kazah fővárosban már járt, de Nurszultánban, ami a főváros új neve Nurszultán Nazarbajev után szabadon, még nem.

Azt tehát már tudjuk, hogy milyen stabil ország Kazahsztán, de milyen demokrácia? Nos, elég legyen annyi, hogy természetesen Nazarbajev pártjának biztos többsége van a parlamentben, amelybe két másik párt is bejutott. Nazarbajevet a legutóbbi választáson 97,7 százalékkal választották meg elnöknek, a parlamentben pedig a pártjának a 98 képviselői helyből 84 jutott, de a másik két parlamentbe jutott párt is, 7-7 hellyel szintén kormánybarát. Nem csoda, hogy minden nemzetközi szervezet a kazah politikai rendszert autoriternek nevezi, nem demokratának. De stabilnak tényleg stabil. Van még hová fejlődnie Orbánnak.

A további témákért kattintson a műsor hangfelvételére a poszt elején!

Az Igazság pillanata
2019. április 26., péntek 12.30
műsorvezető: Bolgár György