Máshol nem használják a parlamentet az ellenfelek elhallgattatására
1/03/2023 12:57
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Az Európai Unió demokráciáit vizsgálta meg egy szervezet, amely arra jutott, hogy Magyarországon a legrosszabb a helyzet, ugyanakkor európai trend, hogy a politikusok a covid alatt kialakult szigorúbb szabályokat és korlátozásokat átmentették a mindennapokra. Az aggasztó antidemokratikus trendek ellenére a legtöbb országban ez a helyzet visszaállítható, Magyarországon azonban esélytelen, mondta Dénes Balázs jogvédő a Reggeli gyorsban.
A Civil Liberties Union for Europe 507 oldalas jelentésben vizsgálta meg és rangsorolta az európai demokráciákat: Magyarország továbbra is a legrosszabbul áll, de egész Európában gyengül a demokrácia, mondta a Reggeli gyorsban Dénes Balázs, a szervezet vezetője, aki szerint érdemes a kontextusban kezelni a helyzetet: az elmúlt három évből kettőt a covid miatti pandémia jellemzett, az elmúlt egy évben pedig az Ukrajnában zajló háború befolyásolta az országok működését, de a szervezet azt találta, hogy a politikusok és a kormányok mintha nem sietnének visszaállítani a normális működéshez szükséges szabályokat, feltételeket, amiket a covid idején vezettek be, és mintha a háborús helyzetet is arra használnák fel, hogy a jogállami helyzetet rontsák.
Itt van mindjárt Magyarország és Lengyelország, ahol a kormányok bizonyíthatóan kifejezetten arra törekednek, hogy a politikai ellenfeleket elhallgattassák, illetve a politikai váltókultúra működését megnehezítsék, de Dénes tudott olyan további országokat mondani, ahol meg a covid idején bevezetett gyülekezési rendelkezéseket hagyták hatályban a mai napig.
"A pandémia idején bevezetett tüntetési, demonstrációs korlátozásokat szó nélkül átvezették a klímaprotestálókra" - mondta a jogvédő, így Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Észtországban azokra a csoportokra is alkalmazzák a szigorúbb szabályokat, amelyek a környezetvédelemre szeretnék felhívni a figyelmet.
A szervezet különböző kategóriákat állított fel, például ilyen a civilekkel kapcsolatos hatalmi álláspont, és bár Dénes Balázs szerint ebben is Magyarország és Lengyelország a legrosszabb kategóriába tartoznak, de "vannak gyorsan és hatékonyan tanuló új szereplők is, mint Olaszország és Svédország, ahol politikai változások voltak, és az új kormányok bizonyos esetekben retorikájukban elkezdtek a civil szervezetek ellen hangolni.
Szó esett arról is, hogy a média és az újságírók sincsenek túl jó helyzetben Európában: Bulgáriában, Horvátországban, Olaszországban és Hollandiában is egyre több olyan jogi eljárást indítanak, aminek kifejezetten az a acélja, hogy elhallgattassák az újságírókat, mondta a jogvédő. Ezért a szervezet egy olyan szabályozást készít elő, ami az EU-ban ebben a kérdésben "megnyugtatást hozhat".
Arról nincs szó Dénes Balázs szerint, hogy az említett európai országok lesüllyednének Magyarország szintjére. Dénes példának elmondta, hogy például a jogállami jelentés elkészítése során az egyik legfontosabb kérdés a jogalkotás nyilvánossága volt, és amit például az elmúlt napokban is látni lehetett Magyarországon, "hogy a kormány egy politikai vitát, a parlament segítségével, 72 óra alatt úgy zárt le, hogy hétfőn beterjesztettek egy törvénymódosítást, amiről senki véleményét nem kérték ki, majd másnap szavaztak róla, harmadnap pedig hatályba is lépett, azt egyetlen európai uniós ország sem csinálja így".
Máshol is vannak problémák, de hogy a politikai ellenfelek elhallgattatására ilyen gyorstüzelős módon használnák a parlamentet, ez nem látszik máshol, mondta. Dénes szerint ezért is fontos terület a jogállam és a demokrácia állapotának folyamatos vizsgálata, mert mindig vannak trendek, felmerülnek új problémák, ezért fontos hogy civil szervezetek a hatalmat valahogy kontroll alatt tudják tartani. Ez a jelentés ilyen eszköz.
Arról is beszélt, hogy szerinte nem kell összeesküvés-elmélet hívőnek lenni ahhoz, hogy lássuk, hogy ha ilyen politikusok különleges helyzetet kihasználva különleges jogköröket kapnak, azokat nehezen engedik el. Bár van egy ilyen trend, de a legtöbb európai országban a fékek és egyensúlyok rendszere működi, nem fosztják meg tömegesen az EU-s polgárokat a jogaiktól, és visszatérnek a normális helyzethez". De van, ahol erre semmi esély nincs, utalt Magyarországra, ahol "a háborús vészhelyzet tökéletes alkalmat jelent a rendeleti kormányzás egy speciális formájára".
Jövőre ezért Dénes már azt várja a jelentéstől, hogy arról tudnak majd beszámolni, hogy ezeket a speciális jogköröket visszaállították Európában.