A parlamenti nyilvánosság indok nélküli megkerülésére nincs mentség

Új ablakban

2022. május 26. Reggeli gyors - részlet 22.05.26. Pásztor Emese

11:50

00:00

Budapest, 2022. május 25. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelenti be a Karmelita kolostorban 2022. május 25-én. A Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

 

 

"Az alaptörvény új módosítása szerint most már akkor is el lehet rendelni a veszélyhelyzetet, hogy ha valamelyik szomszédos országban – jelen esetben Ukrajnában – háborús helyzet áll fenn. Ez az hivatalos indoklása a módosításnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bármelyik törvény alkalmazását fel lehet függesztheti és bármelyik törvénytől rendeleti úton eltérhet a kormány. Ez a módosítás nagyon széles körű és nagyon veszélyes felhatalmazást ad a kormány kezébe. Láthattuk, hogy a koronavírus-járvány alatt sem szükségképpen olyan rendeletek születtek, amik a veszélyhelyzet elhárítását szolgálták, pedig ennek alkotmányos követelménynek kellett volna lennie. A kérdés az, hogy az Alkotmánybíróság alkalmas lesz-e arra, hogy megsemmisítse azokat a kormányrendeleteket, amik nem felelnek meg ennek a követelménynek. Erre nagyon kevés esély van" – mondta a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.

Pásztor Emese szerint erre a jelentős módosításra nem lett volna szükség, hisz az Alaptörvény eleve szabályozza a különleges jogrendeket (benne van a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet), csakhogy ezeknek a szigorú feltételei nem álltak fenn, így nem tudták volna ezekre hivatkozva bevezetni a különleges jogrendet. Emiatt a veszélyhelyzethez nyúlt hozzá az Országgyűlés a kétharmados többségükkel, és ismét megteremtették a rendeleti kormányzásnak a lehetőségét. A szakember szerint az a baj, hogy ez az állapot folyamatos. Ennek elvileg különleges(!) jogrendnek kellene lennie, de az nem különleges, ami két éve egyfolytában létezik, és mindig az éppen aktuális kormányzati igényeknek megfelelően módosíthatók a feltételei és újra és újra elrendelhetők. Veszélyhelyzet esetén nincs korlát, lényegében bármelyik törvény tartalmától el lehet térni, ahogy azt a kormány politikai érdekei kívánják. Szerinte nem világos, hogy miért kell különleges felhatalmazás a kormányzat számára, hogy cselekvőképes maradhasson, hisz nincs olyan törvénymódosítás, amit a kétharmados többségükkel – különleges felhatalmazás nélkül is – ne tudnának átnyomni a Parlamenten. Pásztor úgy véli, hogy Orbánéknak két indoka lehetett erre a lépésre: a veszélyhelyzet lehetőséget ad nekik, hogy az alapvető jogokat sokkal jobban korlátozza (például a gyülekezési jogot, a sajtószabadságot, a véleményszabadságot vagy a sztrájkjogot), illetve így nem hangozhatnak el kellemetlen kérdések a Parlamentben.

Fotó: Pixabay

 

"A parlamenti nyilvánosság indok nélküli megkerülésére nincs mentség. A jogszabályoknak az a lényegük, hogy kiszámíthatóak, előreláthatóak legyenek, amiket – ha különleges körülmények indokolják – rövid felkészülési idővel akár hatályba léptethetnek módosításokat is. Ez most nem valósul meg, előbb tájékozódhatunk Orbán Viktor Facebook-oldaláról, mint a Magyar Közlönyből" – mondta Pásztor Emese, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt projektvezetője.

A teljes beszélgetést a cikk elején a lejátszóra kattintva hallgathatja meg!